Zug kanton

Zug kanton
Zug kanton címere Zug kanton zászlaja
Közigazgatás
Ország	Svájc
Kanton	Svájc
Gépkocsijel	ZG
Népesség
Teljes népesség	126 837 fő (2018. dec. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	425 m
Terület	238,69 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 09′ 53″, k. h. 8° 32′ 53″47.1648, 8.548
Zug kanton weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zug kanton témájú médiaállományokat.

Zug Svájc egyik kantonja. 239 km²-es területével egyike a legkisebb kantonoknak. Lakossága döntően német anyanyelvű. Székhelye a hasonló nevű Zug városa.

Története

A kora középkorban a kanton területét kolostorok és világi földesurak birtokolták: utóbbiak közül a Kyburg család volt a legfontosabb. Zug városát is feltehetően ők alapították. A települést először 1242-ben említik "oppidumként", 1255-ben pedig "castrumként". 1273-ban Habsburg Rudolf megvásárolta a várost és a környező birtokokat, melyeket a későbbiekben egy helytartó irányított. A kantonhoz tartozik Morgarten község, melynek közelében vívta az Ósvájci Konföderáció 1315-ben az első győztes csatáját a Habsburgokkal szemben.

Svájci népviseletek. Balról az első Zugból származik

A várost és vidékét (az ún. Aeusser Amt) 1352 júniusában az Ósvájci Konföderáció csapatai megszállták és beléptették a kantonszövetségbe. A szerződést még abban az évben érvénytelenítették és Zug szeptemberben ismét elismerte régi hűbérurát, amely 1355-ben kényszerítette, hogy szakítsa meg kapcsolatait a kantonszövetséggel. 1364-ben, miután Schwyz katonái elfoglalták a várost, Zug újból csatlakozott - teljes jogú tagként - a Konföderációhoz.

A reformáció idején Svájc kantonjainak egy része (elsősorban az északiak) protestáns hitre tértek, ám Zug többségében katolikus maradt és a későbbi vallási hátterű viszályok és összecsapások idején is ezt a pártot erősítette.

1798-ban a forradalmi Franciaország csapatai megszállták Svájcot és a konföderációt átszervezték a Helvét Köztársasággá. Zugot a környező kantonokkal együtt Waldstätten kantonba egyesítették, melynek Zug városa volt a székhelye. Az 1803-as újabb átalakítás visszaadta a kantonok önállóságát. 1845-ben Zug csatlakozott a katolikus és konzervatív kantonok szövetségéhez, a Sonderbundhoz és részt vett azok 1847-es felkelésében, melyet a kormánycsapatok kevesebb, mint egy hónap alatt levertek. Az ezután következő politikai rendezésben Zug kanton az új alkotmány elfogadása ellen szavazott (1848-ban és az 1874-es módosítás alkalmával is).

Földrajza

Az Ägerisee

Zug kanton Svájc közepén fekszik, területe 238,69 km². Nyugaton Luzern és Aargau, északon Zürich, keleten és délen pedig Schwyz kantonokkal határos. A kanton két nagy tava a Zugersee és az Ägerisee; utóbbi teljes egészében a kantonban helyezkedik el, míg az első partvidékén Zug Luzern és Schwyz kantonokkal osztozik.

Zug hegyvidéki fennsíkon fekszik. Legmagasabb pontja a Zugersee és Ägerisee medencéjét egymástól elválasztó masszívum csúcsa, az 1583 m magas Wildspitz. Legfontosabb folyója a Lorze, mely az Ägeriseeből ered, innen egy cseppkőbarlangokkal ékes, mély szurdokvölgyben halad északra, majd a Zugerseebe torkollik. A Lorze torkolatától nem messze ered ered az északnak tartó Reuss-folyó.

Közigazgatás

Zug önkormányzatai

A kis területű kanton nem oszlik kerületekre és 11 önkormányzat (község) alkotja. A kantoni tanács (Kantonsrat) 80 képviselőből áll, míg az végrehajtó szerv a héttagú Regierungsrat. A kanton a svájci országgyűlés, a Szövetségi Gyűlés alsóházába (Nemzeti Tanács) három, míg a felsőházba (Államtanács) két tagot delegál, melyek személyét népszavazással határozzák meg. A zugi önkormányzatok a következők: Zug, Oberägeri, Unterägeri, Menzingen, Baar, Cham, Hünenberg, Steinhausen, Risch, Walchwil, Neuheim

Lakosság

2013. decemberi adatok alapján a kantonnak 118 118 lakosa volt, melynek 22%-a, 23 997 fő külföldi volt. A lakosok többsége, 62%-a a római katolikus vallást követi, 18% pedig protestáns. A lakók többsége a német svájci dialektusát tekinti anyanyelvének. 1814-ig Zug a konstanzi püspökséghez tartozott, akkor azonban áthelyezték a bázeli egyházmegyéhez.

Gazdaság

Zug a legalacsonyabb adóterheket kivető kantonok közé tartozik, ezért sok cég ide helyezi a székhelyét. A kantonban összesen 24 300, míg a 28 ezer lakosú Zug városában 12 900 vállalkozást jegyeztek be. A gazdaság nagy részét kis és közepes vállalkozások alkotják. Vidéken jelentős a legeltetéses állat- (szarvasmarha) tenyésztés és a tejfeldolgozás. Chamban van a Nestlé sűrített tej-üzeme. A Zugban termelt gyümölcsökből almabor és kirsch (meggypálinka) készül. Az iparra a fémmegmunkálás, textil- és gépgyártás, valamint elektronikai üzemek jellemzőek.

Források

• Arealstatistik Standard - Kantonsdaten nach 4 Hauptbereichen Statistik Schweiz
• Kanton Zug hivatalos honlap
• Wirtschaftsraum Kanton Zug

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Canton of Zug című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.