Rókák

Rókák
	Vörös róka (Vulpes vulpes)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Ferae;
Rend:	Ragadozók (Carnivora);
Alrend:	Kutyaalkatúak (Caniformia);
Család:	Kutyafélék (Canidae);
Alcsalád:	Valódi kutyaformák (Caninae);
Nemzetség:	Rókák (Vulpini);
Nemek
	Nyctereutes; Róka (Vulpes); Lapátfülű róka (Otocyon); Szürke róka (Urocyon);
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Rókák témájú médiaállományokat és Rókák témájú kategóriát.

A rókák (Vulpini) a ragadozók (Carnivora) rendjén belül a kutyafélék (Canidae) családjának rövidlábú képviselői. A róka név alatt gyakran csak a vörös rókát (Vulpes vulpes) értik.

Rendszertani szempontból megkülönböztethetjük a rókák (Vulpini) nemzetségét a valódi kutyaformák (Caninae) másik ágától, a kutyáktól (Canini). A rókák nemzetségébe tartozik többek között a vörös róka (Vulpes vulpes), a sivatagi róka (Vulpes zerda), az ezüsthátú róka (Vulpes chama) a sarki róka (Vulpes lagopus), a szürkeróka (Urocyon cinereoargenteus) és a lapátfülű róka (Otocyon megalotis).

A fentieken kívül rókának nevezik a Dél-Amerikában őshonos pamparókák fajait is (Pseudalopex és Cerdocyon nemek), bár ezek rendszertani szempontból a kutyák nemzetségének tagjai. A rókák nemzetségével nincsenek közeli rokonságban, elsősorban az azonos életmód miatt fejlődtek hasonló alakúvá. (Ezt a jelenséget konvergens evolúciónak nevezik.) Az Ausztráliában élő erszényes róka (Trichosurus vulpecula) ugyanakkor a neve ellenére csupán némi külső hasonlóságot mutat a rókák nemzetségének fajaival, hiszen ez az állat az erszényesek közé tartozik és békés növényevő. Az állatot a rókákkal való téves rokonítás miatt többnyire közönséges rókakuzunak hívják újabban magyarul, az erszényes róka név már nemigen használatos.

Egyes rovarevő rókafajoknál, így a dél-amerikai deres róka (Pseudalopex vetulus), a Közel-Keleten élő ezüsthátú róka és az afrikai lapátfülű róka esetében a nőstény jár élelemért és a hím vigyázza a kicsinyeket. Ez ritkaság, mert az hogy a hím is részt vesz valamilyen módon az utódok gondozásában, mindössze az emlősök 5-10%-ára jellemző. A szereposztás feltehetőleg azért így alakult ki, mert (legalábbis a lapátfülű rókáknál) míg a hím sem a szájában nem tud rovarokat hazavinni, sem a lenyelt táplálékot nem képes visszaöklendezni, addig a nőstény a rovarral szervezetébe bevitt táplálék energiáját tejével át tudja adni kölykeinek.

A róka földünk egyik legelterjedtebb ragadozó emlőse.

Rendszerezésük

Sarki róka *(Vulpes lagopus)* téli bundában

A nemzetségbe az alábbi nemek és fajok tartoznak:^[1]

Róka (Vulpes) (Frisch, 1775) - 12 faj
- Sarki róka (Vulpes lagopus)
- Indiai róka vagy bengál róka (Vulpes bengalensis)
- Afgán róka (Vulpes cana)
- Ezüsthátú róka (Vulpes chama)
- Pusztai róka (Vulpes corsac)
- Tibeti róka (Vulpes ferrilata)
- Kitróka (Vulpes macrotis)
- Fakóróka (Vulpes pallida)
- Homoki róka (Vulpes rueppellii)
- Prériróka (Vulpes velox)
- Vörös róka (Vulpes vulpes)
- Sivatagi róka (Vulpes zerda)

Szürke róka (Urocyon) (Baird, 1857) - 2 faj
- Szürkeróka (Urocyon cinereoargenteus)
- Szigeti szürkeróka (Urocyon littoralis)

Lapátfülű róka (Otocyon) (Müller, 1836) - 1 faj (lapátfülű róka, lapátfülű kutya vagy kanálfülű kutya, Otocyon megalotis vagy Vulpes megalotis)

Nyctereutes (Temminck, 1838) - 2 élő faj
- Eurázsiai nyestkutya vagy egyszerűen nyestkutya (Nyctereutes procyonoides)
- Japán nyestkutya vagy tanuki (Nyctereutes viverrinus, korábban Nyctereutes procyonoides viverrinus)

Anatómiájuk

Szemük alkalmazkodott a sötétben tájékozódáshoz, és hallásuk is jó. A magas hangokat (például a füvön átfutó egeret) is érzékelik. Nem csak a pofájukon nő „bajszuk”, hanem a lábukon is, és ez segíti őket a tájékozódásban.

Háziasítva

A vörös rókákat sikeresen háziasították a szovjet tudósok azt kutatva, hogyan is tudta az ember a kutyát létrehozni. Kiválasztva a legszelídebbeket és párosítva egymással, pár generáció múlva teljesen szelíd rókákat kaptak eredményül, melyek már nemcsak hogy nem félnek az embertől, szeretik is az emberek közelségét. Az USA-beli Kaliforniában pillanatnyilag nagy divatnak örvend a rókák behozatala. Egy szibériai farmról vízzel és étellel ellátott kis ketrecekben repülőgéppel juttatják el az új gazdához az állatokat, melyek már a reptéren nagy feltűnést keltenek.

A háziasított róka viselkedése legjobban a kutyáéhoz hasonlít, de okosabbak a kutyáknál, és sokszor még ügyesebbek is, amellett, hogy nagyon játékosak és vidámak. A „ravasz, mint a róka” szólás épp ezért nagyon találó.^[2]

A róka a kultúrában

A mesék gyakori szereplői a rókák, általában negatív figurák, akik „ravaszságukkal” csapják be a többi állatot.
Fekete István Vuk című meseregényének, és a belőle készült rajzfilmnek rókák a főszereplői.

Képek

Kitróka (Vulpes macrotis)
Sivatagi róka (Vulpes zerda)
Lapátfülű róka (Otocyon megalotis)
Szürke róka (Urocyon cinereoargenteus)
Tanuki (Nyctereutes viverrinus)

Jegyzetek

Magyar szakirodalom

Csányi, S. és Szemethy, L. (szerk.) 2000. Ragadozók: Az ökológiai szerep és a vadgazdálkodási hatás ellentmondásai. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései. 1. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő, 99pp.
Heltay, I. 1989. A róka ökológiája és vadászata. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 176pp.
Lovassy, S. 1927. Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest. 895pp.
Vásárhelyi, I. 1958. Hasznos és káros vademlősök. Élet és Tudomány Kiskönyvtár. Gondolat Kiadó, Budapest. 182pp.

További információk

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Ez az emlősökről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] "Phylogenetic Systematics of the North American Fossil Caninae (Carnivora: Canidae)"

[2] Háziasított róka az ember új legjobb barátja?

[1]

[2]