Tükör

Tükör

A tükör jó fényvisszaverő képességgel bíró, görbült vagy sík felület, amely elég sima ahhoz, hogy a visszavert fénysugarakból kép keletkezzen. A tükröző felület egyenetlenségei ezért nem lehetnek nagyobbak, mint a visszavert fény hullámhossza. Egy egyenetlen fehér fal szintén visszaveri a fényt, de szét is szórja a tér minden irányába. A visszaverődés és az átlátszóság hat a keletkezett kép fényességére és színére.

A nem látható elektromágneses sugarak számára szintén készíthetők tükröző felületek, tükrök.

A név eredete

A tükör ótörök eredetű szó lehet, a mai csuvas nyelvben a tükröt a töker szó jelöli. Ez valószínűleg a tárgy többnyire kerek alakjával kapcsolatos, és a török nyelvekben általános „kerek”, „kerék” jelentésű tekir/teker szócsoportba tartozik (csagatáj tekir, oszmántörök és azeri teker), akárcsak a magyar teker és tér („visszatér”, „megtér”) szavak. A tükör neve latinul speculum. Ebből származik a „spekulálás” kifejezés, amely a régi magyar nyelvben a tudományos gondolkodást, vizsgálódást jelentette. A szó eredete valószínűleg az, hogy az egyik legmegbecsültebb tudomány, a csillagászat művelői az éjjeli égbolt kémlelésére különféle tükröket használtak, vagyis „spekuláltak”.

Története

Elhomályosult ókori egyiptomi tükör

A tükör a régebbi korokban különleges luxuscikknek számított. Az emberek misztikus, rejtélyes tárgynak tartották.

A tükör feltalálása előtt egyedül a sima, rezzenéstelen vízfelület adta vissza úgy-ahogy az ember arcmását. Az ókori Keleten használt első tükrök voltaképpen ezüstből, rézből, majd bronzból készült, fényesre csiszolt lemezek voltak. Ezek a tükrök csak újkorukban, viszonylag rövid ideig mutattak tiszta képet. A levegővel érintkezve ugyanis igen hamar oxidálódtak és fokozatosan elhomályosodtak. Nagy értékük miatt azonban még így is mindaddig használták őket, ameddig teljesen tönkre nem mentek.

A tükör e nagy hibáját csak a középkorban sikerült kijavítani az üvegkészítés fejlődésének köszönhetően. A fémfelületre ugyanis sima üveglapot szorítottak, megakadályozva a tükörnek a levegővel való érintkezését, így az nem homályosult el többé.

A következő nagy találmány, a ma is használt üvegtükör a 13. században a Velencéhez tartozó Murano szigetén született. Az üveglapra hártyavékony ólomlemezt illesztettek, arra pedig higanyt öntöttek. Az így keletkező jól tapadó anyag a foncsor, amely tehát csak egy minimális fémbevonat az üveglap hátoldalán, a régi tökéletlenebb fémtükrökhöz képest mégis kiváló képet eredményez. A muranói tükör hamar világhírű lett, bár az ára a középkor végén az aranyéval vetekedett. Később az eljárást úgy fejlesztették tovább, hogy higany helyett ezüstfoncsort használtak. A mai tükrök is ezzel a technikával készülnek. Alumíniumbevonatot is alkalmaznak. A fémréteget hátulról lakkbevonat védi.

Az optikai tükrökön ezzel szemben a tükröző fémréteget nem rejtik üveg mögé, hanem nyíltan viszik fel a hordozóanyagra. Ezáltal az átlátszóság már nem követelmény a hordozóanyag számára, ezért más szempontok érvényesíthetők, például a törhetetlenség, a hővezetés, vagy mechanikai tulajdonságok. Emiatt ezek a tükrök készülhetnek egészükben fémből. A tükröződő réteg védtelensége miatt óvni kell a szennyeződésektől, és a tisztításkor is elővigyázatosnak kell lenni. Üvegprizmákat is használnak optikai tükörként, amik a teljes visszaverődést kihasználva veszteség nélkül fordítják el a fény útját. A szennyeződések, vagy a nedvesség azonban itt is rontja az optikai tulajdonságokat.

Részben átlátszó tükrök

Fémbevonat

A részben átlátszó tükrök, mint a bevonat nélküli üveglapok, egy széles hullámhossztartományban részben visszaverők. Ezek a tükrök lényegesen vékonyabb bevonatot kapnak, mint a normál tükrök, így a fény egy részét áteresztik, másik részét visszaverik.

A csak az egyik irányból fényáteresztő tükröket kémtükrökként használják, és a fénysugarak kettéosztására is alkalmasak. A bevonat fajtájától függően változtatni lehet a fény megoszlásán. Például a vékony aranyréteg inkább az infravörös fényt tükrözi vissza, látható fényben kéken átlátszók.

Interferenciatükrök

Az interferenciatükrök az általuk mért hullámhossztól eltekintve részben átlátszók. Készítésükkor egy üveglapra váltakozó törésmutatójú rétegeket hordanak fel egyenletes vastagságban. A rétegek vastagsága megegyezik a tükör által mérendő hullámhossz felével.

Csak bizonyos hullámhosszakra és bizonyos beesési szögekre viselkednek normál tükörként, a többi fényt áteresztik, de ezekre fényvisszaverő képességük még a normál tükröknél is jobb, több, mint 99,9%.

Kis veszteségű részben átlátszó tükrökként, színszűrőkként és színbontásra használják őket.

Kémtükrök

A kémtükrök olyan tükrök, amik az egyik oldalról nézve átlátszók, a másik oldalról nézve normál tükrök, így az egyik szobából meg lehet figyelni a másik szobában tartózkodókat, míg az ottaniak csak saját tükörképüket látják a tükörben. Ezek a tükrök is vékony fémréteget kapnak. Csak úgy tudnak működni, hogy a megfigyelt oldalon világos, a megfigyelőén pedig sötét van. Ha a két szoba ugyanolyan világos, akkor a megfigyelő oldalról érkező fény csak másodjára tudja átlépni a tükröt. A megfigyelő oldaláról nézve a tér sötét, de minden jól látható. A megfigyelt oldalról az áttekintés világos, csak a kontúrok látszanak.

Használják szembesítésre, szellemvasutakon, és a beosztottak megfigyelésére.

Formái

Síktükrök

A legismertebb tükrök a síktükrök, velük lehet a legtöbbször találkozni a mindennapi életben, a fürdőszobában, a ruhásszekrényben, vagy a falon. Úsztatott üvegből készülnek, mivel ez adja a legpontosabb sík felületet. Az optikai síktükrök a sugármenetek más irányba fordítására szolgálnak.

Domború tükrök

A domború, más néven konvex tükrök főleg a közlekedés céljait szolgálják. Képalkotásuk a konkáv lencsékére hasonlít.

A nehezen belátható kereszteződésekben és lehajtókon a mindkét egymásra merőleges tengely mentén görbült domború tükrök segítik az áttekintést. Formájuk lehetővé teszi, hogy az egyébként belátható területnél nagyobb területet mutassanak meg. A járművek oldal- és hátrapillantó tükreivel a vezető anélkül figyelheti meg a mögötte haladó forgalmat, hogy hátra kellene fordulnia. Ezek a tükrök egy tengely mentén görbültek. Ez a görbület megnöveli a látószöget, és segít belátni a holtteret.

Homorú tükrök

Homorú, más néven konkáv tükröket több célra is használnak.

A borotválkozó- és a kozmetikai tükrök esetén a felhasználó a gyújtótávolságon belülre kerül, így a tükör nagyítóként viselkedik. A kérdéses területről nagyított látszólagos kép keletkezik.

A távcsövekben a homorú tükrök a távoli objektumokról valódi, fordított állású képet alkotnak a konvex lencsékhez hasonlóan. A lencsék használatához képest előny, hogy nem jelentkezhet színi eltérés. Emellett a nagy, vastag lencsék hajlamosak a torzításra, ezért a nagy távcsövek tükrös távcsövek. A homorú gömbtükrök nem alkotnak tökéletes pontosságú képet, kivéve, ha a tárgyat önmagára képezik le, de a tükrös távcsövek formapontossága így is négyszerese a lencsés távcsövekének. A nagy távcsövek tükrei állítható részekből állnak a képalkotási hibák és a torzítások kiküszöbölése érdekében.

A még pontosabb képalkotás érdekében, ha nagy nyílásszögű tükröket kell használni, akkor gömbtükrök helyett parabolatükröket választanak. Egy másik lehetőség a gömbtükrök képalkotási hibájának kiküszöbölése. A parabolatükrök alkalmasak arra, hogy párhuzamosan beeső fénysugarakat egyetlen pontba fókuszáljanak. Az egy pontból kisugárzott fénysugarak újra összegyűjtésére az elliptikus tükrök alkalmazhatók. Erre egy gyakorlati példa a higanygőzlámpák fényének felhasználása a fotolitográfiában. A naperőművekben parabolatükrökkel gyűjtik egy pontba a napfényt, és érnek el magas hőfokot. A fényszórók is parabolatükröt tartalmaznak.

Más formák és alkalmazások

Bűvésztrükk és színpadi mutatvány a tárgyak eltüntetése.

A görbetükrök, vagy torztükrök vásári mutatványok, vidámparkok kelléke. Az általuk mutatott eltorzított alakok a résztvevők szórakoztatását szolgálják.

Az orvosi endoszkópok is tartalmaznak tükröket a másként hozzá nem férhető területek belátására.

Lézerekben a tükröket a fény továbbvezetésére és fókuszálására használják. Ezeknek a tükröknek bírniuk kell a nagy teljesítményt, így vagy csekély veszteséggel, vagy hűtéssel működnek. Ezek fémtükrök vagy interferenciatükrök. A különböző célokra készülnek áteresztő és teljesen visszaverő tükrök.

A tükörkép tulajdonságai

A síktükör által alkotott kép a tárggyal egyenlő nagyságú látszólagos kép. Megőrzi a méreteket, és a szögeket is, de az irányítást megfordítja a síkjára merőleges irányok megfordításával. Ha például a megfigyelő a tükörkép helyzetébe képzeli magát, akkor úgy tűnik neki, hogy a függőlegesen álló tükör felcseréli a jobb és a bal oldalt. Ebből adódik az a népszerű kérdés, hogy honnan tudja ezt a tükör. A tükör azonban nem a jobb és a bal oldalt cseréli fel, hanem az elöl és a hátul irányokat.

Ha az így keletkezett képet egy másik síktükörrel továbbtükrözzük, akkor újra megfordul a körüljárási irány, és minden irány a helyére kerül. Ezért lehet a periszkóppal mindent irányhűen látni.

Ha a tükör nem sík, akkor másfajta kép keletkezik. A domború tükrök kicsinyítik a látszólagos képet, míg a homorú tükrökkel nagyított valódi kép alkotható. A kép távolsága a tárgy távolságán kívül a tükör fókusztávolságától, görbületétől is függ.

Hullámos, egyenetlen felszínű tükrök torzképet adnak.

A tükör a kultúrában

A tükör mint szimbólum

Raffaello: Az Erény allegóriája egy tükröt tart a kezében

Az ókorban a tükör a lelket jelképezte. A mítoszok szerint vele a lelket csapdába lehetett csalni, és a tükörben tartani. A görög mítoszok szerint a titánok így ejtették csapdába Dionüszosz lelkét. Narkisszosz a saját tükörképébe szeretett bele. Az ókori Egyiptomban a tükör és az élet szavak megegyeztek. Ugyanezért a kelta nőket tükrükkel együtt temették el.

Amíg a tükör kevesek kiváltsága volt, addig a művészetben is nemes tulajdonságok kifejezőjeként jelent meg. A középkori és a reneszánsz művészetben a négy fő erény egyikét, a bölcsességet jelképezte. A Bölcsesség, illetve gyakran az Erény megszemélyesített alakját is általában tükörrel a kezében ábrázolták. Ennek eredete a Bibliára nyúlik vissza. A Bölcsességek könyve ugyanis a bölcsességet így jellemzi: „… az Isten működésének tiszta tükre és jóságának képmása”. (7:26) Még a zsidó tudósok is hitték, hogy a tükör visszaveri a szem erejét minden belenézéskor, így felerősíti. Ezért a tudósok mindig tükröt tettek maguk elé írás közben. A tükröző felületek készítése már magában is mágikus erővel bírt.

Gabriel de Cool: Devant la glace

A zsidó hagyományban a tükör Mózes kiemelkedő szerepét tükrözte vissza. Maimonidész a kinyilatkoztatást az éjszakában felvillanó villámhoz hasonlította. Egyes próféták csak egyszer nyerték el ezt a különleges kegyet, mások többször, de Mózesnek egy hosszas, megszakítatlan felvilágosodásban volt része. A rabbik magyarázata szerint lelke az isteni küldetést tükörként tükrözte vissza.

A későbbi korokban viszont a tükör már inkább az emberi hiúság jelképe lett az ábrázolásokon. A kolostorokban betiltották a tükröket, mivel azok a hiúságot táplálták.

A buddhizmus az ember létét a tükör által visszavert fényhez hasonlítja. A kínai hagyományok szerint a tükör véd a rossz szellemektől, mert a tükörbe nézve meglátják saját rútságukat, és visszarettennek. Hűséget és bölcsességet jelképez, mert a bölcs értelmét tükörhöz hasonlóan mutatja meg.

Japánban a tükör a császárt jelképezte a trónnal és a karddal együtt. A nyolcszögletű tükröt összekapcsolták a fém elemmel, és Amateraszu napistennővel. A legenda szerint az ő tükre adta vissza a világosságot a világnak. Ez a tükör ébreszti fel, és tükrözi őt vissza, így a világ és a tér szimbóluma. Kapcsolatba hozták a nyolcas számmal és az isteni teljességgel. Holdszimbólum is, mivel a Hold a megjelenést tükrözi vissza.

A bambarák, Kongó és Ázsia népei a tükröt a vízhez hasonlítják, és jóslásra és varázslásra használják. Egy vízzel töltött edényben vagy egy tükörben meg lehet látni a szellemeket. A régi Oroszországban az eladó lányok tükrökkel jósolták meg, ki lesz a férjük. Szenteste egy nagy és egy kicsi tükröt állítottak fel egymással szembe, és közéjük égő gyertyát helyeztek. Ekkor kérték a tükröket, hogy mutassák meg a jövendőbelijüket, és ha a kép megjelent, akkor gyorsan segítségül hívták Istent, különben a képmás kilép a tükörből, és sok rosszat hoz annak, aki hívta.

Babonák

A tükör sok babonában szerepel. Néhány példa:

• A tükör széttörése hétéves szerencsétlenséget okoz, mivel megsérül a képmás, és ez megbosszulja magát. A következmények elkerülhetők a cserepek feketére festésével, vagy folyó vízbe mártásával.
• Nem szabad széttört tükörbe nézni, mert ördög van benne. Egy másik hiedelem szerint az ember elveszíti energiáit, vagy, ami még rosszabb, szerencsétlen lesz, ha széttört üvegbe néz.
• Nem szabad kisgyereknek tükröt mutatni, mert ijedős vagy beteg lesz.
• Ha valakinek vissza kell fordulnia, és haza kell mennie, mert otthon felejtett valamit, akkor látnia kell a tükörképét, mielőtt újra elindul, különben sok akadály vár rá.
• Ha halott van a háznál, akkor a tükröket le kell venni, vagy le kell takarni, nehogy a meghalt lelke csapdába essen, és az élőket ijesztgesse.
• Menstruáció, terhesség alatt, vagy közvetlenül szülés után nem szabad a tükörbe nézni, mert ekkor a nő saját nyitott sírját látja.
• A tükör előtt nem szabad rosszat mondani, és saját magunkat kritizálni, mert a tükör visszatükrözi az elmondottakat.
• Minden reggel bele kell nézni a tükörbe, és megkérni, hogy verjen vissza minden rosszat, és ezzel védje meg a házat minden rossztól.
• Az energiák feltölthetők napkelte előtt vagy napnyugta után a tükörkép szemébe nézve.
• A hálószobában az alvót nem szabad tükörnek visszatükröznie, mert akkor az rosszul alszik. Az alvatlanság kivédhető egy, az ágy alá tükröző felületével lefelé fektetve.

Kapcsolódó szócikkek

• Távcső
• Tükrözés
• Endoszkópia

Források

• 7000 év üveg - tükör és üveg - történelem
• Síktükör - Optikai hatások tükrökkel
• Feladatok és megoldások a fotoeffektushoz
• A tükörkép tulajdonságai Landesbildungsserver Baden-Württemberg
• A tükörkép keletkezése és tulajdonságai SUPRA Materialbörse (89 kB)
• A tükör rövid kultúrtörténete a Monumente-Online-on

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Spiegel című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Tükör témájú médiaállományokat.

Nézd meg a tükör címszót a Wikiszótárban!