Timothy Snyder
| Timothy Snyder | |
.jpg) | |
| Timothy Snyder 2016-ban | |
| Született | Timothy David Snyder 1969. augusztus 18. (55 éves) Dayton, Ohio,  USA. |
| Állampolgársága | amerikai |
| Nemzetisége | amerikai |
| Házastársa | Marci Shore |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | Cleveringa chair (2012. január 9. – 2013. augusztus 31.) |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Timothy Snyder témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Timothy David Snyder (Dayton, 1969. augusztus 18. –)[8] Közép- és Kelet-Európa újkori történelmére szakosodott amerikai történész, állandó munkatárs a Yale Egyetemen, valamint a Bécsi Humán Tudományok Intézetében.[9] Számos könyvet írt, köztük a Bloodlands: Europe Between Hitler and Stalin és On Tyranny: Twenty Lessons from the Twentieth Century című bestsellereket.[10][11] A holokauszt szakértője, az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának[12] Lelkiismereti Bizottságának tagja. Tagja a Külkapcsolatok Tanácsának is.[13]
Családja és tanulmányai
[szerkesztés]Christine Hadley Snyder tanár, könyvelő és háziasszony, valamint Estel Eugene Snyder állatorvos fiaként született.[14] Snyder szülei 1963-ban egy kvéker ceremónián házasodtak össze Ohióban, édesanyja pedig tevékenyen részt vett családi farmja, mint kvéker történelmi helyszín megőrzésében. Snyder a Centerville High Schoolban érettségizett.
1995-ben szerezte meg történelemből és politológiából Bachelor of Arts fokozatát a Brown Egyetemen, a filozófia doktori fokozatát pedig modern történelemből 1995-ben az Oxfordi Egyetemen Timothy Garton Ash[15] és Jerzy Jedlicki[16] felügyelte. 1991 és 1994 között Marshall-ösztöndíjas volt az oxfordi Balliol College-ban.[17][18]
Pályafutása
[szerkesztés]Snyder 1994 és 1995 között a párizsi Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központban, 1996-ban a bécsi Institut für die Wissenschaften vom Menschenben, 1997-ben a Harvard Egyetem Olin Stratégiai Tanulmányok Intézetében volt ösztöndíjas, és 1998 és 2001 között akadémiai ösztöndíjas volt a Harvard Egyetem Weatherhead Nemzetközi Ügyek Központjában.[19]
Oktató volt a College of Europe Natolin Campusán,[20] a Baron Velge tanszéken az Université libre de Bruxelles-en,[21] a Cleveringa tanszéken a Leideni Egyetemen, a Philippe Romain tanszéken a London School of Economics-on,[22] és 2013-ban René Girard[23] oktató a Stanford Egyetemen.[24][25] Mielőtt elvállalta volna a Richard C. Levin[26] történelemprofesszori tisztséget, Snyder "Bird White Housum" történelemprofesszor volt a Yale Egyetemen.
Tagja az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma Lelkiismereti Bizottságának.[27] 2020. szeptember 25-én beválasztották a „Real Facebook Oversight Board” 25 tagja közé, amely egy független megfigyelőcsoport a Facebookon.[28] A Journal of Modern European History és a East European Politics and Societies szerkesztőbizottságában dolgozik.[29]
A 2013–2014-es tanévben a Philippe Roman Chair[30] Nemzetközi Történelem Tanszékét töltötte be a London School of Economics and Political Science-en.[31]
Művei
[szerkesztés]Korai munkái
[szerkesztés]Snyder első könyve az 1998-as Nationalism, Marxism, and Modern Central Europe: A Biography of Kazimierz Kelles-Krauz volt. Ez egy tanulmány a nacionalizmusról Kazimierz Kelles-Krauz lengyel gondolkodó életének elemzésén keresztül.[32]
A 2003-ban megjelent The Reconstruction of Nations: Poland, Ukraine, Lithuania, Belarus, 1569-1999 több kelet-közép-európai ország elmúlt néhány száz éves történetére fókuszál.[33][34]
2005-ben kiadta a Sketches from a Secret War: A Polish Artist's Mission to Liberate Soviet Ukraine című művét. Ez a könyv egy tanulmány a Második Lengyel Köztársaság és Szovjet-Ukrajna két világháború közötti történetéről Henryk Józewski életének prizmáján keresztül.[35]
2008-ban kiadta The Red Prince: The Secret Lives of a Habsburg Archduke című könyvét. A könyv Wilhelm von Habsburg életének elemzése.[36]
Tizenöt könyvet írt és kettőt társszerkesztett. Azt mondja, hogy öt európai nyelvet beszél és tízet olvas. Ez lehetővé teszi számára, hogy kutatásai során felhasználja a németországi és közép-európai elsődleges és levéltári forrásokat.[37] Hangsúlyozta, hogy ahhoz, hogy részt vegyen egy ilyen transznacionális történelemben, nagyon fontos más nyelvek ismerete, mondván: "Ha nem tudsz oroszul, nem igazán tudod, miről maradsz le."[38]
Bloodlands
[szerkesztés]2010-ben Snyder kiadta a Bloodlands: Europe Between Hitler and Stalin című művét. A Bloodlands bestseller volt[10] és 20 nyelvre fordították le.[29] A 2016-ban Luka Lisjak Gabrijelčič szlovén történésszel adott interjúban Snyder úgy jellemezte a könyvet, mint a nemzeti történelem korlátainak leküzdését az 1930-as és 1940-es években Kelet-Európában elkövetett politikai bűncselekmények magyarázatában:
A Bloodlands lényege az volt, hogy nem vettünk észre jelentős eseményt az európai történelemben: azt, hogy 13 millió civilt gyilkoltak meg politikai okokból egy meglehetősen szűk helyen, rövid idő alatt. A könyv kérdése ez volt: "Hogyan történhetett ez meg?" Történetünk van a szovjet terrorról, a holokausztról, az ukrán éhínségről, a civilek elleni német megtorlásokról. De ezek a bűncselekmények rövid időn belül ugyanazokon a helyeken történtek, miért ne kezelhetnénk őket egyetlen eseményként és néznénk meg, hogy egyesíthetők-e egy értelmes narratíva alatt.[39]
A Bloodlands kritikustól az "elragadtatott"ig terjedő kritikákat kapott.[40][41] E recenziók értékelése során Jacques Sémelin (francia történész, politológus) azon könyvek egyikeként írta le, amelyek „megváltoztatják azt, ahogyan a történelem egy időszakára tekintünk”.[41] Sémelin megjegyezte, hogy egyes történészek bírálták az események időrendi felépítését, az önkényes földrajzi elhatárolást, a Snyder által az áldozatokra és az erőszakra vonatkozó számokat, valamint a különböző szereplők közötti interakciókra való összpontosítás hiányát.[41] Omer Bartov[42] azt írta, hogy "a könyv nem ad fel új bizonyítékokat és nem hoz fel új érveket",[43] és egy rendkívül kritikus kritikában Richard Evans[44] azt írta, hogy az ok-okozati érvek hiánya miatt "Snyder könyve nem hasznos", hogy Snyder "nem igazán sajátította el a hitleri Németországról szóló terjedelmes irodalmat", ami "sok helyen tévedésbe viszi" a Harmadik Birodalom politikáját illetően.[45] Másrészt Wendy Lower[46] azt írta, hogy ez egy „mesteri szintézis”,[47] John Connelly[48] „a legmagasabb szintű erkölcsileg megalapozott tudományosságnak”,[49] Christopher Browning[50] pedig „lenyűgözőnek” nevezte.[40] A Contemporary European History folyóirat 2012-ben külön fórumot adott ki a könyvről, amelyen Mark Mazower brit történész, Dan Diner, Thomas Kühne és Jörg Baberowski német történészek ismertetői, valamint Snyder bevezetője és válasza szerepelt.[51]
Későbbi munkák
[szerkesztés]Snyder 2012-es Thinking the Twentieth Century című könyvét Tony Judttal[52] közösen írta, miközben Judt az ALS-betegség késői szakaszában volt. A könyv elsősorban Judt anyagán alapul, Snyder szerkesztette. Bemutatja Judt nézetét a huszadik század történetéről.[53][54]
Snyder 2015-ben adta ki a Black Earth: The Holocaust as History and Warning című könyvét. A holokausztra "radikálisan új magyarázatot" kínáló könyv[55] vegyes kritikákat kapott.[40]
2017-ben kiadta az On Tyranny: Twenty Lessons from the Twentieth Century című rövid könyvet arról, hogyan lehet megakadályozni, hogy egy demokrácia zsarnoksággá váljon, és az Egyesült Államok modern politikájára és az általa „Amerika önkényuralmi irányába történő fordulására” összpontosít.[56] A könyv 2017-ben vezette a The New York Times bestseller-listáját a puhafedeles ismeretterjesztő könyvek listáján,[10] és még 2021-ben is a bestseller-listákon maradt.[57][58] 2018-ban megjelentette a The Road to Unfreedom: Russia, Europe, America című művét. Ez a könyv a nyugati demokráciák befolyásolására tett orosz kísérleteket, valamint Ivan Iljin filozófus Vlagyimir Putyin orosz elnökre és általában az Orosz Föderációra gyakorolt hatását vizsgálja.[59][60][61] In 2020, he published a book on the American health care system, Our Malady.[62] Snyder esszéket publikált olyan kiadványokban, mint az International Herald Tribune, a The Nation, Foreign Affairs,[63] a New York Review of Books,[64] The New York Times,[65] a The Times Literary Supplement, a The New Republic, az Eurozine, a Tygodnik Powszechny, a Chicago Tribune és a The Christian Science Monitor.
Nézetei
[szerkesztés]Bár Snyder elsősorban a 20. századi kelet-európai történelem tudósa volt, a 2010-es évek közepén kezdett érdeklődni a kortárs politika, egészségügy és oktatás iránt. 2021 januárjában azt mondta, hogy a történelem állítólagos posztszovjet vége óta a történelem és a bölcsészettudományok tanszékeinek pénztelenítése egy olyan társadalom kialakulásához vezetett, amely nem rendelkezik "koncepciókkal és hivatkozásokkal" vagy strukturális eszközökkel az olyan erodáló tényezők megvitatásához, mint a populizmus modern formái.[66]
Nézetek Putyinról
[szerkesztés].JPG)
Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója és energia-infrastruktúrájának bombázása óta Snyder sokat beszél és ír Ukrajna történelméről és a demokrácia szempontjából világszerte betöltött fontosságáról, az invázió katasztrofális geopolitikai hatásairól, valamint arról, hogy más nemzetek és egyéneket, hogy kiálljanak az adott államhoz tartozó terület védelméért. Snyder azt mondta: "Az a tény, hogy demokráciák léteznek nálunk, az egyfajta figyelemre méltó", hogy a demokrácia azt jelenti, hogy "a népnek uralkodnia kell, és uralkodnia kell", óva intve attól, hogy nagyobb történelmi erőkre hagyatkozzon a demokrácia megteremtésében.[67]
Snyder 12,5 millió dolláros közösségi finanszírozást indított Ukrajna légvédelmének fejlesztésére.[68][69] Snyder szerint csak úgy lehet véget vetni a háborúnak, ha Putyin Oroszországa „győz a vesztességgel”, mert csak Ukrajna nyerése esetén lesz lehetséges, hogy a diktátor elhagyja a helyszínt, és az ország elindítson egy demokratikus folyamatot, amely maga Oroszország számára előnyös. Snyder szerepel azon 200 amerikai listáján, akiknek az orosz kormány által 2022 novemberében bejelentett szankciói alapján megtiltották az orosz területre való belépést.[70]
2015-ben Snyder előadássorozatot tartott Kijevben, Dnyiproban és Harkovban. Az ukrán nyelven elhangzott előadások nyilvánosak voltak, és Snyder történelmi kutatásaira, valamint a mai ukrajnai politikai helyzetre összpontosítottak.[71]
A The Road to Unfreedom című művében Snyder azzal érvel, hogy Vlagyimir Putyin oroszországi kormánya tekintélyelvű, és retorikájában fasiszta eszméket használ.[72] Snyder 2018 decemberében egy kelet-európai történész kollégával, John Connelly-vel folytatott beszélgetés során ezt skizofasizmusnak nevezte:
| „ A fasiszta eszmék egy történelmi pillanatban érkeztek Oroszországba, három generációval a második világháború után, amikor az oroszok nem gondolhatják magukat fasisztának. A háború teljes jelentése a szovjet oktatásban egy antifasiszta harc volt, ahol az oroszok a jók oldalán állnak, a fasiszták pedig az ellenségek. Tehát ott van ez a furcsa üzlet, amit a könyvben „skizo-fasizmusnak” nevezek, ahol az emberek, akik maguk is egyértelműen fasiszták, másokat fasisztának neveznek.[73]” |
Snyder párhuzamot vont Hitler területi terjeszkedésre vonatkozó indoklása és Putyin indoklása között. Megjósolta Oroszország Krím invázióját, és konkrét inváziós fenyegetéseket vázolt fel a New York Times 2014. február 3-i „Ne hagyd, hogy Putyin megragadja Ukrajnát” című közleményében, és kijelentette, hogy Putyin retorikája a plágium erejéig hasonlít Hitleréhez. azt állította, hogy a szomszédos demokrácia valahogy zsarnoki, mindketten a kisebbségi jogok képzeletbeli megsértésére hivatkoztak, mint indokot a behatolásra, mindketten azzal érveltek, hogy a szomszédos nemzet valójában nem létezik, és állama illegitim.[74]
Marlène Laruelle[75], a George Washington Egyetem kutatóprofesszora megjegyezte,[40] hogy:
[Snyder] állításával ellentétben a Kreml nem a náci Németország által ihletett ideológiai világban él, hanem egy olyan világban, amelyben még mindig a jaltai évtizedek, a Gorbacsov-Jelcin évek és a Szovjetunió összeomlása jelentik a fő történelmi referenciákat és traumákat.[76]
Laruelle "torzításokkal, pontatlanságokkal és szelektív értelmezésekkel" vádolta Snydert.
2023. március 14-én Snyder tájékoztatta az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsát az Oroszország által összehívott ülésen, hogy foglalkozzon a russzofóbiával. Snyder elmondta, hogy a „russzofóbia” kifejezést Oroszország az ukrajnai háborús bűneinek igazolására használta, és hogy az oroszoknak és az orosz kultúrának okozott károk elsősorban Moszkva saját politikáinak és cselekedeteinek tudhatók be, amelyek az inváziót követően az orosz kivándorlás ösztönzését, elnyomását eredményezték. a független média, a kulturális javak és nevezetességek elleni támadások, valamint az oroszul beszélők és állampolgárok tömeges meggyilkolása. Miután az orosz képviselő, Vaszilij Nebenzja megtámadta, Snyder Putyin Ukrajna létezését tagadó kijelentéseire hivatkozott.[77]
Nézetek Ukrajnáról
[szerkesztés]Snyder hat könyvet írt Ukrajnáról,[78] és 2022-ben az orosz-ukrán háború eredetének és lefolyásának ismertetésére a nagyközönség számára elérhetővé tette The Making of Modern Ukraine című Yale-előadássorozatát a YouTube-on.[79] egy podcast sorozat[80] a tantervvel és az olvasmánylistával együtt.[81] A tanfolyamot 2022 novemberéig több millióan nézték meg.[82] Beszélt[83] és írt a háborúról a sajtóban, valamint történelmet és kommentárokat tesz közzé Substack platformján „Thinking About…”-ként.[84]
Olena Zelenszka, Ukrajna "First Lady"-je találkozott Snyderrel, hogy az ukránok mentális egészségéről és ellenálló képességéről tárgyaljon a jaltai Európai Stratégia 2023. szeptemberi éves találkozóján. "@olena_zelenska: Olena Zalenska on Healing Ukraine: Rehabilitation and Mental Health at YES 2023" (Tweet)
Nézetek Trump elnökségéről
[szerkesztés]Arra a kérdésre 2017 elején, hogy a Trump-adminisztráció napirendje hogyan viszonyul Adolf Hitler hatalomra jutásához, Snyder azt mondta, hogy a történelem "nem ismétlődik. De példákat és mintákat kínál, és ezáltal bővíti a képzeletünket és több lehetőséget teremt a várakozásra és az ellenállásra."[85]
2017 májusában a Salonnak adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy a Trump-kormányzat megpróbálja felforgatni a demokráciát a szükségállapot kihirdetésével és a kormány teljes irányítása alá vonását, hasonlóan a Reichstag felgyújtásához: "nagyjából elkerülhetetlen, hogy megpróbálják".[86] Snyder szerint "Trump kampánya az Egyesült Államok elnökségéért alapvetően orosz hadművelet volt." Snyder arra is figyelmeztetett, hogy Trump hazugságai zsarnoksághoz vezetnek.[87]
2021 januárjában Snyder az Egyesült Államok Capitoliumának ostromára reagálva publikált egy esszét a New York Times-ban a GOP jövőjéről, amelyben Trumpot és "felhatalmazóit", Ted Cruz és Josh Hawley szenátorokat hibáztatta a választási csalással kapcsolatos állításaik által szított felkelésért, és azt írja, hogy "a megtörőknek még erősebb okuk van arra, hogy Trump eltűnését lássák: lehetetlen örökölni valakitől, aki még mindig ott van. Trump nagy hazugságának megragadása támogatási gesztusnak tűnhet. Valójában egy kívánságot fejez ki politikai haláláért.”[88]
Magánélete
[szerkesztés]2005-ben Snyder feleségül vette Marci Shore-t[89], a Yale Egyetem európai kulturális és szellemi történelem professzorát. A párnak két közös gyermeke van.[90]
2019 decemberében súlyosan megbetegedett egy sor orvosi téves diagnózist követően. A koronavírus-járványból való lábadozás során írta az Our Malady: Lessons in Liberty from a Hospital Diary, az USA profitorientált egészségügyi rendszerének problémáiról és a koronavírus-reakció eddigi eredményeiről.[91]
Díjai
[szerkesztés]- 2023 The Robert B. Silvers Prize for Journalism (Silvers-Dudley Prize)[92]
- 2022 All European Academies Madame de Staël Prize[93]
- 2017 Prize of the Foundation for Polish Science, a legmagasabb tudományos kitüntetés Lengyelországban
- 2015 The VIZE 97 Prize from the Václav Havel Foundation
- 2015 Carnegie Fellowship
- 2014 Antonovych prize
- 2013 Hannah Arendt Prize for Political Thought for Bloodlands: Europe Between Hitler and Stalin (Basic Books, 2010)
- 2012 Prakhin International Literary Award a holokausztról és a sztálinista elnyomásról szóló igazságért kitüntetés a Bloodlands: Europe Between Hitler and Stalin-ért (Basic Books, 2010)
- 2012 Kazimierz Moczarski Historic Award for Bloodlands: Europe Between Hitler and Stalin
- 2012 Leipzig Book Award for European Understanding
- 2012 Literature Award from the American Academy of Arts and Letters
- 2011 Ralph Waldo Emerson Award by the Phi Beta Kappa Society
- 2003 George Louis Beer Prize for The Reconstruction of Nations: Poland, Ukraine, Lithuania, Belarus, 1569-1999
- Lithuanian Diplomacy Star
- Polish Bene Merito honorary badge,
- Officer's Cross of the Order of Merit of the Republic of Poland (A Lengyel Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje)
- Estonian Order of the Cross of Terra Mariana Class III.
Válogatott művei
[szerkesztés]- Nationalism, Marxism, and Modern Central Europe: A Biography of Kazimierz Kelles-Krauz (Harvard University Press, 1998). ISBN 978-0-19-084608-4
- Wall Around the West: State Power and Immigration Controls in Europe and North America (Rowman and Littlefield, 2000). Co-edited with Peter Andreas. ISBN 978-0-7425-0178-2
- The Reconstruction of Nations: Poland, Ukraine, Lithuania, Belarus, 1569-1999 (Yale University Press, 2003) ISBN 978-0-300-09569-2
- Sketches from a Secret War: A Polish Artist's Mission to Liberate Soviet Ukraine (Yale University Press, 2005) ISBN 978-0-300-12599-3
- The Red Prince: The Secret Lives of a Habsburg Archduke (Basic Books, 2008) ISBN 978-0-465-01897-0
- Bloodlands: Europe Between Hitler and Stalin (Basic Books, 2010) ISBN 978-0-465-03147-4
- Thinking the Twentieth Century With Tony Judt. (Penguin, 2012) ISBN 978-0-14-312304-0
- Black Earth: The Holocaust as History and Warning (Penguin, 2015) ISBN 978-1-101-90347-6
- On Tyranny: Twenty Lessons from the Twentieth Century (Penguin, 2017) ISBN 978-0-8041-9011-4
- On Tyranny Graphic Edition: Twenty Lessons from the Twentieth Century (Ten Speed Press) ISBN 978-1-9848-5915-0
- The Road to Unfreedom: Russia, Europe, America (Penguin, 2018) ISBN 978-0-525-57447-7
- Our Malady: Lessons in Liberty from a Hospital Diary (Penguin, 2020) ISBN 978-0-593-23889-9
Magyarul
[szerkesztés]- Véres övezet. Európa Hitler és Sztálin szorításában (Bloodlands) – Park, Budapest, 2012 · ISBN 9789635309801 · Fordította: Szántó Judit
- A vörös herceg. Egy Habsburg főherceg titkos életei (The Red Prince) – Park, Budapest, 2015 · ISBN 9789633550847 · Fordította: Szántó Judit
- Fekete föld. A holokauszt: múlt és fenyegető jövő (Black Earth) – XXI. Század, Budapest, 2016 · ISBN 9786155373886 · Fordította: Soproni András
- A zsarnokságról. Húsz lecke a huszadik századból (On Tyranny) – XXI. Század, Budapest, 2017 · ISBN 9786155638770 · Fordította: L'Homme Ilona
- A szabadság felszámolása. Oroszország, Európa, Amerika (The Road to Unfreedom) – XXI. Század, Budapest, 2019 · ISBN 9786155915116 · Fordította: L'Homme Ilona
- Tony Judt–Timothy Snyder: Gondolatok a 20. századról. Beszélgetőkönyv; ford. Hahner Péter, Nemes Krisztina; Rubicon Intézet, Bp., 2023
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://www.historians.org/awards-and-grants/past-recipients/george-louis-beer-prize-recipients
- ↑ https://taz.de/Leipziger-Buchpreis-fuer-zwei-Historiker/!5098518/, 2020. november 13.
- ↑ https://history.yale.edu/news/timothy-snyder-has-been-awarded-2013-hannah-arendt-prize-political-thought, 2020. november 13.
- ↑ https://www.carnegie.org/awards/honoree/timothy-david-snyder/, 2024. május 10.
- ↑ Guggenheim Fellows database (angol nyelven)
- ↑ https://www.fnp.org.pl/en/fnp-prizes-laureates, 2019. január 17.
- ↑ https://e-seimas.lrs.lt/portal/legalAct/lt/TAD/65f54ed01b6b11ee9f8efaacc26fd687?positionInSearchResults=0&searchModelUUID=76a99c85-51cc-406a-9a8e-15e8407f8748
- ↑ Library of Congress Authorities. LCNAF Cataloging in Publication data – LC Control Number: no 98080445. LOC. [2012. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 22.)
- ↑ Timothy Snyder | Department of History (angol nyelven). history.yale.edu . (Hozzáférés: 2022. május 24.)
- ↑ a b c Gonzales, Susan. „One Yale historian, two NYT bestsellers”, Yale News, 2017. október 21. (Hozzáférés: 2021. február 18.)
- ↑ Timothy Snyder Books. timothysnyder.org . [2023. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 8.)
- ↑ The United States Holocaust Memorial Museum az Egyesült Államok hivatalos holokauszt emlékhelye. A washingtoni National Mall mellett található múzeum a holokauszt történetének dokumentálását, tanulmányozását és értelmezését biztosítja. Célja, hogy segítse a világ vezetőit és polgárait a gyűlölet elleni küzdelemben, a népirtás megelőzésében, az emberi méltóság előmozdításában és a demokrácia megerősítésében.
- ↑ A Council on Foreign Relations egy jobboldali amerikai agytröszt, amely az Egyesült Államok külpolitikájára és nemzetközi kapcsolataira szakosodott.
- ↑ Estel Eugene Snyder and Christine Hadley Snyder. Crown (2015. szeptember 8.). ISBN 978-1-101-90346-9
- ↑ Timothy Garton Ash (született: 1955. július 12.) brit történész, író és kommentátor. Az Oxfordi Egyetem európai tanulmányok professzora. Munkáinak nagy része Közép- és Kelet-Európa késő újkori és jelenkori történelmével foglalkozott.
- ↑ Jerzy Jedlicki (született: Jerzy Grossman, 1930. június 14., Varsó – meghalt: 2018. január 31., Varsó) lengyel eszmetörténész, bölcsészprofesszor és antikommunista aktivista a Lengyel Népköztársaság idején.
- ↑ A Balliol College az Oxfordi Egyetem egyik főiskolája Angliában.
- ↑ "Timothy Snyder Receives 2011 Ralph Waldo Emerson Award" Archiválva 2012. december 4-i dátummal a Wayback Machine-ben., The Phi Beta Kappa Society, 05 December 2011
- ↑ A The Weatherhead Center for International Affairs nemzetközi ügyekkel foglalkozó kutatóközpont és a Harvard Egyetem Bölcsészettudományi és Tudományos Karának legnagyobb nemzetközi kutatóközpontja.
- ↑ A kollégium Natolin varsói kampuszát 1992-ben hozták létre, válaszul az 1989-es forradalmakra és Lengyelország 1993-ban megkezdett uniós csatlakozási tárgyalásait megelőzően.
- ↑ Az Université libre de Bruxelles egy francia nyelvű kutatóegyetem a belgiumi Brüsszelben.
- ↑ A London School of Economics and Political Science egy nyilvános kutatóegyetem az angliai Londonban, és a Londoni Szövetségi Egyetem egyik főiskolája.
- ↑ René Noël Théophile Girard (1923. december 25. – 2015. november 4.) francia polihisztor, történész, irodalomkritikus és társadalomtudományi filozófus, akinek munkássága az antropozófiai hagyományhoz tartozik.
- ↑ Professor Timothy Snyder. Yale University . [2021. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 30.)
- ↑ Timothy Snyder, author of Bloodlands, to speak at Stanford on March 13. Stanford University , 2013. március 6. [2021. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 30.)
- ↑ Richard Charles Levin (született: 1947. április 7.) amerikai közgazdász és akadémiai adminisztrátor. 1993 és 2013 között a Yale Egyetem 22. elnöke volt.
- ↑ Professor Timothy Snyder. Yale University . [2021. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 30.)
- ↑ The Citizens, 2020. szeptember 16. [2021. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 6.)
- ↑ a b "Best-selling author, historian Timothy Snyder to deliver W. Bruce Lincoln lecture Sept. 19" Archiválva 2021. január 9-i dátummal a Wayback Machine-ben., Northern Illinois University; retrieved October 3, 2012
- ↑ Philippe Roman Chair
- ↑ Timothy Snyder - Individual Bios - People - IDEAS - Home. Lse.ac.uk. [2014. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 5.)
- ↑ Blejwas, Stanislaus A. (1998. december 1.). „Nationalism, Marxism, and Modern Central Europe: A Biography of Kazimierz Kelles-Krauz (1872-1905). By Timothy Snyder. Harvard Papers in Ukrainian Studies. Cambridge: Ukrainian Research Institute, Harvard University, 1997. Dist. Harvard University Press, xxv, 321 pp. Appendixes. Notes. Bibliography. Photographs. Maps. $18.00, paper.” (angol nyelven). Slavic Review 57 (4), 892–893. o. DOI:10.2307/2501061. ISSN 0037-6779.
- ↑ Porter, Brian (2005. december 1.). „The Reconstruction of Nations: Poland, Ukraine, Lithuania, Belarus, 1569-1999. By Timothy Snyder. New Haven: Yale University Press, 2003. xvi, 367 pp. Notes. Bibliography. Index. Illustrations. Photographs. Figures. Tables. Maps. $35.00, hard bound.”. Slavic Review 64 (1), 166–167. o. DOI:10.2307/3650072. ISSN 0037-6779. JSTOR 3650072.
- ↑ Himka, John-Paul (2004. február 1.). „Reviews of Books:The Reconstruction of Nations: Poland, Ukraine, Lithuania, Belarus, 1569-1999 Timothy Snyder”. The American Historical Review 109 (1), 280. o. DOI:10.1086/530310. ISSN 0002-8762. JSTOR 10.1086/530310.
- ↑ Brown, Kate (2006. december 1.). „Timothy Snyder. Sketches from a Secret War: A Polish Artist's Mission to Liberate Soviet Ukraine. New Haven: Yale University Press. 2005. Pp. xxiii, 347. $35.00Reviews of BooksEurope: Early Modern and Modern” (angol nyelven). The American Historical Review 111 (5), 1629–1630. o. DOI:10.1086/ahr.111.5.1629. ISSN 0002-8762.
- ↑ Wandycz, Piotr S. (2009. május 13.). „The Red Prince: The Secret Lives of a Habsburg Archduke (review)” (angol nyelven). Journal of Cold War Studies 11 (2), 117–119. o. DOI:10.1162/jcws.2009.11.2.117. ISSN 1531-3298.
- ↑ A review of 'On Tyranny: Twenty Lessons from the Twentieth Century'. Daily Kos . (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ "Timothy Snyder, interviewed by 'Prospero' Archiválva 2021. január 9-i dátummal a Wayback Machine-ben., The Economist (Books), June 2011
- ↑ Beware the destruction of the State. An Interview with Timothy Snyder. Eurozine , 2016. szeptember 9. [2021. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 15.)
- ↑ a b c d The Bleak Prophecy of Timothy Snyder. The Chronicle of Higher Education , 2019. április 12. [2021. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 16.)
- ↑ a b c Sémelin, Jacques (2013. február 14.). „Timothy Snyder and his Critics” (angol nyelven). Books & Ideas. (Hozzáférés: 2020. november 16.)
- ↑ Omer Bartov (1954-ben született) a német történelem professzora, a Brown Egyetem egyetemi tanára.
- ↑ Bartov, Omer (2010. december 1.). „Review of "Bloodlands: Europe between Hitler and Stalin"”. Slavic Review. (Hozzáférés: 2021. január 4.)
- ↑ Sir Richard John Evans (született: 1947. szeptember 29.) a 19. és 20. századi Európa brit történésze, aki Németországra összpontosít.
- ↑ Evans, Richard J. (2010. november 4.). „Who Remembers the Poles?”. London Review of Books 32 (21).
- ↑ Wendy Lower (született 1965) amerikai történész, széles körben publikált író a holokausztról és a második világháborúról. 2012 óta a kaliforniai Claremont McKenna College John K. Roth tanszéke, 2014-ben pedig a Claremont-i Mgrublian Center for Human Rights igazgatója.
- ↑ Lower, Wendy (2011. május 9.). „Bloodlands: Europe Between Hitler and Stalin”. Journal of Genocide Research 13 (1–2), 165–167. o. DOI:10.1080/14623528.2011.561952.
- ↑ John Connelly amerikai történész, a Kaliforniai Berkeley Egyetem professzora.
- ↑ Connely, John (2011. szeptember 26.). „Timothy Snyder, Bloodlands: Europe between Hitler and Stalin”. Journal of Genocide Research 13 (3), 313–352. o. DOI:10.1080/14623528.2011.606703.
- ↑ Christopher Robert Browning (született: 1944. május 22.) amerikai történész, a Chapel Hill-i Észak-Karolinai Egyetem történelem professzora.
- ↑ Forum: Timothy Snyder's Bloodlands. Contemporary European History , 2012. május 1.
- ↑ Tony Robert Judt (1948. január 2. – 2010. augusztus 6.) brit-amerikai történész, esszéíró és egyetemi tanár.
- ↑ „The Liveliest Mind in New York”, New York. [2021. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. augusztus 8.)
- ↑ Ascherson, Neal. „Thinking the Twentieth Century by Tony Judt – review”, The Guardian, 2012. február 2. (Hozzáférés: 2020. március 15.) (brit angol nyelvű)
- ↑ „Timothy Snyder's 'Black Earth' Puts Holocaust, and Himself, in Spotlight”, New York Times, 2015. szeptember 7. (Hozzáférés: 2015. szeptember 10.)
- ↑ „'A presidency of one': Key federal agencies increasingly compelled to benefit Trump”, The Washington Post , 2019. október 2. (Hozzáférés: 2021. február 18.)
- ↑ Juris, Carolyn. „This Week's Bestsellers: January 25, 2021”, Publishers Weekly, 2021. január 22. (Hozzáférés: 2021. február 18.)
- ↑ „Washington Post paperback bestsellers”, The Washington Post , 2021. február 9. (Hozzáférés: 2021. február 18.)
- ↑ „Review: The Road to Unfreedom: Russia, Europe, America by Timothy Snyder — why the West is losing to Putin”, The Times, 2018. március 24. (Hozzáférés: 2018. május 16.)
- ↑ „Understand Putin by understanding his favourite thinkers”, The Economist, 2018. április 5. (Hozzáférés: 2018. május 16.)
- ↑ „The Road to Unfreedom by Timothy Snyder review – chilling and unignorable”, The Guardian, 2018. április 15. (Hozzáférés: 2018. május 16.)
- ↑ „Review | Arguing for a right to life, liberty, happiness, and health care”, Washington Post (Hozzáférés: 2023. április 22.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ „Ukraine Holds the Future -- The War Between Democracy and Nihilism”, Foreign Affairs, 2022. szeptember 6.. [2023. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]
- ↑ List of articles by Snyder in The New York Review of Books'. [2014. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 21.)
- ↑ „We should say it. Russia is fascist.”, New York Times, 2022. május 19.. [2023. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. április 9.)
- ↑ "Has the threat of Trump really gone? - Timothy Snyder". Channel 4 News, 8 January 2021. Retrieved 10 January 2021
- ↑ Ukraine and the problem of "futurelessness". Historian Timothy Snyder on the war in Ukraine and the future of democracy. Vox Conversatons . [2022. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 9.)
- ↑ A fundraiser that will make history. u24.gov.ua . (Hozzáférés: 2022. november 28.)
- ↑ American historian Timothy Snyder becomes an ambassador for the UNITED24 platform, launching the 'Shahed Hunter' fundraiser. President of Ukraine Volodymyr Zelenskyy Official Website . [2023. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 9.)
- ↑ Rankin, Jennifer. „'Russia wins by losing': Timothy Snyder on raising funds for Ukrainian drone defence”, 2022. november 28. (Hozzáférés: 2022. november 28.)
- ↑ Історія для майбутнього (ukrán nyelven). Україна Молода (Ukraine Young) . (Hozzáférés: 2021. december 22.)
- ↑ The Road to Unfreedom by Timothy Snyder | PenguinRandomHouse.com: Books (amerikai angol nyelven). PenguinRandomhouse.com . [2021. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 14.)
- ↑ „Public Thinker: Timothy Snyder on Russia and "Dark Globalization"”, Public Books, 2018. december 7.. [2021. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. január 14.)
- ↑ „Ukraine holds the future - the war between democracy and nihilism”, Foreign Affairs, 2022. szeptember 6.. [2023. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. április 9.)
- ↑ Marlène Laruelle (1972. december 21.) francia történész, szociológus és politológus, aki Eurázsiára és Európára specializálódott.
- ↑ Is Russia Really "Fascist"? A Comment on Timothy Snyder. PONARS Eurasia. [2021. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 14.)
- ↑ 'Russophobia' Term Used to Justify Moscow's War Crimes in Ukraine, Historian Tells Security Council. United Nations , 2023. március 14. (Hozzáférés: 2023. április 7.)
- ↑ My books about Ukraine. Thinking about... . [2022. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 8.)
- ↑ Timothy Snyder: The Making of Modern Ukraine Yale Courses on Youtube. YouTube . [2022. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 8.)
- ↑ The Making of Modern Ukraine. Apple Podcasts . [2023. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 9.)
- ↑ Syllabus of my Ukraine lecture class. Thinking about... . Substack. [2023. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 9.)
- ↑ Opinion | Why a Yale prof’s Ukrainian history course posted online has earned millions of views. thestar.com , 2022. november 23.
- ↑ „Historian Timothy Snyder on how war ends in Ukraine”. [2022. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. április 9.)
- ↑ Thinking about.... Substack . [2023. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 9.)
- ↑ Snyder, Timothy. Interjú. We have at most a year to defend American democracy, perhaps less. 2017. február 7.
- ↑ Devega, Chauncey. „Historian Timothy Snyder: "It's pretty much inevitable" that Trump will try to stage a coup and overthrow democracy”, Salon, 2017. május 1.. [2021. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. május 1.)
- ↑ "Historian Timothy Snyder: Trump's lies are creeping tyranny" Archiválva 2021. január 9-i dátummal a Wayback Machine-ben.. Vox. May 22, 2017.
- ↑ "The American Abyss: A historian of fascism and political atrocity on Trump, the mob and what comes next." Archiválva 2021. január 9-i dátummal a Wayback Machine-ben.. The New York Times. January 9, 2021.
- ↑ Marci Shore (született 1972) a Yale Egyetem docense, aki a marxizmussal és a fenomenológiával való irodalmi és politikai elkötelezettség történetére specializálódott.
- ↑ Marriage announcement in Lehigh Valley Morning Call, February 13, 2005. [2014. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 4.)
- ↑ Arguing for a right to life, liberty, happiness and health care. The Washington Post , 2020. október 2. (Hozzáférés: 2022. augusztus 1.)
- ↑ 2023 Silvers-Dudley Prize Winners. The Robert B. Silvers Foundation . [2023. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 6.)
- ↑ Madame de Staël Prize. All European Academies (ALLEA) . [2022. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. február 6.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Timothy D. Snyder című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
