Szászrégen
| Szászrégen (Reghin, Sächsisch-Regen) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Maros | ||
| Rang | város | ||
| Községközpont | Reghin | ||
| Beosztott falvak | |||
| Polgármester | Márk Endre (RMDSZ) | ||
| Irányítószám | 545300 | ||
| Körzethívószám | 0x65[1] | ||
| SIRUTA-kód | 114809 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 24 274 fő (2021. dec. 1.)[3] +/- | ||
| Magyar lakosság | 5607 (19%, 2021)[4] | ||
| Község népessége | 29 742 fő (2021. dec. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 408,43 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 350 m | ||
| Terület | 72,82 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 46′ 33″, k. h. 24° 42′ 30″46.775833°N 24.708333°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 33″, k. h. 24° 42′ 30″46.775833°N 24.708333°E | |||
 | |||
| Szászrégen weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szászrégen témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
.svg)
Szászrégen (románul Reghin, korábban Reghinul Săsesc, németül Sächsisch-Regen, vagy Rennmarkt, szászul Sächsisch-Reen) város Romániában Maros megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Marosvásárhelytől 32 km-re észak-északkeletre a Maros két partján a Maros és a Görgény összefolyásánál fekszik. A város az 1926-ban egyesített Magyar- és Szászrégenből, valamint az 1956-ban hozzácsatolt Abafájából és Radnótfájából tevődik össze.
Földrajzi adatok, közlekedés
[szerkesztés]A Maros folyó átlaghozama Szászrégenben 28–37 m³/s, mélysége 1–3 m között váltakozik. Szászrégenen áthalad a 15-ös országút (Marosvásárhely–Szászrégen–Maroshévíz), a 16-os országút (Szászrégen–Kolozsvár), a 16A országút (Szászrégen–Beszterce), valamint Görgényszentimre, Laposnya, Görgénysóakna, Alsóidecs, Dedrád, Bátos felé vezető megyei utak. A vasúti közlekedés a Székelykocsárd–Déda vonalon valósul meg.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a német Ragino személynévből ered.
Története
[szerkesztés]1228-ban II. András király egyik alapítólevelében, Regun néven említik először, habár a város stratégiai fekvése, és védelmi rendszerei azt valószínűsítik, hogy sokkal régebben, I. László idejében alapították. A város már a 13. század második felében a Tomaj és Kacsik családok központja, és a Magyar Korona által nekik adományozott földekre kezdődik meg a Tomaj nemzetségbeli Dénes által a szász kézművesek betelepítése. A 13. század második felében már uradalmi központ, 1330-tól esperesség székhelye. A 14. században felépül gótikus evangélikus temploma, mely a legnagyobb templom a környéken. A 15. század elején mezővárosi státust kapott. 1427-től vásártartási joga van, évente négy országos vásárral. 1564-ben a császáriak, 1603-ban Basta hadai, 1661-ben a török-tatár seregek pusztították. Magyarrégenben létesült 1725-ben a legrégebbi magyar református iskola.
Itt választották erdélyi fejedelemmé 1661. január 1-jén Kemény Jánost. 1848. november 2-án a helyi székelyek és szászok közt kitört harcokban a város a lángok martaléka lett. A város a 20. században egykori szász jellegét teljesen elvesztette, a kivándorolt szászok helyére románok telepedtek.
1910-ben 7310 lakosából 2994 német, 2947 magyar és 1311 román volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegyéhez tartozott.
1992-ben 24 601 román, 12 471 magyar, 1790 cigány, 346 szász lakosa volt.
1994-ben municípiummá nyilvánították.[5]
2002-ben 36 126 lakosából 24 051 román, 10 546 magyar, 1305 cigány, 192 szász lakosa volt.
2011-ben 33 281 lakosából 21 337 román, 8552 magyar, 1320 cigány, 129 szász, 50 egyéb anyanyelvű. 1893 fő nem nyilatkozott hovatartozásáról.[6]
Látnivalók
[szerkesztés]- Evangélikus temploma 1330-ban épült Mária tiszteletére. 1708-ban és 1848-ban tűzvész pusztította, melyek után átdolgozva építették újjá.
- A magyarrégeni református templom a 13. században épült, 1910-ben teljesen átépítették.
- A szászrégeni római katolikus templomot 1781-ben szentelték fel, a református templom pedig 1890-ben épült.
- A magyarrégeni görögkatolikus templom 1744-ben épült, ma ortodox templom.
- A szászrégeni görögkatolikus templom 1811 és 1813 között épült, ma ortodox templom
- Az 1990-es években ortodox székesegyház épült a városban.
- Híres állattani szertára és néprajzi múzeuma van.
Képgaléria
[szerkesztés]Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1822-ben Josef Haltrich szász történész;
- Itt született 1828-ban Kós Ferenc író;
- Itt született 1849-ben Harrach József zeneesztéta, a budapesti Zeneakadémia tanára;
- Itt született 1877-ben Bochkor Mihály egyházjogász, jogtörténész, a nagyváradi, a pozsonyi és a kolozsvári egyetemeken egyetemi tanár;
- Itt született 1903-ban Rudolf Wagner-Régeny zeneszerző;
- Itt született 1907-ben Georg Maurer író;
- Itt született 1910-ben Perényi László színművész (Predics László néven);
- Itt született 1922-ben Kohl István ornitológus;
- Itt született 1923-ban Márk Gergely világhírű rózsanemesítő;
- Itt született 1925-ben Jutta Pallos-Schönauer festő;
- Itt született 1942-ben Hencz József zeneszerző, karmester, zenekritikus;
- Itt született 1951-ben Sárosi Csaba grafikus;
- Itt született 1952-ben Szedlacsek István vegyészmérnök, kémiai szakíró;
- Itt született 1975-ben Tamási Zsolt történész, történeti szakíró;
- Itt született 1982-ben Gidró Katalin színművésznő;
- Itt született 1985-ben Szabó Előd zeneszerző, szövegíró, előadóművész.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. május 31. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
- ↑ LEGE Nr. 104 din 24 noiembrie 1994 privind declararea ca municipii a unor oraşe. Monitorul Oficial, 328. sz. (1994. november 28.)
- ↑ Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Mureș (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 2.)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Szászrégen adatlapja az Erdélyi Magyar Adatbankon
- Nem hivatalos magyar honlap, fórum
- A szászrégeni evangélikus templom leírása a Romániai magyar lexikonban
- /műemlékek/Szászrégen
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
 | Maroshévíz · Szászrégen · Marosvásárhely · Nyárádtő · Radnót · Marosludas · Marosújvár · Nagyenyed · Tövis · Gyulafehérvár · Algyógy · Piski · Déva · Lippa · Arad · Pécska · Nagylak |
|---|---|
 | |
| Bethlen (61 km) | Beszterce (43 km) | Maroshévíz (53 km) |
| Nagysármás (42 km) |
|
Gyergyószentmiklós (69 km) |
| Marosvásárhely (29 km) | Nyárádszereda (28 km) | Szováta (35 km) |
.svg){kind=small}