Santiago de Compostela
| Santiago de Compostela | |
| Világörökség | |
 | |
| Santiago világörökségi óvárosa | |
| Adatok | |
| Ország | Spanyolország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, II, VI |
| Felvétel éve | 1985 |
| Elhelyezkedése | |
 Santiago de Compostela
Pozíció Spanyolország térképén
| |
 é. sz. 42° 53′, ny. h. 8° 32′42.883333°N 8.533333°W | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Santiago de Compostela témájú médiaállományokat. | |
Santiago de Compostela Spanyolország Galicia Autonom Közösségének székvárosa, az Atlanti óceán partjától 35 km-re helyezkedik el. A körzet – és fővárosa – igazi nevezetességre a középkorban tett szert, ekkor vált a híres katolikus zarándoklat célhelyéül. Ebben a jelentőségében napjainkban is kiemelkedő, a Szentföld és Róma mellett a Szent Jakab-út végpontjaként Európa legjelentősebb zarándokhelyeként ismert. 2000-ben Európa kulturális fővárosa volt.
Táji, történeti környezete
[szerkesztés]Galicia Spanyolország északnyugati csücskében terül el, az Atlanti-óceán partján. Délről Portugáliával határos és peremhelyzete, elszigeteltsége következtében kissé terra incognita, a könnyen elérhető, mindenütt pompázatos látnivalókban bővelkedő Spanyolországban. Amerika felfedezése előtt Finisterrének, világ végének nevezték, s hajdanában az volt a hiedelem, ha valaki itt tengerre merészel szállni, számíthat arra, hogy hajója a világ széléről végtelen szakadékba zuhan.[2] Szent Jakab sírjának felfedezése óta viszont zarándokok milliói vonulnak végig e tartományon, hogy a megszentelt helyen bűnbocsánatot nyerjenek. A zarándokút városai hosszú évszázadokon keresztül Santiagóért és Santiagóból éltek,[3] s bár itt is szép számmal akadnak érdekes természeti és művészeti látnivalók, hangsúlyos idegenforgalmi központnak csak a compostelai műemlék-komplexum számít.
Galicia területét folyórendszerek tagolják, tengerre fjordszerűen kifutó helyeiken nagy forgalmú kikötőknek és halásztelepüléseknek adnak helyet. A lakosság nyelve a hivatalos kasztíliaitól inkább a portugálhoz áll közelebb. A furfangosnak, agyafúrtnak tartott galiciaiak a valóságban megbízhatók, szorgalmasak. A körzet tengertől beljebb eső területének gazdasági potenciálja mérsékelt, s ez is okozza, hogy a középkorban kialakult, s napjainkig élénk zarándokturizmus kiemelkedő gazdasági jelentőséggel és nemzetközi hírnévvel bír.[4]
Éghajlat
[szerkesztés]A város éghajlata mérsékelt égövi óceáni, Köppen besorolása szerint Cfb óceáni éghajlat. Döntő tényező nemcsak az óceán, de a közeli hegyek is. Az éves és a napi hőingás is alacsony. A hűvös és csapadékos nyarat ritkán előforduló rövid hőhullámok és szárazabb időszakok szakíthatják félbe. A telek is enyhék és esősek; a fagyos napok száma alacsony: átlagosan 13 egy évben. Évente átlagosan két-háromszor hó is hull a városban. A tartomány kapja a legtöbb csapadékot egész Spanyolországban, maga a város a legmagasabb csapadéktartalommal rendelkező települések között van az egész Pireneusi-félszigeten.[5]
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 11,0 | 12,5 | 15,0 | 16,0 | 19,0 | 22,0 | 24,0 | 25,0 | 23,0 | 18,0 | 14,0 | 12,0 | 17,7 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 4,0 | 4,0 | 5,0 | 6,0 | 8,5 | 11,0 | 13,0 | 13,0 | 12,0 | 9,5 | 7,0 | 5,0 | 8,2 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 210 | 167 | 146 | 146 | 135 | 72 | 43 | 57 | 107 | 226 | 217 | 261 | 1787 |
| Forrás: Agencia Estatal de Meteorología[6] | |||||||||||||
Településtörténet
[szerkesztés]Galicia területére és településeire – és így Santiagóra is fontos hatással bírt, hogy Hispánia az ókori római birodalom egyik legromanizáltabb tartománya volt. Így a római társadalomban egyre jelentősebbé váló keresztény tanítások itt gyorsan befogadottá váltak. Ezért itt született annak a ma is élő keresztény legendának az alapgondolata, hogy maga Pál apostol is ellátogatott a félszigetre, sőt János apostol és evangélista öccse, Jakab is járt itt. Később, a birodalomban fellángolt keresztényüldözés idején aztán ezért született az üldözött palesztinoknak az elhatározása, hogy a halott szent hamvait – védelme érdekében – Hispániába szállítsák. Aztán eltemették, s az idők múltával nyughelyét el is felejtették. A legenda úgy szól, hogy: ... Az elfeledett sír azonban – mint mondják – 813-ban csodálatos körülmények között, misztikus fényjelenségek és az angyalok karának éneke kíséretében az Iria Flavia nevű régi római település közelében felfedte titkát, s ekkor kezdődött Szent Jakab középkori diadalútja...[7]
A meghatározó városkarakter, adottságok és érvényesülésük
[szerkesztés]1985-ben a belvárost az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította. A város 2000-ben Európa kulturális fővárosa címet viselte.
Santiago belvárosa: a világörökségi helyszín
[szerkesztés]Műemlékek
[szerkesztés]- Szent Jakab-székesegyház: A leghatalmasabb spanyolországi román-kortól épített templom. Építését 1082-ben kezdték meg, latin-kereszt alaprajzú, szentélykörüljárós, az 5 hosszanti (94 m) főhajó és a 3 (63 méteres) kereszthajó keresztezésében (33 m) négyezeti térrel kialakított bazilika, 25 kápolnával, két 67 méter magas kupolás toronnyal, régi szentéllyel, több király síremlékkel, egy nagy, 1672-1714 között készült churriguereszk architektúrájú, Figueroa által befejezett retablóval, amely alá temették állítólag az idősebbik Szent Jakabot, s végső nyughelyét ma a szent életnagyságú szobra díszíti. A XII. századi kőszobrot utólag ezüst-arany ruhába öltöztették. A román-korban szokatlanul nagynak számító templom méretét és az építmény művészi hangsúlyát a helyhez fűződő Szent Jakab-legenda magyarázza, amelynek ugyan történelmi hitelessége bizonytalan, mégis évezredek óta vonzza ide Európából a zarándokokat.[8] (Részletesen lásd a székesegyház szócikkét.)
- Fachada sur de Platerías, (vagy Portico de las Platerías). Az El Obradoiro-nak is nevezett nyugati homlokzatot Maestro Mateo román stílusban építette, melyet aztán először a reneszánsz, majd barokk stílusban megcsonkították. A mai homlokzata spanyol barokk legnagyobb méretű és legjellemzőbb alkotása.[9]
Plaza de la Azabachería Inmaculada
[szerkesztés]- Puerta La Azabachería (Fachada norte de la catedral): A bazilika másik nagy kapu-architektúrájának számít. A székesegyház kereszthajójának északi végében áll. Több előd után Ventura Rodríguez (megh. 1786) fejezte be. A homlokzat – a háromhajós keresztháznak megfelelően – háromrészes, a két mellékhajó előtti részek, a szokásostól eltérően, előreugranak. A közös főpárkány felett mellvédszerű felépítmény létesült. Ennek a portálnak az architektúrája a főhomlokzaténál könnyedebb, levegősebb.[10]
.jpg)
- Palacio de Gelmirez (galiciai nyelven Pazo de Xelmírez, más néven Palacio del Arzobispo): A legjelentősebb – és egyúttal legrégibb – nagyrészt román-kori részeket tartalmazó szerény érseki palotát Gelmirez, a város első érseke alakíttatta ki a Gelmirez-palotából 1120-1149. között. Rendkívül értékes román-kori világi épület. Emeletén a 32 méteres nagyterem egyhajós, keresztboltozatainak alsó kőbordái fali gyámokra támaszkodnak, oszlopok nélkül. Előcsarnoka XIII. századi, a boltozatokat karcsú oszlopok hordják. Kápolnája román-kori.[11]
- Hostal de los Reyes Católicos (vagy másképp: Hostal de Rey): A bazilika előtt elterülő városi főtér, a Plaza del Obradoiro északi oldalát értékes műemlék épületként zárja le. Eredetileg a katolikus királyok által 1489-ben alapított kórház épülete volt,[12] amelyet a Katolikus Királyok Kórházaként egykor a zarándokok egészségügyi ellátása céljából építették, ma a Paradores de Turismo de España szállodalánc tagjaként működik. Építőművészeti stílusát tekintve platereszk. Négy pátiója XVI-XVII. századi, kápolnája is 1556-ból való. A háromemeletes épület hosszan elnyúló. A földszint, az első és felső emelet alacsony kis ablakos, visszafogott jellegű, míg a főemeleten gazdagon kiképzett ajtók nyílnak a homlokzaton végigfutó vasrácsos erkélyre. A főbejárat nem a homlokzat közepén, hanem attól balra áll, architektúrája – az erkélyt megszakítva – a főpárkányig ér. Az ajtó félkörzáródású sekély bélletben áll. Az összességében platereszk homlokzatképzés építészeti váza reneszánsz jellegű. Az építészeti rendszerben román elem az apostolszobrok sora, gótikus gondolat a szobrokkal díszített kapubéllet, továbbá a szobrok gyámjai, baldachinjai és fiatornyok. Reneszánsz elemek a félkörívek, a lizénák aránya, a párkányok tagozatai és a finom plasztikájú növényi díszítések.
- Palacio de Rajoy (galiciai nyelven Pazo de Raxoi, magyarul Rajoy-palota): A főteret a katedrálissal szemben, a nyugati oldalon zárja. 1777-ben épült. Az önkormányzat székháza, Erősen klasszicizáló barokk épület.
- (Collegiata de San Jerónimo) (galiciai nyelven: Colexio de San Xerome, magyarul Szt. Jeromos kolostortemplom): A téren álló legszerényebb gótikus épület, 1490 körül épült, szép oszlopdíszes kapuzattal. Igen szép a kerengője is.
- Praza de Abastos
- San Martín Pinario (Convento de San Martín): zarándokszállásnak épült 899-től; Mateo López 1598-ban reneszánsz stílusban fejezte be. A fő- és déli homlokzatát átépítették (1738), Lendületes barokk díszlépcsőt is kapott. Három kerengője reneszánsz, a negyedik barokk. A kolostortemplom remek késő barokk retablo mayorját 1730-1733 között Fernando da Casas y Novoa és Miguel de Romay harmincnégy szobrásztársukkal – három év alatt – készítették el. Zsúfolt díszítése ellenére kompozíciója világosan érvényesül.[13] A retabló alsó részének közepén négy csavart oszlopon baldachin áll, alatta szentségház; a főpárkányán hatalmas felépítmény, közepén súlyos architektúrájú fülkében Mária szobrával. Volutákon, konzolokon kisebb-nagyobb szobrok, a széleken lovas harcosok, zászlót, pásztorbotot és püspökkeresztet tartó angyalok szobrai.
Plaza de la Quintana
[szerkesztés]- Casa de la Parra
- Monasterio de San Paio de Antealtares
- Casa canónica o da Conga
- Fachada este de la catedral o de la Quintana
Plaza de Platerías
[szerkesztés]- Lateral del claustro
- Casa del Cabildo
- Rúa do Franco
- Convento da San Francesco (Szent Ferenc-kolostor) Assisi Szent Ferenc alapította a XIII. századi zarándokútja befejezésekor. Az épületet a XVII-XVIII. században átalakították, de gótikus kerengő egyes részeit meghagyták.
- Plazuela de Fonseca és Colegio Mayor de Fonseca (Colegio de Fonseca) a Fonseca-kollégium: 1544-ben építették, emeletes kerengővel. Az Egyetemi könyvtár és az egyetem Gyógyszerészeti Fakultásának ad otthont. A Galiciai Tartományi Gyűlés is itt ülésezik.
- Capilla y fuente de los bueyes
- Rúa do Vilar
- Rúa Nova
- A Santiago de Compostela községhez tartozó Conxo településen található a Rocha Forte-várrom
(más néven Castillo de los Churruchaos[14]), ami egy középkori vár romja. Fénykorában, a 12. és 15. század között Galicia legnagyobb és legjelentősebb várának számított. Jelentősebb régészeti feltárása a 21. században történt meg,[15] ma szervezett látogatások keretében tekinthető meg.[16]
Városgazdaság, -üzemelés és -infrastruktúra
[szerkesztés]Közigazgatás
[szerkesztés]Természeti adottságok hasznosítása
[szerkesztés]Társadalmi adottságok
[szerkesztés]Népesség
[szerkesztés]A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
| Lakosok száma | 93 381 | 92 339 | 93 458 | 94 339 | 95 207 | 96 041 | 95 966 | 96 405 | 97 858 | 98 687 |
| 2001 | 2003 | 2006 | 2008 | 2011 | 2013 | 2016 | 2018 | 2021 | 2023 |
- népességszám, demográfia: A város lakosszáma az utóbbi években lényegében stabilan 100.000 fő körüli (2015: 95.612 fő), amely az élet- és lakókörülmények szintjének stabil állandósulására utal. A településre jellemzően, viszonylag magas a női lakosság aránya (53,6%), de kimagaslóan a 65 év feletti korosztálynál (59,8%). A lakosság korfája tekintetében az alacsony korosztály (0-15) szerény arányánál (13,41%) jóval magasabb a 65 év és felettiek aránya (19,9%), s ez a város népességének elöregedési tendenciáját jelzi.[17] Ez visszaigazolódik a 9 ‰-es élveszületési és 9,9 ‰-es mortalitás arányában is.
- foglalkoztatás: A népesség legutolsó (2015) foglalkoztatási adatai (36.315 foglalkoztatottból 48,1% férfi és 51,9% nő) már előre jelzik, hogy a város lakossága alapvetően nem a termelő ágazatokban, (agrár-halászati: 1,27%, ipari: 6,96%, illetve építőipari: 4,96%), hanem az ú.n. "tercier" (szolgáltató) ágazatokban dolgozik (beleértve a közlekedés-szállítás és közigazgatás ágazatait is).[18] Bár a statisztikai adatok nem részletezik, ide tartoznak az idegenforgalom, kereskedelem, pénzügy, szállítás, közlekedés-hírközlés, szociális ellátás és média-marketing-szervezetek. Egy ilyen kiemelkedően vallási- és polgári idegenforgalomra épülő városgazdaság esetében ez szemléletes és nyilvánvaló.
- Oktatás
- Közúti (autóbusz) közlekedés: Az óvárostól keletre található a nagy autóbusz-pályaudvar (Estación Autobusses) Innen a repülőtérre, valamint számos galiciai és spanyol városba indulnak járatok, valamint ezen túlmenően (átszállás nélküliek) Németországba, Franciaországba és Svájcba is.
- Vasúti közlekedés: Az óvárostól délre található a spanyol vasúttársaság (RENFRE) pályaudvara. nemzeti és helyi közlekedési csatlakozások mellett onnan naponta egy távolsági járat indul Handdaye felé, amely nemzetközi csatlakozási lehetősége van. A városon halad keresztül az Olmedo-Zamora–Galicia nagysebességű vasútvonal.
- légi közlekedés: Santiago reptere a várostól északkeletre 15 km távolságban van. A Ryanair 2005/06 telétől naponta tart fenn járatot Frankfurt-Hahn-ba és London Stansted-be. Az Iberia Madridon vagy Barcelonán át szolgáltat járatot Santiagóba.
szociális településügy
[szerkesztés]
- egészségügy és szolgáltatás
- építészet, lakásügy,
- közoktatás
- rekreáció, lakó(környezeti)-kultúra
Művelődés, kulturális helyzetkép
[szerkesztés]- létesítmények
- rendezvények
- helyi hírességek: Diego Gelmírez (*feltételezhető 1069; †1149), Santiago de Compostela első püspöke (Erzbischof) * Rosalía de Castro (1837–1885) lírai költő * José Rodríguez Carballo (* 1953),a ferencrendiek főminisztere * Mariano Rajoy (*1955), spanyol miniszterelnök * David Blanco (*1975), kerékpárversenyző * Rubén González Rocha (*1982), labdarúgó játékos *[19]
- kiadványok
Testvértelepülések
[szerkesztés]- Buenos Aires, Argentína
- Mashad, Irán
- São Paulo, Brazília
- Assisi, Olaszország
Városkép
[szerkesztés]- városimage, városkép,
- településmédia, sajtó
Közlekedés
[szerkesztés]Légi közlekedés
[szerkesztés]Santiagónak van reptere. A Ryanair naponta szállít Frankfurtba és Londonba utasokat. Szintén üzemeltet, elsősorban belföldi járatokat az Iberia légitársaság Madridba és Barcelonába.
Vasúti közlekedés
[szerkesztés]A városon halad keresztül a Olmedo-Zamora–Galicia nagysebességű vasútvonal.
A Santiago de Compostela-i vasúti baleset 2013. július 24-én történt a város közelében, amikor a Madridból Ferrolba tartó RENFE 730 sorozatú Alvia gyorsvonat az Olmedo–Zamora–Galicia nagysebességű vasútvonalon, három kilométerre a Santiago de Compostela-i állomástól egy ívben kisiklott. A vonaton 218 utas és négy főnyi személyzet utazott. A balesetben 79-en meghaltak, és több mint százan megsérültek.[20][21]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Municipal Register of Spain of 2023
- ↑ Doromby E.
- ↑ Szentirmai J.
- ↑ Szentirmai p.21.
- ↑ Valores climatológicos normales (spanyol nyelven). Agencia Estatal de Meteorología. (Hozzáférés: 2021. június 16.)
- ↑ Archivált másolat. [2012. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 28.)
- ↑ Doromby p.365.
- ↑ Bardon p. 40, 212.
- ↑ Bardok 213,49,202
- ↑ Bardon: p.213,105
- ↑ Bardon p.213, 57, 201
- ↑ Bardon 213,86,159
- ↑ Bardon p. 213, 108.
- ↑ Castillo de Rocha Forte o de los Churruchaos (spanyol nyelven). Galicia Máxica. [2015. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 17.)
- ↑ Rocha Forte (spanyol nyelven) (PDF). rochaforte.info. [2014. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 17.)
- ↑ Információ a romok látogatásáról (spanyol nyelven). [2015. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 17.)
- ↑ Daten aus dem Statistischen Amt für Wirtschaftliche Entwicklung in Galicien]
- ↑ Daten aus dem Statistischen Amt für Wirtschaftliche Entwicklung in Galicien
- ↑ Wikip.de (2015)
- ↑ Dozens die as Spanish train derails in Galicia BBC News
- ↑ Accidente ferroviario en Santiago de Compostela El País
Irodalom
[szerkesztés]- UNESCO: A világ természeti csodái és kultúrkincsei (3. k. Dél-Európa: 8-9.obj.) – Pécsi DIREKT Kft-UNESCO, 1998 – ISBN 963 367 345 3
- (Szerk.: Carlos Giordano & Nicolás Pamisano, etc.): Bildband Kathedrale von Santiago (1. kiad.) – DOSDEARTE EDICIONES S.L. Barcelona, 2004 – ISBN 978 84 15818 46 5
- Mary Vincent-R.A.Stradling: A spanyol és portugál világ atlasza (több helyen) – Andromeda, Oxford, 1994./Helikon.Magyar Könyvklub Bp., 1997 – ISBN 963 548 556 5.
- Bardon Alfréd: Spanyolországi építészet (p. 40, 42, 94, 108, 20, 21.) – Műszaki K. Bp. 1975. – Azonossági sz. MÜ: 2135-k-7577.
- Gudiol, José: Die Kunst Spaniens – Zürich, Deutsches Buchgesellschaft, 1964
- Harwei, John: The Catedral of Spain – London, BT. Bradford Ltd., 1957
- Mellini, Gian Lorenzo: Maestro Mateo a Santiago de Compostela – Forma Colore No 46. – Firenze, Sadea, Sansoni Ed., 1965
- Rosci, Marco: La Sculpturaromanica in Spagna. I Maestri della Scultura No 97. – Milano, Fratelli Fabbri Editori, 1966
- Tisné, Pierre u. Milicua D. José: Spanien, Bildatlas der spanischen Kust – Köln Shauberg, Du Mond Verlag, 1968
- Trend, J.B.: Civilization of Spain – NeW Jersey, 1979
- Way, Ruth: A Geography of Spain and Portugal – London, 1962
- Szentirmai József: Spanyolország (útikönyv) 3. k. (p. 542-547) – Panoráma K. Bp. 1995.- ISBN 963 243 838 8
- Doromby Endre: Spanyolország (Útkönyv, p. 365-370) – Panoráma K. 1976. – ISBN 963 243 019 0
- Paulo Coelho: Auf dem Jakobsweg. Tagebuch einer Pilgerreise nach Santiago de Compostela (O diario de um mago, 1986). Diogenes, Zürich 1999, ISBN 3-257-23115-6
Képgaléria /ideigl.
[szerkesztés]
További információk
[szerkesztés]
- Czellár Katalin: A Szent Jakab-út. Santiago de Compostela zarándokútjai; Filum, Bp., 2000
- Kakucs Lajos: Santiago de Compostela: Szent Jakab tisztelete Európában és Magyarországon; METEM–Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, Bp., 2006
- Daten aus dem Statistischen Amt für Wirtschaftliche Entwicklung in Galicien. IGE
- Santiago de Compostela hivatalos honlapja
- Santiago Idegenforgalmi Hivatal weboldalán
- A Galicia Torismo oldalán
- Spanyolország városai a világörökségben című oldalon (spanyol)
- [1]
| Előző: Weimar |
Következő: Rotterdam, Porto |
 | Természeti |  | |
|---|---|---|---|
| Kulturális |
| ||
| Vegyes |
| ||
Községek A Coruña tartományban | ||
|---|---|---|
|  | |
