iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kincugi
Kincugi – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Kincugi

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mishima edény hakeme típusú teatál, arany lakkal kincugi javítási munkálatokkal (jobbra), 16. század
Kisebb javítás (felül) Nabeshima edény egy mályvavirágos tányér, 18. század, Edo-kor

Kincugi (金継ぎ?, ’arannyal történő összeillesztés’) vagy más néven kincukoroi (金繕い?, ’arany javítás’) a törött kerámia javításának japán művészete, porított arany, ezüst vagy platina keverékével, a maki-e technikához hasonló módszerrel.[1][2][3][4] Filozófiaként az objektum (tárgy) történetének részeként kezeli a törést és a javítást, nem próbálja azt álcázni.[5]

Eredete

[szerkesztés]

A lakkozás régi hagyomány Japánban,[6][7] és valószínűsíthető, hogy valamikor más kerámiajavítási módszerek helyettesítéseként kombinálták a kincugit és a maki-e technikát. Egy elmélet szerint a kincugi akkor keletkezett, amikor a japán sógun Asikaga Josimasza a 15. század végén egy törött kínai teáskannát visszaküldött Kínába, hogy javítsák meg.[8] Mikor visszaküldték a teáskannát fémkapcsokkal megjavítva, a japán kézművesek esztétikusabb megoldásra törekedtek. A gyűjtők annyira megszerették ezt az új művészetet, hogy egyeseket meg is vádoltak azzal, hogy szándékosan összetörték az értékes kerámiákat, hogy aztán megjavíthassák a kincugi arany varratokkal.[1] A kincugi szorosan kapcsolódik a csanojuhoz (japán teaszertartás) használt kerámiaedényekhez.[2] Míg a folyamat a japán kézművesekhez kapcsolódik, a technikát más, például kínai, vietnami és koreai eredetű kerámiákon is alkalmazták.[9]

Filozófiája

[szerkesztés]

A kincugi hasonlít a vabi-szabihoz, mert elfogadja a hibásat, a tökéletlent.[10][11] A japán esztétika a tárgy (objektum) használatának értékét hordozza. Ez észszerű magyarázat lehet arra, hogy miért tartunk meg egy tárgyat még azután is, hogy eltört, valamint igazolja magát a kincugit, kiemelve a töréseket és javításokat mint eseményeket a tárgy életében, ahelyett hogy az elveszítené funkcióját, amikor megsérül, eltörik. A kincugi kapcsolódhat a „tudatnélküliség” musin (無心?) japán filozófiájához, amely magában foglalja a nem kötődés fogalmát, a változás és a sors fogalmát az emberi élet aspektusaként.[12]

A modern művészetre gyakorolt hatása

[szerkesztés]

A modern művészek kísérletezgetnek az ősi technikával, mint a megsemmisülés és újjászületés általi veszteség, egység és fejlődés ötletének elemzésére való módszerrel.[13] Bár eredetileg a kincugit nem fogadták el külön művészeti ágnak, volt már kiállítása a Metropolitan Művészeti Múzeumban és a Herbert F. Johnson Művészeti Múzeumban.[1][2][11]

A kincugi megihlette Tim Bakert, a kanadai Hey Rosetta! bandának tagját a 2014-es Második Látásra album elkészítésekor. Az egyik dal címe a Kincukoroi nevet viseli. és az album borítóján egy kincugival megjavított tál van.

A The Rural Alberta Advantage együttest is inspirálta: a 2014-es albumuknak az Aranyozott címet adták.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c Gopnik, Blake: At Freer, Aesthetic Is Simply Smashing (angol nyelven). The Washington Post, 2009. március 3..
  2. a b c Golden Seams: The Japanese Art of Mending Ceramics (angol nyelven). Smithsonian. [2009. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 17.)
  3. Daijisen (japán nyelven)
  4. Kincugi, az arannyal ragasztás művészete. Mosthallottam.hu, 2019. július 21. [2022. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. július 4.)
  5. Kintsugi: The Centuries-Old Art of Repairing Broken Pottery with Gold”, My Modern Met, 2017. április 25. (Hozzáférés: 2017. július 12.) (angol nyelvű) 
  6. Ota, Alan K.: Japan's Ancient Art of Lacquerware (angol nyelven). The New York Times, 1985. szeptember 22.
  7. Ken Johnson: A Craft Polished to the Lofty Heights of Art (angol nyelven). The New York Times, 2008. április 4. (Hozzáférés: 2018. május 17.)
  8. Gopnik, Blake: 'Golden Seams: The Japanese Art of Mending Ceramics' at Freer (angol nyelven). The Washington Post, 2009. március 3.
  9. Golden Seams: The Japanese Art of Mending Ceramics (angol nyelven). Smithsonian, 2008. november 8. (Hozzáférés: 2014. április 5.)
  10. Kintsugi Is Recognizing Beauty in Broken Things | Make: (angol nyelven). Make: DIY Projects and Ideas for Makers, 2015. augusztus 17. (Hozzáférés: 2017. július 12.)
  11. a b Andrea Codrington, Lippke: In Make-Do Objects, Collectors Find Beauty Beyond Repair (angol nyelven). The New York Times, 2010. december 15. (Hozzáférés: 2014. április 5.)
  12. Kwan, Pui Ying. „Exploring Japanese Art and Aesthetic as inspiration for emotionally durable design” (angol nyelven). 
  13. Taylor, Andrew: Smashing idea to put it together again (angol nyelven). Sydney Morning Herald, 2011. február 27.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kintsugi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]