Mariner–10
| Mariner–10 | |
 | |
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok |
| Űrügynökség | NASA |
| Gyártó | Jet Propulsion Laboratory |
| Küldetés típusa | elrepülés |
| Küldetés | |
| Célégitest | Vénusz, Merkúr |
| Indítás dátuma | 1973. november 3. |
| Indítás helye | Cape Canaveral Űrközpont 36. indítóállás |
| Hordozórakéta | Atlas–Centaur |
| Megérkezés | 1974. február 5. (Vénusz) 1974. március 29. (Merkúr) |
| Az űrszonda | |
| Tömeg | 533,6 kg |
| Pálya | Nap körüli |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mariner–10 témájú médiaállományokat. | |
Mariner–10 az amerikai Mariner-program tizedik űrszondája.
Küldetés
[szerkesztés]A Mariner-program 7. sikeresen végrehajtott küldetése. Cél a Vénusz és a Merkúr bolygó kutatása. A NASA a küldetésre 98 millió amerikai dollárt biztosított, amely összeghatár alatt - 1 millió dollárral - sikerült megvalósítani azt.
Első űreszköz
[szerkesztés]- amely megközelítette a Naprendszer legbelső bolygóját, a Merkúrt,
- amelyik egyszerre két bolygót vizsgált,
- amely gravitációs hintamanőverrel jutott el céljához,
- amely heliocentrikus pályán többször visszatért célpontjához,
Jellemzői
[szerkesztés]
A Mariner űrszondákat a NASA Jet Propulsion Laboratoryumában fejlesztették, irányításával építették. Üzemeltette a NASA és a Office Space Science and Applications (OSSA) .
Megnevezései: Mariner–10; Mariner Vénusz Merkúr 1973; COSPAR:1973 - 085A. Kódszáma: 6919.
1973. november 3-án Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC–36B (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról egy Atlas–Centaur D-1AR (SLV- 3D) hordozórakétával emelkedett a magasba. Az Atlasz rakétafokozat kiégése után a Centaur fokozat gyorsította fel az űrszondát a második kozmikus sebességre, hogy a Vénusz-Merkúr közelébe kerülhessen.
Három tengelyesen, giroszkópokkal forgás-stabilizált űreszköz. A szonda vonatkozási pontjai a Nap és a Canopus csillag volt. Alakja nyolcszögletű hasáb, átmérője 1,384, magassága 457, kibontott állapotú magassága 3,7 méter. Magnézium-ötvözetből készült a ház és a műszerek többsége. Energia biztosítása érdekében a hasáb oldalaihoz (tetejére) 2 napelemtáblát (2x269 x 97 centiméter; 14 742 napelem; 5,1 négyzetméter) szereltek. A napelemek fesztávja 6,89 méter. Éjszakai (földárnyék) energia ellátását nikkel-kadmium akkumulátorok biztosították. Rendelkezett kőrsugárzó rúdantennával (2,85 méter) és parabola antennával, melynek átmérője 1,37 méter. Kezdeti tömeg 526, a hidrazinos hideg gázfúvókák pályamódosítást segítő hajtóanyag mennyisége 30, tudományos műszereinek tömege 79,4 kilogramm. Pályamódosításhoz nitrogén gázfúvókák álltak rendelkezésre. Az alkalmazott számítógép 512 szavas memóriával fokozta a földi parancsok végrehajtását.
1974. február 5-én 5769 kilométerre megközelítette a Vénuszt, ahol eleinte 42 másodpercenként készített felvételeket (ezek voltak az első közelképek). Összesen 4165 felvételt készített. Március 16-án pályakorrekció mellett felhasználva a Vénusz bolygó gravitációs terét, elindult a Merkúr felé. A Merkúrt első alkalommal 1974. március 29-én, a felszíntől 740 kilométer magasságban közelítette meg. 616 nagy felbontású és több száz kis felbontású felvételt készített. Az alkalmazott pályakorrekció biztosította, hogy két Merkúr-év elteltével az űreszköz újabb vizsgálatokat végezhessen. A második találkozóra 1974. szeptember 21-én került sor, amikor 47 958 kilométer távolságban történt az elrepülés. A találkozón 500 felvétel készült. Újabb pályakorrekcióval két Merkúr-év elteltével 1975. március 16-án az űreszköz újabb vizsgálatokat végezhetett, 328 kilométer távolságból. Feltérképezte a bolygó felszínének 45%-át.
1975. március 24-én megszakadt a kapcsolat.
Műszerek
[szerkesztés]- Airglow Ultraviolet Spectrometer - ultraibolya sugárzás mérő
- tv-kamerák
- Charged Particle Telescope - töltött részecske teleszkóp
- Occultation Ultraviolet Spectrometer - ultraibolya-sugárzás spektrométer
- magnetométerek
- Infrared Radiometer - infravörös sugárzás mérő
- Plasma Science - plazmavizsgáló
Lásd még
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
További információk
[szerkesztés]Magyar oldalak
[szerkesztés]- Dancsó, Béla: Merkúr-hinta: 35 éve járt először űrszonda a legbelső bolygónál. Űrvilág.hu, 2009. március 31. (Hozzáférés: 2009. március 31.)
Külföldi oldalak
[szerkesztés]- Mariner-program. astronautix.com. (Hozzáférés: 2014. február 21.)
- Mariner–9. nasa.gov. [2014. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 21.)
- Mariner–9. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 21.)
|
Elődje: |
Mariner-program |
Utódja: |
