Naptömeg
A naptömeg (szimbóluma M☉) a Nap tömege, ez a csillagászatban viszonyítási alap a csillagok és a náluk nehezebb égi objektumok tömegének szemléletessé tételéhez. Értéke 1,9891·1030 kg, a Föld tömegének 332 950-szerese, a Jupiter tömegének 1047,56-szorosa. A csillagok tömege jellemzően 0,08–100 naptömeg közti érték.
Értéke meghatározható, ha pontosan ismerjük az év hosszát, a Nap és a Föld távolságát (CsE) és a gravitációs állandó értékét.
A gravitációs állandót először Henry Cavendish mérte meg 1798-ban, torziós inga segítségével. A kapott eredmény mindössze 1%-kal tért el a ma használt értéktől.[2] A Nap precíz naponkénti parallaxisát a Vénusz 1761-es és 1769-es átvonulásakor határozták meg,[3] eredményként akkor 9 szögmásodpercet kaptak (az 1976-ban mért jelenleg használt értéke 8,794148 szögmásodperc). Ha ismert a naponkénti parallaxis, akkor a Föld alakjából meghatározható a Nap távolsága.[4]
Isaac Newton volt az első, aki megbecsülte a Nap tömegét. Principia című munkájában a Föld és a Nap tömegének arányaként 1/28 700-at ír. Később felfedezte, hogy számításhoz használt napparallaxis értéke hibás. Így rossz eredményre jutott, amikor megpróbálta kiszámítani a Nap távolságát (1 CsE). A Principia harmadik kiadásában az újraszámolt 1/169 282 érték jelent meg. A napparallaxis értéke valójában még kisebb, a helyes tömegarány pedig 1/332 946.[5]
A Nap tömege az életkorához viszonyítva lassan csökken. A tömegvesztés két különböző folyamat eredménye, a Nap mindkét folyamat során nagyságrendben hasonló mennyiséget veszít. Az egyik ilyen folyamat a magban lejátszódó magfúzió; a proton-proton ciklus során a csillag hidrogénkészlete héliummá alakul át. A tömeg-energia ekvivalenciából következően a tömeg egy része energiává alakul. Ezt az energiát a Nap kisugározza. A második ilyen folyamat a napszél, vagyis elektronok és protonok kibocsátása az űrbe.
Kapcsolódó mértékegységek
[szerkesztés]Egy naptömeg értéke más mennyiségekben kifejezve:
- 27 068 510 Holdtömeg (ML)
- 332 946 Földtömeg (M⊕)
- 1047,56 Jupitertömeg (MJ)
Az általános relativitáselméletből következően idővel, vagy hosszúsággal kifejezve:
Lásd még
[szerkesztés]Ajánlott irodalom
[szerkesztés]- I.-J. Sackmann, A. I. Boothroyd (2003). „Our Sun. V. A Bright Young Sun Consistent with Helioseismology and Warm Temperatures on Ancient Earth and Mars”. The Astrophysical Journal 583 (2), 1024–1039. o. DOI:10.1086/345408.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Castellani, V.; Degl'Innocenti, S.; Fiorentini, G.; Lissia, M.; Ricci, B. (1997. március). „Solar neutrinos: beyond standard solar models”. Physics Reports 281 (5-6), 309–398. o. DOI:10.1016/S0370-1573(96)00032-4. Astronomical Almanac for the Year 1994.
- ↑ Holton, Gerald James; Brush, Stephen G.. Physics, the human adventure: from Copernicus to Einstein and beyond, 3rd, Rutgers University Press, 137. o. (2001). ISBN 0813529085
- ↑ Pecker, Jean Claude; Kaufman, Susan. Understanding the heavens: thirty centuries of astronomical ideas from ancient thinking to modern cosmology. Springer, 291–291. o. (2001). ISBN 3540631984
- ↑ Barbieri, Cesare. Fundamentals of astronomy. CRC Press, 132–140. o. (2007). ISBN 0750308869
- ↑ Leverington, David. Babylon to Voyager and beyond: a history of planetary astronomy. Cambridge University Press, 126. o. (2003). ISBN 0521808405
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Solar mass című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
