Sörényes patkány

Sörényes patkány
Evolúciós időszak: Kora pleisztocén - jelen
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Euarchontoglires Csoport: Glires Rend: Rágcsálók (Rodentia) Alrend: Egéralkatúak (Myomorpha) Öregcsalád: Muroidea Család: Hörcsögfélék (Cricetidae) Alcsalád: Sörényespatkány-formák (Lophiomyinae) Nem: Lophiomys Milne-Edwards, 1867 Faj: L. imhausi
Tudományos név
Lophiomys imhausi Milne-Edwards, 1867
Szinonimák
Lophiomys aethiopicus (Peters, 1867) Lophiomys bozasi Oustalet, 1902 Lophiomys hindei Thomas, 1910 Lophiomys ibeanus Thomas, 1910 Lophiomys smithi Rhoads, 1896 Lophiomys testudo Thomas, 1905 Lophiomys thomasi Heller, 1912
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Sörényes patkány témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Sörényes patkány témájú kategóriát.

A sörényes patkány (Lophiomys imhausi) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába és a sörényespatkány-formák (Lophiomyinae) alcsaládjába tartozó Lophiomys nem egyetlen recens faja és egyben a típusfaja is.

A hörcsögfélék családjának egyik legnagyobb testű faja. Mára egyetlen közeli rokonfaj sem maradt, emiatt eléggé elkülönül a többi hörcsögfélétől. A legközelebbi rokona a Lophiomys maroccanus volt, amely azonban a pliocén korban már ki is halt.

Előfordulása

Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Kenya, Szomália, Szudán, Tanzánia és Uganda területen honos.

A 19. századig előfordult az Arab-félszigeten is. Ezt csontmaradványok és a térségben járó utazó korabeli elbeszélései támasztják alá. Mára úgy tűnik végleg kihalt azon a vidéken.

Többnyire erdőkben vagy bozótos helyeken fordul elő. Sokat tartózkodik a fákon, nagyon ügyesen tud kúszni, de elég lassú mozgású faj.

Megjelenése

Testhossza 30 centiméter, ehhez jön a mintegy 18 centiméteres farka. Súlya nagyjából 750 gramm. A nőstény valamivel nagyobb, mint a hím. Szőrzete fekete vagy barna színű fehér csíkokkal és foltokkal. Minden egyed színezet más és más. Farka vége mindig fehér. A faj névadó tulajdonsága a hátán látható, felmereszthető sörény. Ez mindig sötétebb, mint a körülötte levő egyéb szőrzet. A nevében szereplő "patkány" szó ellenére kevéssé hasonlít az egerekhez és a patkányokhoz, külalakja inkább a gyalogsülökre emlékeztet. Feje hasonlít a tengerimalacéra.

Életmódja

Kizárólag éjszaka jár táplálék után. Leveleket és magvakat keres, melyeket hátsó lábára gugolva fogyaszt el, miközben a táplálékot mellső mancsaival fogja. Ha megijesztik hirtelen felmereszti sörényét, melytől nagyobbnak hat. A felmeresztett sörénnyel álló sörényes patkányt egyes ragadozók összetéveszthetik egy tarajos süllel, így inkább kitérnek az útjából.

Rendszerezése

Rendszertani besorolása sokáig vitatéma volt és ma sincs teljes egyetértés e téren a rendszertannal foglalkozó kutatók között. A fajt korábban a pocokformák közé sorolták.

1973-ban Lavocat francia paleontológus vetette fel először, hogy közös őse lehetett a madagaszkári egerekkel és a két alcsaládot egyesítette. Mára molekulagenetikai vizsgálatok végleg cáfolták ezt a feltevést. Más rendszertani besorolási ötlet nem vetődött fel ezidáig ezért a fajt egy különálló alcsaládba sorolják jelenleg, melyet egymaga alkot.

Oldfield Thomas 1910-ben négy sörényes patkányfajt írt le, de állítását később saját maga korrigálta, mivel kiderült, hogy szőrzet nagyfokú változatossága áll fenn csupán, így minden sörényes patkány egyetlen fajt alkot. 1989-1990 között Marokkóban felfedeztek egy fosszilis fajt is, a fentebb említett Lophiomys maroccanust.

Források

• Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, 1999 ISBN 0801857899
• Wilson, D. E. und D. M. Reeder: Mammal Species of the World. Johns Hopkins University Press, 2005. ISBN 0801882214

További információk

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2012. szeptember 1.)
• ITIS szerinti rendszerbesorolása
• Angol nyelvű fajleírás
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)