Szűz csillagkép
Szűz csillagkép | |
Adatok | |
Latin név | Virgo |
Latin birtokos eset | Virginis |
Rövidítés | Vir |
Rektaszcenzió | 11h 37m – 15h 11m |
Deklináció | -22° 40' – +14° 20' |
Területe | 1294 négyzetfok |
Nagyság szerinti helyezés | 2 |
Teljesen látható | északi 67°-tól déli 76°-ig |
Legfényesebb csillag | α Virginis (Spica) |
fényessége | 0,98m |
Szomszédos csillagképek |
A Szűz (latin: Virgo) egy csillagkép, egyike a 12 állatövi csillagképnek.
Története, mitológia
[szerkesztés]A Szűz eredete bizonytalan. A babiloni időkben a termékenységet szimbolizálta, kalászként értelmezték, legfényesebb csillagának, a Spicának a neve annyit tesz: búzaszem. Istárral is kapcsolatba hozható, hiszen ő volt a termékenység istennője a mezopotámiai mitológiában.
A görög mitológia szerint szűz volt több kiemelkedő istennő, köztük Ízisz, Kübelé, a Magna Mater (az Istenek Anyja), Pallasz Athéné. A görögök Démétért látták benne, a rómaiak Cerest, később azonban Aestrae-vel, az igazság istennőjével azonosították, amint a mérleggel áll ítélkezésre készen. A kereszténység terjedésével a görög-római mondák elhalványultak, a középkorban mint Szűz Máriát tartották számon.
Láthatósága, megkeresése
[szerkesztés]Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Szűz egyenlítői csillagkép, így Magyarországról az év megfelelő időszakaiban teljes terjedelmében látható.
A Nap látszólagos égi útja során szeptember közepén lép a konstelláció területére, és október végén hagyja el.[1] Ezt, és az alkonyati időszakot figyelembe véve a csillagkép novembertől augusztusig kereshető fel az éjszakai égbolton. Novemberben hajnalban kel és az év végéig napkeltéig, rövid ideig figyelhető meg a keleti-délkeleti horizont felett. Január közepén éjféltájban, március közepén este 8 körül kel, így ekkor egész éjszaka megfigyelhető. Május közepén este kilenc tájékán delel, azaz déli irányban található a horizont és zenit között félúton. Július közepén fényes csillagai közül a legnyugatibb, a β Virginis este 10-kor nyugszik, de mert a Nap is egyre korábban nyugszik, a csillagkép még augusztusban is teljes terjedelmében megfigyelhető a nyugati horizont felett.
A Szűz csillagképet az úgynevezett tavaszi tájékozódási háromszög segítségével találhatjuk meg legkönnyebben, melyet a három legfényesebb tavaszi csillag, az Arcturus, a Regulus és a Szűz legfényesebb csillaga, a Spica alkot. A csillagképet a legfényesebb csillagai elhelyezkedése miatt az amatőrcsillagászok égi karosszéknek becézik: az α és a γ a két láb vége, a ζ és δ az ülőlap, mely utóbbi az ε-nal alkotja a szék támláját.
Mivel a Szűz csillagképet átszeli az ekliptika, területén gyakran látszanak plusz csillagként egyes külső bolygók. 2013 nyaráig a Szaturnusz tartózkodik itt. A Mars 2012 júniusától szeptember elejéig látható a csillagkép területén 1 magnitúdós fénypontként.[2]
Látnivalók
[szerkesztés]Csillagok
[szerkesztés]- α Virginis - Spica (latin: kalász vagy búzaszem): kékesfehér, 1 magnitúdójú kettős (B1V + B2V), mintegy 260 fényévnyire van a Földtől.
- β Virginis - Zavijava: 3,8 fényrendű csillag.
- γ Virginis - Porrima: harmadrendű, sárgásfehér csillagpár (F0V + F0V), 2,m74, 2,m38 magnitúdóval, 169 éves keringési periódussal. Távolságuk 39 fényév. Utoljára 2005-ben voltak legközelebb egymáshoz, észlelésük akkor professzionális távcsővel volt lehetséges. 2015-től kis távcső is elegendő lesz a csillagok elkülönítéséhez.
- δ Virginis - Auva: 3,4m-s vörös óriás, 200 fényév távolságra van a Földtől.
- ε Virginis - Vindemiatrix: 2,84 fényrendű sárga óriás (G8III). Távolsága 102 fényév.
- θ Virginis: negyed- és kilencedrendű, kis távcsővel már észlelhető pár.
- τ Virginis- Syrma: negyedrendű és kilencedrendű csillagpár, kis távcsővel már észlelhető.
Egyéb ismert csillagnevek:
- ζ Virginis – Heze
- η Virginis – Zaniah
- μ Virginis – Rijl al Awwa
A Naprendszeren kívüli bolygórendszerek közül az egyik első ismert a 70 Virginis bolygórendszere.
Mélyég-objektumok
[szerkesztés]A Szűz csillagképben található a híres Virgo galaxishalmaz, amelynek kisebb távcsővel is látható tagjai a következők:
- M49 (NGC 4472)
- M58 (NGC 4579)
- M59 (NGC 4621)
- M60 (NGC 4649)
- M61 (NGC 4303)
- M84 (NGC 4374)
- M86 (NGC 4406)
- M87 (NGC 4486)
- M89 (NGC 4552)
- M90 (NGC 4569)
- M104 (NGC 4594): Sombrero-galaxis
Érdekesség
[szerkesztés]A Szűz csillagképben található a PSR B1257+12 pulzár, ami körül az elsőként, 1992-ben felfedezett exobolygó, a PSR B1257+12 B kering.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Évszázados léptékben ez a precesszió miatt változik.
- ↑ Guide számítógépes planetárium program
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Virgo (constellation) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1991