Niigata
| Niigata (新潟市) | |||
 | |||
| Niigata belvárosa a levegőből | |||
| |||
| Egyéb jelképek | |||
| Fa | fűz | ||
| Virág | tulipán | ||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Japán | ||
| Régió | Csúbu | ||
| Prefektúra | Niigata prefektúra | ||
| Polgármester | Sinoda Akira | ||
| Irányítószám | 951-8550 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 790 646 fő (2021. márc. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1107,57 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 726,09 km² | ||
| Időzóna | JST, UTC+9 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 37° 54′ 58″, k. h. 139° 02′ 11″37.916194°N 139.036389°EKoordináták: é. sz. 37° 54′ 58″, k. h. 139° 02′ 11″37.916194°N 139.036389°E | |||
 | |||
| Elhelyezkedése Niigata térképén | |||
| Niigata weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Niigata témájú médiaállományokat. | |||
![Niigata címere]]](?x=http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Emblem_of_Niigata,_Niigata.svg)
![Niigata zászlaja]]](?x=http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Flag_of_Niigata,_Niigata.svg)
Niigata (japánul 新潟市, Hepburn-átírással Niigata-shi) japán kikötőváros, Niigata prefektúra központja és legnépesebb települése. Honsú sziget nyugati részén, a Japán-tenger keleti partján fekszik, a Szado-szigettel szemben. A város lakossága 2012-ben 804 193 fő volt.
Földrajz
[szerkesztés]Niigata a Japán-tengerre néző termékeny parti síkságon helyezkedik el. Két folyó, a Sinano és az Agano szeli át a várost és torkollik a tengerbe. Határain belül igen sok vizes, lápos terület található, mint például a ramsari egyezmény védelme alá eső Szakata-lagúna. A város alacsony fekvése és jó vízellátottsága miatt az árvízvédelem mindig is kiemelt fontosságú volt. Niigatát néha „a víz városának” (水の都, Mizu-no-miyako) is nevezik és fajelképe a fűz.
Éghajlat
[szerkesztés]Niigata éghajlata a Köppen-féle osztályozás szerint nedves szubtrópusi, igen sok csapadékkal és Japán-tenger felől érkező erős szelekkel. Míg a prefektúra egyes területein télen sok hó esik, Niigata városa esetében ez jelentősen kevesebb alacsony fekvése, és a Szato-sziget árnyékoló hatása miatt.
A városban az év 269 napján hullik valamennyi csapadék, amely mértéke 170 napon haladja meg az 1 mm-t. Az esős évszak nyárra esik, de télen is jelentős mennyiségű hó vagy eső esik, főleg novemberben és decemberben.
A nyarak az uralkodó déli széljárás miatt eléggé forróak. A csendes-óceáni tájfunok a japán hegységeken átbukva Niigatát sokszor főn formájában érik el. Általánosságban elmondható, hogy a nyári időjárás kellemesebb Honsú nyugati partján, mint a Csendes-óceán felé néző keletin.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 5,3 | 5,4 | 9,1 | 15,7 | 20,5 | 24,1 | 28,1 | 30,2 | 25,7 | 19,9 | 14,0 | 8,5 | 17,3 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 2,6 | 2,5 | 5,4 | 11,2 | 16,1 | 20,4 | 24,5 | 26,2 | 22,0 | 16,0 | 10,2 | 5,3 | 13,6 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 0,0 | −0,3 | 1,9 | 7,0 | 12,3 | 17,3 | 21,4 | 23,0 | 18,7 | 12,3 | 6,6 | 2,3 | 10,3 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 180 | 128 | 105 | 94 | 103 | 128 | 178 | 143 | 163 | 149 | 201 | 204 | 1776 |
| Havi napsütéses órák száma | 56 | 73 | 131 | 182 | 205 | 168 | 183 | 215 | 146 | 143 | 90 | 59 | 1651 |
Története
[szerkesztés]A város környéke már a Dzsómon-korszakban, a kőkorszak idején is lakott volt, bár a terület egy része akkor még tenger alatt volt. A Nihon Soki, a második legrégebbi japán krónika szerint 647-ben egy erőd épült a város mai területén.
A 16. században a Sinano-folyó torkolatánál Niigata, az Agano-folyónál pedig Nuttari névvel alapítottak kikötővárost. A Szengoku-korszakban a városkák Ueszugi Kensin, a kor egyik legerősebb daimjójának uralma alá tartoztak.
A 17. század során a két folyó medre fokozatosan elvándorolt és a torkolatuk egyesült. Niigata jelentősége ebben az időszakban egyre nőtt, és a Japán-tengeren áthajózó kereskedőhajók egyik legfontosabb közbenső megállóhelyévé vált.
1730-ban megépült a Macugaszaki-csatorna, amely az Agano partvidékét hivatott volna lecsapolni, de egy évvel később egy áradás tönkretette a csatornát, amely attól kezdődően az Agano fő medrévé vált. Lecsökkent a niigatai kikötőbe beáramló vízmennyiség és a folyó menti földek kiszáradásával új rizsföldek létesítésére nyílt lehetőség. A város halászai egészen a Kamcsatkáig is eljutottak lazacot és egyéb értékes halfajtákat keresve.
1858-ban Niigata egyike volt annak az öt kikötőnek, amelyet a japán-amerikai kereskedelmi szerződés megnyitott a nemzetközi forgalomnak. A kikötő sekély vize miatt azonban csak 1869-ben indult meg a tengerjáró hajók forgalma. 1886-ban megépült az első - 782 m hosszú - állandó híd a Sinanón amely összekötötte a keleti Niigatát és a nyugati Nuttarit. A két település 1914-ben egyesült.
A második világháború idején főleg a niigatai kikötőből indultak a Mandzsukuóba tartó, katonákat és hadianyagot szállító hajók. Az amerikai hadvezetés Hirosima és Nagaszaki mellett Niigatát és Kokurát szemelte ki, mint az atomtámadás lehetséges helyszínét. A hirosimai támadás után a prefektúra kormányzója kiüríttette a várost, de az atombomba ledobására nem került sor; a rossz időjárási viszonyok és a Mariana-szigeteken levő légibázistól való nagy távolság miatt inkább Nagaszaki lett a következő célpont.
1950-ben elkészült a belvárosi vasútállomás, öt évvel később azonban egy katasztrofális tűzvész a belváros nagy részét elpusztította. A lendületes gazdasági növekedést produkáló országban a város gyorsan újjáépült és a régi csatornákat betemették, hogy a növekvő autóforgalom számára utakat építsenek a helyükön.
1964. január 16-án jelentős, 7,5-es erősségű földrengés sújtotta Niigatát, amelynek 29-en estek áldozatul, 1960 épület teljesen megsemmisült, 6640 pedig komoly károkat szenvedett.
1965-ben a Sova Elektromos Művek vegyi gyárából metil-higany került az Agano-folyóba és legalább 690 emberen észlelték a mérgezés okozta Minamata-betegséget.
1982-ben Niigata és Omija között megnyílt a nagysebességű vasút, a sinkanszen újabb vonala. A vonalat 1985-ben Uenóig, 1991-ben pedig Tokióig hosszabbították meg.
A 2002-es futballvilágbajnokság során három mérkőzést a városban, a Big Swan Stadionban játszottak.
2004. október 23-án 6,8-as erősségű földrengés rázta meg Niigata prefektúrát, de a városban nem keletkeztek jelentős károk és fogadni tudta a kitelepítettek jelentős részét.
2001-2005 között Niigata területe és népessége jelentősen megnőtt, mert több környező települést hozzácsatoltak. 2007-ben kormányzat által kijelölt várossá nyilvánították, azóta is az egyetlennek Honsú nyugati partvidékén.
2007 júliusában 6,9-es erősségű földrengés rázta meg a prefektúrát, de Niigatában nem keletkeztek jelentős károk.
2008 májusában a hokkaidói G8-as találkozó idején Niigatában tartották a munkaügyi miniszterek gyűlését.
2011. március 12-én, miután Honsú keleti partját 9-es erejű földrengés sújtotta, Niigata prefektúrában is 6,6-os földmozgást észleltek.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosok száma | 811 901 | 810 157 | 790 646 |
| 2010 | 2015 | 2021 |
Kerületei
[szerkesztés]2007, a kormányzat által kijelölt várossá válása óta Niigatát nyolc kerületre (ku) osztják. Minden kerület saját színkóddal rendelkezik.
| Kerület | Név japán írással |
Szín | Népesség (fő, 2016) |
Terület (km²) |
|---|---|---|---|---|
| Akiha-ku | 秋葉区 | világoszöld | 76 840 | 95,38 |
| Csúó-ku (adminisztráció) | 中央区 | sötétkék | 183 758 | 37,75 |
| Higasi-ku | 東区 | kék | 137 550 | 38,62 |
| Kita-ku | 北区 | sötétzöld | 76 237 | 107,72 |
| Kónan-ku | 江南区 | khaki | 68 897 | 75,42 |
| Minani-ku | 南区 | világoskék | 45 626 | 100,91 |
| Nisi-ku | 西区 | piros | 162 924 | 94,09 |
| Nisikan-ku | 西蒲区 | narancssárga | 58 030 | 176,55 |
Közlekedés
[szerkesztés]
Vasút
[szerkesztés]A Kelet-Japán Vasúttársaságnak (東日本旅客鉄道株式会社 Higashi-Nihon Ryokaku Tetsudō Kabushiki-gaisha) több állomása is van a város területén, közülük legnagyobb a Niigata Vasútállomás a belvárosban, amelynek napi forgalma 37 000 fő. A Dzsóecu Sinkanszen nagysebességű vonat Niigata végállomásról közlekedik Tokióba.
Repülőtér
[szerkesztés]A Niigatai Repülőtér a városközponttól 6 km-re helyezkedik el és mind belföldi (Oszaka, Szapporo, Fukuoka, Okinava, Nagoja, Szado), mind külföldi (Habarovszk, Vlagyivosztok, Harbin, Szöul, Sanghaj, Guam) járatok indulnak innen.
Hajózás
[szerkesztés]
1992 és 2006 között Niigata és az észak-koreai Vonszan között komp járt, ami az egyetlen tengeri összeköttetés volt a két ország között. 2003-ban felmerült a gyanú, hogy az észak-koreai rezsim rakétaalkatrészeket csempészett a hajón, 2006-ban pedig a koreai rakétakísérletek elleni tiltakozásul a japán kormány leállította a járatot.
Oktatás
[szerkesztés]Niigatában hét egyetem működik:
- Niigatai Egyetem
- Japán Nemzetközi Egyetem
- Nippon Fogorvosi Egyetem
- Nemzetközi és Információs Tanulmányok Egyeteme
- Gyógyszerészeti és Alkalmazott Élettudományi Egyetem
- Niigata Szeirjo Egyetem
- Egészségügyi és Népjóléti Egyetem
Sport
[szerkesztés]A város futballcsapata, az Albirex Niigata a japán bajnokság első osztályában játszik, stadionja a Big Swan Stadion.
A niigatai kosárlabcsapat a Niigata Albirex BB a Toki Messe épületkomplexumban játssza hazai meccseit.
Látnivalók
[szerkesztés]Múzeumok és kulturális létesítmények:
- az Északi Kultúra Múzeuma, egy gazdag földbirtokos 1882-ben épült háza
- az 1869-ben épült Régi Vámház
- Szaszakava-udvarház (1826)
- Niigata prefektúra botanikus kertje
- Toki Messe konferenciacentrum
- Tohoku Denryoku Big Swan Stadion
- "Ryutopia" Niigata Városi Előadóművészeti Központ
- Nature Aquarium Gallery
- Furumachi bevásárlónegyed
Események:
- Niigata Fesztivál (minden év augusztusában)
- Niigatai képregényvásár
- Niigatai mangaverseny
Nevezetes niigataiak
[szerkesztés]- Kobajasi Makoto mangarajzoló
- Mizusima Sindzsi mangarajzoló
- Obata Takesi mangarajzoló
- Takahasi Rumiko mangarajzoló
- Isida Jóko énekesnő
- Közi gitáros
- Jamaoka Akira videójáték-zeneszerző
- Maekava Kunio építész
- Jokota Megumi, akit 1977-ben észak-koreai ügynökök elraboltak
Testvérvárosai
[szerkesztés]
Galveston, Egyesült Államok (1965)
Habarovszk, Oroszország (1965)
Harbin, Kína (1979)- Vlagyivosztok, Oroszország (1991)
- Birobidzsan, Oroszország (2005)
Nantes, Franciaország (2009)
Ezenkívül két várossal kölcsönös csereegyezményt kötöttek:
.svg){kind=small}
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Niigata, Niigata című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 新潟県人口移動調査（推計人口および人口移動） - 新潟県ホームページ (japán nyelven). (Hozzáférés: 2021. március 31.)
További információk
[szerkesztés]- Niigata hivatalos honlapja
- A Nature Aquarium Gallery honlapja
- Éghajlati adatok Japán Meteorológiai Szolgálat
- Turisztikai honlap
- EnjoyNiigata.com
- Soki Yamamoto: Topography and geology of Niigata, Japan Rissho University, Tokyo, Japan
- Port of Niigata World Port Source
- General Information about Niigata City Niigata University of Health and Welfare
- Japan City Guides: Niigata JapanVisitor
