iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: https://hu.wikipedia.org/wiki/Nokia_(vállalat)
Nokia (vállalat) – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Nokia (vállalat)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A „Nokia” lehetséges további jelentéseiről lásd: Nokia (egyértelműsítő lap).
Nokia Corporation
JelmondatWe create technology that helps the world act together
Típus
AlapítvaNokia, Finnország (1865)
NévadóNokia
SzékhelyFinnország Espoo, Finnország
VezetőkPekka Lundmark elnök-vezérigazgató
AlapítóFredrik Idestam
Leo Mechelin
Eduard Polón
IparágTávközlés
TulajdonosBlackRock (0,0719)[1]
Formajulkinen osakeyhtiö
Termékekmobiltelefonok
távközlési hálózatok
Wireless rendszerek
ÁrbevételNövekedés 41,121 milliárd € (2006)[2]
ProfitNövekedés 5,488 milliárd €(2006)
Alkalmazottak száma98 322 fő (2019)[3]
Leányvállalatai
  • Nokia Networks
  • Withings
  • Nokia (Germany)
  • Nokia (United Kingdom)
  • Nokia (United States)
  • Nokia (Australia)
  • Nokia (China)
  • Nokia (Canada)
  • Nokia (Ireland)
  • Alcatel-Lucent USA
  • Luxor AB
  • Bell Labs
  • Nokia Shanghai Bell
Tőzsde
Nokia Corporation (Finnország)
Nokia Corporation
Nokia Corporation
Pozíció Finnország térképén
é. sz. 60° 13′ 19″, k. h. 24° 45′ 21″60.222030°N 24.755890°EKoordináták: é. sz. 60° 13′ 19″, k. h. 24° 45′ 21″60.222030°N 24.755890°E
A Nokia Corporation weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nokia Corporation témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Nokia Corporation a világ egyik legnagyobb telekommunikációs vállalata. Székhelye a finn főváros, Helsinki melletti Espoo Keilaniemi kerülete.[4] Nyilvánosan jegyezhető részvénytársaság, a NYSE-n NOK néven fut. Jelmondata: „Connecting People” (szabad fordításban: „Összekapcsoljuk az embereket”). 1865-ben alapította Fredrik Idestam a finn Nokia városában (Tamperétől) 15 km-re nyugatra).

Fő területe a telekommunikáció. Mobilkommunikációs eszközei megtalálhatók a világ összes régiójában, és lefedik az összes nagyobb kommunikációs szabványt: többek között a GSM-, a CDMA- és a WCDMA-hálózatokban használhatók. Termékei között megtalálhatók még az otthoni kommunikációs eszközök, a mobil-játékeszközök, a kiegészítő felszerelések. Az Ovi platformon keresztül internetes szolgáltatásokat is kínál.[5]

A Nokia több mint 123 000 alkalmazottat foglalkoztat százhúsz országban, termékei százötven országban vásárolhatók meg. 2009-ben nemzetközi viszonylatban 41 milliárd euró forgalmat bonyolított, és 1,2 milliárd euró profitot termelt.[6] Tizenkét kutatóközpontja közül az elsőt 1986-ban alapították. A kutatóközpontokban mintegy nyolcszáz kutató, mérnök és tudós végez ipari kutatómunkát hét helyszínen: Finnországban, Kínában, Indiában, Kenyában, Svájcban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. A Nokia összesen a következő 9 országban tart fenn gyárat: Finnországban, Brazíliában, Kínában, Angliában, Magyarországon, Indiában, Mexikóban, Romániában és Dél-Koreában.[7]

A Microsoft Corporation 2013-ban felvásárolta a Nokia mobiltelefonokkal foglalkozó ágazatát. A térképrészleg (Nokia HERE) továbbra is a Nokia kezében maradt, amíg 2015. augusztus 3-án el nem adták az Audi, a BMW és a Daimler által alkotott konzorciumnak.[8] A Microsoft a továbbiakban saját márkanevét tünteti fel a mobiltelefonokon. Az első ilyen mobiltelefon: Microsoft Lumia 535.

2017-ben a HMD Global tulajdonába került a telefonos divízió, és Nokia néven kezdték árusítani új, már androidos okostelefonjaikat.

Története

[szerkesztés]

A telekommunikáció előtti időszak

[szerkesztés]
Az alapító: Fredrik Idestam

A Nokia története 1865-ben kezdődött, amikor Frederik Idestam bányászati mérnök cellulóz-feldolgozó üzemet alapított a délnyugat-finnországi Tampere városa melletti Tammerkoski patak mentén, és papírgyártásba fogott.[9] 1868-ban Idestam egy második malmot is épített tizenöt kilométerre nyugatra Tamperétől Nokia város közelében, ahol a Nokianvirta folyó jobb vízi energiát biztosított.[10] Idestam jó barátja, Leo Mechelin segítségével 1871-ben átalakította a cégét részvénytársasággá, és átnevezte Nokia Company-nek, amely néven ma is ismerjük.[10] 1902-től a Nokia felvette a villamosenergia-termelést a tevékenységei közé.

1898-ban Eduard Polón megalapította a Finn Kaucsuk Műveket, amely gumicsizmákat és hasonló termékeket gyártott, és amely később a Nokia gumi üzletága lett.[11] Az 1912-ben alapított Finn Kábel Művek, amely telefonokat, telegráfokat és elektromos kábeleket készített pedig a Nokia kábel és elektronikai iparát alapozta meg.[11] Az 1910-es évek végére, röviddel az első világháború után, a Nokia Company a csőd szélére sodródott. Hogy a Nokia generátoraiból származó elektromos energiáját biztosítsa, a Finn Kaucsuk Kábel Művek az Orosz Birodalomnak szállított kábeleket.

Az 1922 óta egy kézben lévő három cég 1967-ben új ipari konglomerátummá egyesült Nokia Corporation néven, megalapozva ezzel a Nokia jövőjét, mint multinacionális vállalat.[12]

Az új cég több iparágban is részt vett, termelt például – egy ideig vagy folyamatosan – papírtermékeket, autó- és kerékpárgumit, lábbeliket (többek között gumicsizmát), kommunikációs kábeleket, televíziókészüléket és más háztartási gépeket, személyi számítógépet, villamosenergia-termelő berendezéseket, robotokat, kondenzátorokat, katonai kommunikációs és egyéb felszerelést (például a SANLA M/90 vagy az M61 gázmaszk a finn hadsereg részére), műanyagot, alumíniumot és vegyszereket.[13]

Végül az 1990-es években a vállalat úgy döntött, maga mögött hagyja a fogyasztói elektronikát, és a telekommunikáció leggyorsabban fejlődő szegmenseire koncentrál.[14] A gumigyártásra szakosodott Nokia Gumik 1988-ban kivált az anyacégből, két évvel később pedig megalakult a Nokia Cipő, ahol a gumicsizmákat gyártották. Az 1990-es évek során a Nokia fokozatosan leépítette az összes nem telekommunikációval foglalkozó üzletágát.[14]

Telekommunikációs időszak

[szerkesztés]

A mai Nokia magvait a kábel divízió elektronikai részlegének megalapításával vetették el 1960-ban. Az első általuk gyártott elektronikai eszköz egy pulzus analizátor volt 1962-ben, melyet atomerőművekben használtak.[15] Az 1967-es egyesüléskor ez a részleg külön divízió lett, és telekommunikációs eszközöket kezdett gyártani.[16]

A Nokia logója 1978 és 2023 között

Az 1970-es években a Nokia kifejlesztette a Nokia DX 200-t, amely a világ első mikroprocesszor vezérelte kapcsoló eszköz volt az automatikus telefonközpontokban. A ’70-es években egy időre a Nokia hálózati berendezéseket gyártó egysége Telefenno néven levált, és részlegesen a Finn állam tulajdonába került.[16] 1987-ben az állam eladta a részvényeit a Nokiának, és 1992-ben a vállalat neve Nokia Telecommunications lett. A 70-es és a 80-as években a Nokia kifejlesztette a „Sanomalaitejärjestelmä”-t,[17] egy digitális, hordozható, titkosított, szöveg-alapú kommunikációs eszközt a Finn Védelmi Erőknek. Az új mobiltelefonos korszak 1981-ben, a Nordic Mobile Telephone (NMT) szolgáltatás bevezetésével kezdődött.[18] Az 1990-es években a cég pénzügyi gondokkal szembesült, így az erőforrásait a mobiltelefon eszközök, hálózatok és egyéb telekommunikációs területekre csoportosította, ezzel egyidejűleg kivonulva a televíziózás és a személyi számítógépek piacáról. A Nokia fejlesztett mobiltelefonokat az NMT hálózatra is. Bár a Nokia több száz mobiltelefon modellt mutatott be az 1980-as évek óta, a tömeggyártás az 1990-es években indult be igazán, amikor bemutatták az első digitális hálózatokat. 1998-ban a Nokia bejelentette, hogy legyártotta a 100 milliomodik mobilkészüléket, és a világ legnagyobb mobiltelefon-gyártójává lépett elő. 2005 nyarán a cég túladott az 1 milliárdodik mobilkészüléken.

2006. június 19-én a Nokia és a Siemens AG bejelentette, hogy egyesítik mobil- és vezetékes-telefonok hálózati berendezéseit gyártó és fejlesztő üzletágaikat, melyre hivatalosan 2007. április 1-jén került sor, így létrejött a világ egyik legnagyobb, hálózati megoldásokkal foglalkozó cége, a Nokia Siemens Networks.

Az első mobilkészülékek

[szerkesztés]

1964 óta a Nokia a Salora Oy céggel együtt fejlesztette a VHF rádiót, 1966-ban pedig nekiláttak kifejleszteni az ARP szabványt, amely rövidítés az autó-rádiótelefont takarja (Autoradiopuhelin).Ez a gépkocsi-alapú mobil rádiótelefon rendszer volt az első üzleti céllal üzemeltetett mobiltelefon hálózat Finnországban. 1971-ben indult, és 1978-ra már 100%-os lefedettséget kínált.[19]

1979-ben a Nokia és a Salora egyesüléséből jött létre a Mobira Oy. A Mobira a NMT szabvány részére fejlesztett készülékeket, amely az első teljesen automatikus cellás rendszerű telefonrendszer volt 1981-ben. Egy évvel később a Mobira bevezette az első autóba szerelhető készülékét, a Mobira Senatort az NMT-450 hálózat részére.

Mobira Cityman 450

A Nokia 1984-ben megvásárolta a Salorát, és ma is 100%-os tulajdonában van, egyúttal átnevezte a vállalat telekommunikációs ágazatát Nokia-Mobira Oy-ra. A Mobira Talkman, melyet 1984-ben dobtak piacra a világ első hordozható telefonjai közé tartozott. 1987-ben mutatta be a Nokia a világ egyik első maroktelefonját, a Mobira Cityman 900 típust az NMT-900-as hálózatra. Míg az 1982-es Mobira Senator 9,8 kg-ot nyomott, a Talkman pedig alig valamivel volt 5 kg alatt, a Mobira Cityman mindössze 800 gramm súllyal büszkélkedhetett, és 24 000 finn márkába került (akkori ára/ mai ára körülbelül 4560 euró lenne). A magas ár ellenére az első készülékeket jóformán kitépték az eladók kezéből. Az első időkben a telefon a yuppie életstílus státuszszimbólumává vált.

1987-ben a Nokia telefonjai hatalmas publicitást nyertek azáltal, hogy a Szovjetunió vezérérét, Gorbacsovot lefényképezték, amint épp egy Mobira Cityman készülék segítségével beszél a moszkvai kommunikációs miniszterével Helsinkiből. Így lett a telefon beceneve Gorba.[20]

Jelentősebb készülékek és változó idők

[szerkesztés]

A Nokia a 90-es évek derekától kezdett igazán megjelenni globálisan, és idővel az akkori mobiltelefonok egyik vezető gyártójává vált. A cég kezdetben nagydarab fekete, kihúzható antennás telefonjait, mint például a Nokia 2110-est idővel egyre könnyebb, kisebb, divatosabb színekben is megjelenő telefonok váltották fel, különösen az ezredforduló után. Több készüléknek tetszés szerint cserélhető volt a burkolata is más színűre, mint a Nokia 5110-nek, vagy a népszerű Nokia 3310-nek is. Később pedig egészen szokatlan formákban is jelentek meg készülékeik, ilyen volt például a Nokia 7600, 7280, 7380 vagy a 7390.[21] Víznek jobban ellenálló típusok voltak a Nokia 5100 és utódai, az 5140 és 5140i, ez utóbbiak rendelkeztek először NFC-funkcióval. Népszerű készülékek voltak még a Nokia 6310/6310i és a Nokia 6230/6230i.

  • Nokia 2110
    Nokia 2110
  • Nokia 3310
    Nokia 3310
  • Nokia 6310
    Nokia 6310
  • Nokia 6230
    Nokia 6230
  • Nokia 5140
    Nokia 5140
Nokia 9000, 9110, 9210 és 9500

Voltak visszafogottan elegáns, drágább telefonok is, amelyek fémházzal rendelkeztek, ilyenek voltak például a Nokia 8600 Luna, 8800, 8810 és 8850/8890 készülékek. A Communicator sorozat készülékei pedig egy komplett mini számítógépet foglaltak magukba, melyhez a telefonok szétnyitásával lehetett hozzáférni, ezek voltak a 9000-es széria telefonjai 1996 és 2007 között (Nokia 9000(i), 9110(i), 9210(i), 9290, 9300(i), 9500, majd E90).

Az első 3G technológiát támogató modell, a Nokia 6650 2002-ben jelent meg.[18]

2003-ban került piacra a Nokia N-Gage, amelyet kifejezetten játékra fejlesztettek, formája is egy hordozható videókonzolt idézett.[18] A készülék bár rendelkezett több, a maga idejében előremutató tulajdonsággal, igazából se telefonként, se videókonzolként nem volt praktikus: a kialakítása szerencsétlen, a technikai tudása pedig gyenge volt mindkét funkcióhoz; hiába jelent meg hamar az áttervezett változata, az N-Gage QD, üzletileg így is kudarc lett.[22]

Nokia 1100

A Nokia 2003-ban vezette be a Nokia 1100-át, melyből 2007 májusáig 200 millió darabot adtak el. Ezzel a számmal ez volt a világ legnépszerűbb mobiltelefonja, és a legnagyobb példányszámban értékesített fogyasztói elektronikai cikk.

A multimédiás telefonok új generációja, a Nokia N-series család 2005-ben született meg. Az első három N-series készülék a Nokia N70, a Nokia N90 és a Nokia N91 volt.

A Nokia N82 2007 novemberében került piacra, ez volt az első Nseries modell Xenon vakuval.

Nokia E71

A Nokia E71-et 2008-ban vezették be, teljes billentyűzettel. A modellt a BlackBerry mobilok versenytársának szánták. A Nokia E71 nagyon sikeres lett, 2009-ben megjelent az utódja, Nokia E72 néven. Korábban is volt már ilyen készülék E61 néven.

2009 szeptemberében két új zenei mobilt jelentettek be, a Nokia X3-at és a Nokia X6-ot. Az Xseries megnevezés a Nokia új zenei modelljeit takarja, a C a classic szóra utal, azaz a hagyományos készülékeket jelöli, az N szériába a multimédiás készülékek tartoznak, míg az E szériába az üzleti felhasználásra készült mobiltelefonok.

2010 áprilisában jelentettek be újabb multimédiás mobiltelefont, a Nokia N8-at. Ez az első Nokia készülék, melynek kapacitív érintőképernyője támogatja a két ujjal történő vezérlést. A készülék alumínium házzal, 12 megapixeles kamerával, HDMI kimenettel és 16 GB beépített memóriával érkezik. A Nokia N8 az első készüléke, melyen az akkor új Symbian^3 operációs rendszer fut.[23]

A cég vesszőfutása már itt megkezdődött, mert érintőképernyős készülékei már kezdtek ugyan megjelenni, de az elavuló Symbian helyett nem volt olyan versenyképes operációs rendszere, mint a konkurens iOS vagy Android.[24]

Nokia Lumia 1320, Microsoft Lumia 535 és Nokia Lumia 530

A MeeGo operációs rendszert futtató Nokia N9-es telefon megjelenését követően röviddel megkezdődött a Microsoft támogatásával a Nokia Lumia termékcsalád bevezetése, miután a MeeGo sem bizonyult tartós rendszernek.[25] A Nokia Lumia 800-as már a Windows Phone-es rendszerrel működött,[26] később pedig Microsoft lett a Lumia telefonok neve is Nokia helyett.[27] Ekkortájt jelent meg a Nokia első táblagépe is, a Lumia 2520,[28] igaz később kiderült, hogy a készülék töltője áramütést okozhat.[29]

A 2010-es évekre a Nokia rossz üzleti döntései miatt fokozatosan kiszorult az élvonalbeli mobilgyártók közül, miután nem reagált időben az okostelefonok felé forduló piaci változásokra. A cég ezért más profilú szolgáltatásokat helyezett előtérbe, úgy mint hálózati infrastruktúrák építését, a mobiltelefonos üzletágát 2013-ban el is adta a partner Microsoftnak, ezzel együtt a Nokia az egyik legjelentősebb hálózatépítővé vált. A Microsoft megpróbált a megszerzett márkanévvel telefonokat gyártani, de ez csak milliárdos veszteségeket okozott.[30][31][32]

2015 nyarán a Nokia a VR termékek piacán is megjelent,[33] de két év múlva, 2017 végén felhagyott velük.[34]

HMD Global

[szerkesztés]
A HMD Global logója

A 2016-ban létrejött HMD Global nevű cég kivásárolta a Nokia brandet a Microsofttól,[35] és 2017-ben jelentkezett először androidos telefonokkal.[36][37]

Nokia 6 2017-ből

A HMD Global Nokia telefonjai a piac többi korszerű készülékeihez képest átlagos vagy alacsony színvonalat képviseltek, de a régi, népszerű 3310-es modellt is újra gyártani kezdték modernebb kivitelben; a készülék azonban a korabeli „butatelefonok” közt is sok szempontból alul maradt tudásban,[38][39][40] de állítólag így is nagy érdeklődés mutatkozott rá.[41] Elkészült egy másik régi Nokia, a 8110-es új modellje is, de a retró életérzésen kívűl technikailag ez is alacsony színvonalú volt.[42]

Nokia 3310 új változatban
Új Nokia 8110

2017 óta több „buta”- és androidos okostelefont jelentettek meg, de a legtöbbjük ár-érték aránya nem volt kedvező a versenytársak mellett, a tudásuk nem állt arányban a fogyasztói árukkal, kategóriájukban elavultak vagy egyszerűen nem volt bennük semmi érdekes.[43][44] Olyan telefon is készült, mint a Nokia 2720 Flip, ami kifejezetten nagyon ügyetlenre sikeredett.[45]

A Nokia 9 PureView kameraszigete

Emlékezetesebb készülék volt még a Nokia 9 PureView 2019-ből, mely leginkább a nagy, ötoptikás kameraszigete miatt keltett figyelmet, de a belső műszaki tartalma pont ezt a funkcióját nem tudta kellően kiaknázni, a jó képminőségéhez lassú feldolgozási idő társult.[46]

2021-ben egy másik egykor népszerű típus, a 2001-2002-ben megjelent Nokia 6310/6310i modernizált verzióját mutatták be ugyanezzel a számmal, bár a külső megjelenése távol állt az ismert elődjétől és technikailag ez is primitív volt.[47][48]

2022-re a fenntarthatóságra hivatkozva az eddigre már inkább középkategóriás gyártó készülékei vállaltan gyengébb műszaki tudással rendelkeztek.[49][50] Ugyanekkor befejezték a Zeiss optikák alkalmazását a készülékeken, amelyek 2005 óta voltak jelen különböző Nokia telefonokon, a döntést valószínűleg költségcsökkentési okból hozta a HMD Global.[51]

Eközben az anyacég 2023 elején megváltoztatta a cég több, mint negyven éves logóját, de a váltást kritikák is érték.[52] A logóváltást az is indokolta, hogy a mobilgyártással felhagyó eredeti céget ne keverjék össze az időközben létrejött, szintén Nokia néven telefonokat gyártó céggel.[53]

Ugyanebben az évben jelent meg a Nokia G22 telefon, aminek leghangsúlyosabb újdonsága, hogy szükség esetén szinte minden alkotórésze akár otthon is cserélhető cserealkatrészekkel.[54] Később a komolyabb teljesítménnyel rendelkező Nokia G42 is hasonló funkcióval jelent meg.[55]

2024 tavaszán vált egyértelművé, hogy a cég megválik a Nokia elnevezéstől, és ezután HMD néven fog okoskészülékeket gyártani.[56] Ettől függetlenül 2024 májusában híre ment, hogy a Nokia 3210 új verzióját is gyártani kívánják.[57] A telefon meg is jelent, de a korábbi „retró-telefonokhoz” hasonlóan ez is csalódást keltő paraméterekkel rendelkezett.[58]

Szervezeti felépítés

[szerkesztés]

2010 májusában a Nokia három részre osztott, egyszerűsített vállalati struktúrát vezetett be. A készülék és szolgáltatás üzletágakat három egységbe szervezték: Solutions, azaz Mobil Megoldások, Devices, azaz Mobilkészülékek és Markets, vagyis Piacok részlegekre. A július elsejével életbe lépő változástól a Nokia gyorsabb termékinnovációt és szoftverfejlesztést várt, összhangban a vállalt stratégiájával, hogy a tartalmakat, alkalmazásokat és szolgáltatásokat a mobilszámítógép, okostelefon és mobiltelefon portfoliójába integrálja.[59]

Az új Mobil Megoldások egység a vállalat felső kategóriás mobilszámítógép és okostelefon portfoliójára koncentrált. Előbbiek a MeeGo, utóbbiak a Symbian operációs rendszerre épülve kapcsolódtak szorosan a Nokia internetes szolgáltatásaihoz, hogy még jobb, egységes felhasználói élményt nyújtsanak. Utóbb azonban mindkét rendszer megszűnt.

Az akkor megújult Mobilkészülékek egység fókuszterülete a Nokia vezető szerepének megőrzése, valamint a világ legnagyobb mobiltelefon operációs rendszereként számontartott Series 40 fejlesztési irányának meghatározása volt. Mind a Mobil-megoldások, mind a Mobilkészülékek egység dedikált portfolió menedzsmenttel rendelkezett, melybe beletartoztak a terméktervezés, kutatás és fejlesztés valamint a saját szoftverkörnyezet.[59]

A Piacok egység felel a Nokia piacain végzett eladási és marketing tevékenységekért, mindemellett koordinálja a Nokia globális ellátási és kihelyezési tevékenységét.

A cég későbbi piaci lemaradása miatt aztán különböző átszervezésekbe kényszerült, ennek keretében a Nokia brand, mint mobiltelefongyártó is több tulajdonosváltáson esett át.

2010. szeptember tizedikétől a Nokia igazgatósági tanácsának tagjai: Stephen Elop, Esko Aho, Juha Äkräs, Timo Ihamuotila, Mary McDowell, Kai Oistamo, Tero Ojanpera, Niklas Savander, Alberto Torres és Anssi Vanjoki.[60] 2013 szeptember 3-án a Microsoft bejelentette, hogy megveszi a Nokia Devices and Services üzletágát, Stephen Elop vezérigazgató szintén távozott a cégtől.

Online szolgáltatások

[szerkesztés]

A lentebbi szolgáltatások legkésőbb a Nokia mobilrészlegének Microsoft általi felvásárlásáig működtek ebben a formában; utóbb a korábbi készülékeken futó Symbiannal együtt megszűntek vagy átalakultak.[61]

.mobi és a mobil web

[szerkesztés]

A Nokia volt a .mobi legfelső szintű tartomány első támogatója, és fontos szerepet játszott, mint hivatalos támogató a .mobi domain név kiterjesztésében 2006 szeptemberében. Azóta a Nokia bevezette a Nokia.mobi-t, melynek havi látogatószáma eléri a 100 milliót.

Ovi (Symbian platform)

[szerkesztés]

Az Ovi, melyet 2007. augusztus 9-én vezettek be a Nokia internetes szolgáltatásainak online gyűjtőhelye, a szó jelentése „ajtó”. Az oldal központ címe az ovi.com. Az Ovi szolgáltatások fontos részét képezi az Ovi Áruház, amely számos hasznos és szórakoztató alkalmazást, játékokat, programot és tartalmat kínál a Nokia mobiltelefont használók számára. Az Ovi Áruházból letölthető tartalmakkal a symbianos Nokia mobiltelefonok teljesen egyedivé tehetők, és teljesebb mobil élményt kínálnak. Az ovi.com oldalon a felhasználók, zenét, tölthetnek le közvetlenül a mobiltelefonjukra, e-mail fiókot hozhatnak létre, megoszthatják fotóikat a barátaikkal és hozzáférhetnek egy harmadik fél szolgáltatásaihoz.

My Nokia (Symbian platform)

[szerkesztés]

A My Nokia minden Nokia tulajdonos számára elérhető, a szolgáltatás készülékre szabott tippekkel látja el a felhasználókat, akik számos tartalmat, így háttérképet, játékot is letölthetnek ingyenesen.

Nokia Messaging (Symbian platform)

[szerkesztés]

A Nokia Messaging szolgáltatás összeköti a felhasználó Nokia Messaging kliensét az e-mail szerverrel, így a levelek azonos időben megérkeznek a mobiltelefonra is. A Nokia Messaging a meglévő e-mail-címről az e-maileket automatikusan a Nokia telefonra továbbítja, így a felhasználónak nem kell lecserélni az e-mail-címét. Az e-mailek nem csak olvashatók, de meg is válaszolhatók, szerkeszthetők és törölhetők, de mappákba is lehet rendezni őket.[62]

2010 májusában a Nokia és a Microsoft együttműködéseként bemutatkozott a Microsoft Communicator Mobile nevű alkalmazás, ami a Nokia E Series készülékekre érhető el. Ez az új, egyesített kommunikációs kliens közvetlenül a vállalatok kommunikációs rendszereihez csatlakozik, hogy megkönnyítse a mobilon történő csoportmunkát.

Céges kultúra

[szerkesztés]
A Nokia főhadiszállása a Finn-öbölben, Espoo-ban

Lapos, hálózatokból álló szervezeti felépítés, valamint gyorsaság és döntéshozatalbeli rugalmasság jellemzi a Nokiát. Arra ösztönzi dolgozóit, hogy maguk legyenek felelősek saját fejlődésükért, egyúttal használják ki a rendelkezésükre álló különböző fejlődési lehetőségeket.[63]

Nehézségek a kétezres években

[szerkesztés]

A Nokia piacvezető szerepét alaposan megtépázta az okostelefonok megjelenése, ami az amerikai iPhone 2007-es bemutatkozására vezethető vissza. A Nokia kínálatát alapvetően a sokféle középkategóriás telefon tette ki, melyek közül több képes volt ugyan internet és más szolgáltatások igénybevételére, de alapvetően majdnem az összes készülék a „butatelefonok” telefon–SMS–MMS funkcióit preferálta elsősorban. Az iPhone megjelenése azonban átírta a mobiltelefonokkal kapcsolatos szokásokat, amivel az okostelefonok vették át az uralmat, a Nokia pedig túl sokáig késlekedett az új trendeknek megfelelő készülékek bevezetésével, melyek továbbra is gyakran a gombos „ősmobilokat” idézték az érintőképernyő helyett (pl. Nokia N95), és a rájuk telepített operációs rendszerek is hagytak kívánnivalót maguk után, melyekből többet aztán meg is szüntettek. Mire megjelentették a ténylegesen érintőképernyős modelljeiket (melyekre végül Windows Phone rendszert telepítettek), a mobilpiac legnagyobb részeseivé az iPhone és a Dél-Koreai Samsung vált, jelentősen lehagyva a Nokiát (a Samsungokban is lévő androidos rendszerrel futó telefonok lettek pedig talán a legelterjedtebbek). Az egykori piacvezető cég a kétezer-tízes években emiatt sok szempontból a túlélésért küzd, a nehézségek miatt több gyárát be is kellett zárnia, köztük Magyarországon is, a részvényei értéke is meredeken zuhantak. Egyesek szerint a Nokiát az „európaias”, tisztességesebb üzletpolitikája is térdre kényszerítette a markánsabb amerikaival szemben.[64][65] A cég 2013-ban el is adta mobiltelefonos üzletágát az akkori partnerének, a Microsoftnak, akik viszont nem tudták újra sikerre vinni a Nokiát, miközben az anyacég inkább infrastruktúraépítésre állt át. Botrányt okozott az is, hogy a cég akkori vezetője, Stephen Elop, akinek sokan a cég lejtmenetét tulajdonították, jelentős végkielégítéssel távozott a cég éléről a tranzakció után.[66] A brand 2016-tól kezdett csak ismét megjelenni a piacon egy új cég által, Androidos okostelefonok mellett több „retró” mobiltelefonnal is, de a készülékek tudása, minősége az akkor már telített piacon meglehetősen változó színvonalat képviselt.[30][43]

A Nokia Magyarországon

[szerkesztés]

A Nokia 1992-től van jelen Magyarországon, nagyobb jelentőségre akkor tett szert, amikor 1997-ben kutatás-fejlesztési egységet indított Budapesten.

Újabb jelentős lépés volt 1999-ben a Nokia komáromi gyáregységének alapkőletételére. A teljes beruházás értéke több mint 160 millió euró, a gyár az európai piacokra szállít mobiltelefonokat. A kereskedelmi gyártás 2000 januárjában indult el, áprilisra elkészült a százezredik telefon. 2004-ben a gyár új gyártósorral bővült. 2006-ban elkészült a 300 milliomodik készülék, 2007 novemberében pedig új logisztikai központot adtak át.[67] A társaság 2012 februárjában bejelentette, hogy Ázsiában folytatja az okostelefonok gyártását, ezért magyarországi, mexikói és finnországi gyáraiból összesen 4000 dolgozót bocsát el, köztük 2300 dolgozót a komáromi gyárból.[68] Az ok a fentebb vázolt megváltozott piaci helyzet volt.

A Nokiának Budapesten is van egy központja, amely 2009. január 1-jétől régiós központtá alakult, a közép-európai értékesítési egységet irányítja.[69]

Érdekességek a Nokiáról

[szerkesztés]

A Nokia telefonokon SMS érkezésekor hallható csipogás az SMS szó morzejele. Hasonlóképpen, az emelkedő hangerejű üzenetjelző hang a „Connecting People”-nek, a Nokia szlogenjének a morzejele. A „Nokia tune” nevű csengőhang egy 19. századbeli, Gran Vals című gitárdarabon alapul, amelyet Francisco Tárrega spanyol muzsikus írt. A Nokia tune csengőhang eredetileg ezért Gran Vals néven szerepelt, és 1998-ban vette fel új nevét, miután a cég hírét vette, hogy az emberek csak a „Nokia csengőhangja”-ként (Nokia tune) emlegetik.

A világ első kereskedelmi GSM-alapú hívását 1991-ben, Helsinkiből indította az akkori finn miniszterelnök, Harri Holkeri egy Nokia telefonról, a Nokia által biztosított hálózaton.[70]

A Nokia a világ legnagyobb digitáliskamera-gyártója, tekintve, hogy beépített kamerával rendelkező mobiltelefonjai eladási száma meghaladta a hagyományos digitális fényképezőgépekét.[70]

A Nokiát a nem Nokia mobilt használó emberek gyakran hívják aikon-nak, ez a Nokia szó visszafele olvasva.

A Mobira Senator nevű autótelefon 1982-es bemutatása és 2005 szeptembere között a cég összesen megközelítőleg négyszáz telefontípust mutatott be a különböző analóg és digitális rendszerekhez. A Nokia a 2005-ös év elején kifuttatott 3310-es és 3330-as szériából 126 millió darabot értékesített az ezredforduló óta. Az 1991 és 1998 között eladott készülékek száma összesen 100 millió volt.

1991-ben a Nokia 800 000 telefont adott el. 2004-ben már 207,7 millió egység került le a gyártószalagokról, azaz megközelítőleg 6,5 telefon készült másodpercenként.

A legfejlettebb Nokiák Windows Phone operációs rendszert használnak, miután a korábbi készülékeken sikeres Symbiant több próbálkozás után sem sikerült megfelelő, okostelefonokon is használható színvonalúra fejleszteni, ezért megszüntették azt: tizenhárom év után az utolsó Symbiant futtató telefon, a Nokia 808 PureView, 2013 nyarán került végkiárusításra, mely után nem gyártják tovább a rendszert.[61] Időközben voltak egyéb próbálkozások is: a Maemo és a MeeGo, melyek azonban kudarcot vallottak. A Maemot, mely csak egy készüléken, a Nokia N900-ason volt megtalálható, az Intel és a Nokia közösen fejlesztett mobil operációs rendszere, a MeeGo váltotta, de ez sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, miközben a Nokia és az Intel között is megszűnt az együttműködés, ezért ez a rendszer is mindössze egyetlen telefonba, a Nokia N9-be került csak. 2017-től Android rendszer fut a telefonokon.

A Nokia az azonos nevű folyóról kapta a nevét, mely a városon folyik keresztül, amely mellett a céget alapították.[70]

A Nokiánál a környezetvédelem kiemelten fontos szerepet játszik, minden egyes lépésnél, egészen az anyagok kiválasztásától az újrahasznosításig. A vállalat gondosan megválogatja az összes anyagot, melyet termékeihez használ, ezzel biztosítva a környezeti fenntarthatóságot a termék életciklusának minden stádiumában.[59] A Nokia 2005-ben mutatta be az első olyan telefonkészüléket, amely megfelel az európai szabályozásnak (RoHS), amely szabályozza bizonyos anyagok használatát. A Nokia 5140i telefont egy évvel azelőtt vezették be, hogy az új törvény életbe lépett. 2006-ban már minden új készülék, töltő és fülhallgató PVC-mentes volt.[71] A Nokia 7100 Supernova volt az első mobiltelefon, amely mentes a brómvegyületektől, az antimon-trioxidtól, valamint a klórtartalmú lángmentesítőktől. 2007 májusában a Nokia volt az első mobiltelefon-gyártó, amely figyelmeztetőt tett a készülékeibe, hogy emlékeztesse az embereket: húzzák ki a konnektorból a töltőiket. Az energia, amely megtakarítható lenne globálisan a töltőiket a konnektorból használat után kihúzó Nokia telefont használók által, elég lenne 100 000 átlagos méretű európai otthon energiaellátására. A Nokia támogatja a közös mobiltelefon-töltő létrehozását.[59] A telefonok újrahasznosítására 85 országban mintegy 5000 Nokia Szervízpont áll rendelkezésre, mivel minden Nokia készülék akár 80%-a újrahasznosítható. 2006 és 2008 között csökkent a csomagolások mérete, és a korábbinál több újrahasznosított anyagot használtak azok elkészítéséhez. Ez lehetővé tette, hogy a papíralapú anyagok használatát közel 100 000 tonnával csökkentsék.[71] Évekkel később is erre való hivatkozassal mutattak be a versenytársaiknál alacsonyabb technikai tudású készülékeket.[49]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Nokia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://www.nokia.com/sites/default/files/files/nokia_20f16_full_report_en.pdf
  2. ↑ Nokia − Annual Information 2006. [2007. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 15.)
  3. ↑ Contact us. [2020. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 22.)
  4. ↑ Nokia in brief (2007) (PDF). Nokia Corporation, 2008. March. [2011. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 14.)
  5. ↑ Comefpany. Nokia Siemens Networks. [2009. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 14.)
  6. ↑ Annual Results 2009 (PDF). Nokia Corporation, 2010. január 28. [2010. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 28.)
  7. ↑ Production units. Nokia Corporation, 2008. June. [2008. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 14.)
  8. ↑ http://techcrunch.com/2015/12/04/nokia-closes-its-2-8b-sale-of-here-to-the-audi-bmw-and-daimler-car-consortium/
  9. ↑ Nokia – The birth of Nokia – Nokia's first century – Story of Nokia. Nokia Corporation. [2009. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 16.)
  10. ↑ a b Helen, Tapio: Idestam, Fredrik (1838-1916). Biographical Centre of the Finnish Literature Society. (Hozzáférés: 2009. március 22.)
  11. ↑ a b Nokia – Nokia's first century – Story of Nokia. Nokia Corporation. [2009. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 16.)
  12. ↑ Nokia – The merger – Nokia's first century – Story of Nokia. Nokia Corporation. [2009. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 16.)
  13. ↑ Nokia – Towards Telecommunications (PDF). Nokia Corporation, 2000. August. [2009. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 5.)
  14. ↑ a b Nokia – Jorma Ollila – Mobile revolution – Story of Nokia. Nokia Corporation. [2009. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 21.)
  15. ↑ Nokia – First electronic dept – Nokia's first century – Story of Nokia. Nokia Corporation. [2009. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 16.)
  16. ↑ a b Kaituri, Tommi: Automaattisten puhelinkeskusten historia (finn nyelven), 2000. (Hozzáférés: 2009. március 21.)
  17. ↑ Puolustusvoimat: Kalustoesittely – Sanomalaitejärjestelmä (finn nyelven). The Finnish Defence Forces, 2005. június 15. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 14.)
  18. ↑ a b c A Nokia története. [2009. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 5.)
  19. ↑ Juutilainen, Matti: Siirtyvä tietoliikenne, luennot 7-8: Matkapuhelinverkot (finn nyelven) (PDF). Lappeenranta University of Technology. [2009. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 22.)
  20. ↑ Nokia – Mobira Cityman – The move to mobile – Story of Nokia. Nokia Corporation. [2009. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 14.)
  21. ↑ Tíz furcsa mobil a múltból, ami tényleg forgalomba került pcworld.hu, 2022. december 26.
  22. ↑ A Nokia mutánsa, aminek az élével kellett telefonálni Telex, 2023. október 7.
  23. ↑ Sajtóközlemény, 2010. április 27. Nokia N8. Connect. Create. Entertain.
  24. ↑ Így múlt el a Nokia okostelefonos dicsősége HWSW, 2018. szeptember 12.
  25. ↑ Nokia N9 - az első mohikán Mobilaréna, 2011. október 13.
  26. ↑ Nokia CEO Stephen Elop rules out possible comeback of MeeGo, 2011. június 23. (Hozzáférés: 2012. június 8.)
  27. ↑ Nem lesz több Nokia okostelefon Mobilaréna, 2014. október 23.
  28. ↑ Megérkezett a Nokia első tabletje, a Lumia 2520 Prohardver, 2013. október 22.
  29. ↑ Rázhat a Nokia-tablet töltője Index, 2014. április 17.
  30. ↑ a b A Nokia másodszor is megcsinálta a csodát Index, 2015. augusztus 7.
  31. ↑ Nyolcmilliárd dollár veszteség – de hol a haszon? Index, 2016. május 25.
  32. ↑ Háromezer ember távozik a Microsofttól Index, 2016. augusztus 1.
  33. ↑ Virtuális valóságba lép a Nokia Index, 2015. július 22.
  34. ↑ A Nokia kiszáll a virtuális valóságból Index, 2017. október 10.
  35. ↑ Nem bír eltűnni a Nokia, újra visszatér az okostelefon-piacra Index, 2016, december 1.
  36. ↑ Androiddal tér vissza a Nokia Index, 2016. október 3.
  37. ↑ Új Nokia mobilt mutattak be Index, 2017. január 9.
  38. ↑ Van esély rá, hogy a Nokia 3310 megint bombaüzlet legyen? Index, 2017. február 16.
  39. ↑ Kezünkben a Nokia 3310 Index, 2017. február 27.
  40. ↑ Félre a kamu nosztalgiával, az új Nokia 3310 szar mobil Index, 2017. május 24.
  41. ↑ Rengetegen rendelik meg a Nokia 3310-et Index, 2017. március 7.
  42. ↑ Nokia 8110 4G - banánköztársaság Mobilaréna, 2018. július 18.
  43. ↑ a b Mobilaréna Nokia-tesztek 2017-től jelenig
  44. ↑ Érdemes még manapság Nokia telefont venni? PCWorld, 2023. március 13.
  45. ↑ Nokia 2720 Flip - méltatlan Mobilaréna, 2019. december 10.
  46. ↑ Öt szeme van a Nokia 9-nek, csak az agya kicsi hozzá Index, 2019. május 30.
  47. ↑ Elég nagy csalódás lett az új Nokia 6310 GSMring, 2021. július 29.
  48. ↑ Nokia 6310 - nem az, ami volt Mobilaréna, 2021. november 3.
  49. ↑ a b Az új Nokia telefonok környezetbarátok, de ennek nagy ára van PCWorld, 2022. szeptember 2.
  50. ↑ Nem érdemes az új Nokia csúcsmobilra várni NapiDroid, 2022. március 9.
  51. ↑ Hivatalosan is véget ért a Nokia és a Zeiss együttműködése NapiDroid, 2022. július 26.
  52. ↑ Negyvenöt év után a Nokia megvált ikonikus logójától, a fél internet rajtuk röhög noizz.hu, 2023. február 28.
  53. ↑ MWC 2023: Új logó különbözteti meg a Nokiát a Nokiától Mobilaréna, 2023. február 27.
  54. ↑ Villámgyorsan szerelhető otthon is az új Nokia mobil HWSW, 2023. február 27.
  55. ↑ Van kereslet az otthon javítható mobiltelefonokra, itt a Nokia G42 PCWorld, 2023. június 28.
  56. ↑ Meghalt a Nokia, éljen a Nokia! Nincs több okosmobil, de a márka nem tűnik el leet.hu, 2024. február 1.
  57. ↑ Visszatér a legendás telefon, a Nokia 3210 hvg.hu, 2024. május 8.
  58. ↑ Nokia 3210 - felélni az örökséget Mobilaréna, 2024. május 22.
  59. ↑ a b c d Press release, 2010. május 11. Nokia simplifies its organizational structure to accelerate execution and innovation
  60. ↑ Nokia.com: Group of Executive Board. [2009. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 22.)
  61. ↑ a b Végleg vége a Symbiannak Mobilaréna, 2013. június 13.
  62. ↑ Nokia Messaging. [2010. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 5.)
  63. ↑ A Nokia munkaadóként. [2010. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 5.)
  64. ↑ Butatelefonokkal bukik a Nokia Archiválva 2012. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben Origo, 2012. június 19.
  65. ↑ A finnek túlélhetik a Nokia halálát Index, 2013. január 28.
  66. ↑ Botrány lett Stephen Elop gigászi bónuszából PCWorld, 2013. szeptember 25.
  67. ↑ A Nokia komáromi gyárában elkészült az 500 milliomodik mobiltelefon
  68. ↑ 2300 dolgozót bocsát el komáromi gyárából a Nokia. Infogyor.hu, 2012. február 8. (Hozzáférés: 2012. február 14.)
  69. ↑ Elkészült az 500 milliomodik mobiltelefon a Nokia komáromi üzemében
  70. ↑ a b c Ocean of web. [2009. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 2.)
  71. ↑ a b Nokia Zöld Zóna. – A Nokia környezetvédelmi útja. [2010. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 15.)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Nokia
A Wikimédia Commons tartalmaz Nokia (vállalat) témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nokia_(vállalat)&oldid=27290822”