iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kepler-186f
Kepler-186f – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Kepler-186f

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kepler-186f
A Kepler-186 rendszer művészi ábrázolása, a kép jobb szélén a Kepler-186f exobolygó
A Kepler-186 rendszer művészi ábrázolása, a kép jobb szélén a Kepler-186f exobolygó
Felfedezése
FelfedezőKepler űrtávcső
Felfedezés ideje2014
Felfedezés helyeKepler űrtávcső
Központi csillag
CsillagKepler-186
Pályaadatok
EpochaJ2000.0
Fél nagytengely0,432 CsE
Pálya excentricitása0,04
Orbitális periódus129,9 nap[1]
Inklináció89,96°
Központi égitestKepler-186
Fizikai tulajdonságok
Méret1,11 földátmérő
Tömeg1,76 M
A Wikimédia Commons tartalmaz Kepler-186f témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Kepler-186f exobolygó a Kepler-186 csillagrendszerben található, 151 ± 18 parszek távolságra (493 ± 59 fényév) a Hattyú csillagképben.

Ez az elsőnek felfedezett olyan exobolygó,[2] aminek átmérője csak 11%-kal nagyobb, mint a Földé, és központi csillagának lakható övezetében kering, tehát elméletileg élet alakulhat(ott) ki rajta.

Az adatgyűjtést a NASA által üzemeltetett Kepler űrtávcső végezte. A felfedezés fedési módszerrel történt, mintegy három év adatainak elemzésével.[3] A csillagrendszerben további négy bolygó található.[4] Az eredményeket elsőként egy 2014. március 19-én tartott EBI-konferencián hozták nyilvánosságra,[5] ugyanakkor a közvéleményt is tájékoztatták.[6][7] A hivatalos bejelentésre 2014. április 17-én került sor,[8] amit a Science tudományos magazinban megjelenő cikk követett.[2]

Keringési pálya

[szerkesztés]
A Föld (balról) és a Kepler-186f pályájának összehasonlítása a lakható zóna (zöld sáv) feltüntetésével

A Kepler-186f a csillaga körül 129,9 nap alatt tesz meg egy keringést. Keringési sugara 0,36 CsE[2] (összehasonlításul a Merkúr 0,39 CsE-re kering a Naptól). A lakható övezet konzervatív becslés szerint a Földének 25-88%-át kapja sugárzás formájában, ez 0,22–0,40 CsE-nek felel meg.[2] A Kepler-186f a Földének 32%-át kapja sugárzás formájában, ez a lakható zóna külső szélét jelenti, de még azon belül van. A bolygó pozíciója a lakható zónához viszonyítva nagyjából a Marsénak felel meg a Naprendszerben.[2]

Leírása

[szerkesztés]

A bolygó átmérője 14 908 km, 11%-kal nagyobb, mint a Földé, de tömege, és így sűrűsége is ismeretlen. Mivel belső felépítéséről nincs információnk, lehet sziklás, földszerű, vagy nagyrészt óceánokkal borított, sűrű felhőzettel rendelkező bolygó. A könnyebb gázok (hidrogén vagy hélium) jelenléte a légkörben valószínűtlen egy 1,5 földsugárnál kisebb bolygó esetén. A vörös törpék (mint a Kepler-186f anyacsillaga) életük korai szakaszában extrém erős ibolyántúli sugárzást bocsátanak ki. Ebben az időszakban a bolygó kezdeti atmoszférája ennek következtében fokozott fotoevaporációs folyamatnak volt kitéve, ami miatt elvesztette a légkörben jelen lévő H/He gázokat.[2]

A bolygó tömegére vonatkozó becslések szerint lehet 0,32 földtömegű, ha csupán vízből és jégből áll, de tömege lehet akár 3,77 földtömeg is, ha teljes egészében vasból áll. A Földhöz hasonló anyagösszetétel (1/3 vas, 2/3 szilikát) esetén tömege 1,44 földtömeg.[2]

Tengelyforgás, lakhatóság

[szerkesztés]

A bolygó helyzete a lakható zónán belül nem jelenti automatikusan azt, hogy élet alakulhat ki rajta, ennek kijelentéséhez a légkörének összetételét is ismernünk kellene.[9] A Kepler-186f tőlünk túl nagy távolságban van ahhoz, hogy a légkörét vizsgálhassuk a meglévő (vagy következő generációs, lásd James Webb űrtávcső) távcsöveinkkel.[4][10]

Egyszerű légköri modell szerint, amiben nitrogén, szén-dioxid és víz jelenlétét feltételezzük, az adódik, hogy a bolygó felszíni hőmérséklete 273 K (0 °C) fölött lehet, vagyis folyékony víz lehetséges a felszínen, ha a CO2 parciális nyomása 0,5 és 5 bar közötti, az N2 parciális nyomása pedig 10 bar és nulla közötti.[11]

Tengely körüli forgása jóval lassabb, mint a Földé, egy körülfordulása hetekig vagy hónapokig tart. A Kepler-186f tengelyferdesége kis mértékű, így nem lépnek fel rajta olyan mértékű évszakos változások, mint a Földön. A Kepler-186f pályájának excentricitása is kis mértékű, így a keringésből sem adódnak évszakos változások, mint mondjuk a Mars bolygón.[12]

Számítógépes szimulációk szerint valószínűleg létezik még egy kis tömegű bolygó a Kepler-186e és Kepler-186f között. Ha a bolygó létezik, tömege nem lehet sokkal nagyobb, mint a Földé, mert egyébként nagy pályaháborgásokat okozna. Arra azonban elég lehet a tömege, hogy a Kepler-186f tengelyferdesége nagyobb legyen.

Egy 2015-ös vizsgálat azt a következtetést vonta le, hogy a Kepler-186f, valamint a Kepler-442b és a Kepler-62f exobolygók valószínűleg a legjobb jelöltek a lakható bolygók közül.

2018 júniusában a tanulmányok arra jutottak, hogy a Kepler-186f évszakai és éghajlati viszonyai hasonlóak lehetnek, mint a Földé.[13]

Életjel keresése

[szerkesztés]

A Földön kívüli élet keresése program keretében a SETI-projekt Allen Telescope Array nevű rádiótávcső hálózata 2014. április 17-et megelőzően körülbelül egy hónapig figyelte a Kepler-186 rendszer rádiósugárzását. Ez alatt az idő alatt nem észleltek olyan jelet, ami technikai civilizációra utalna. Hozzá kell tenni, hogy a Földön észlelhető jelekhez a kibocsátás helyén, ekkora távolságban a földi Arecibo Obszervatórium teljesítményénél legalább 10x erősebb jelet kellene kibocsátani.[3]

Nevének eredete

[szerkesztés]

A NASA Kepler űrtávcsöve felvételeinek alapján fedezték fel, innen a „Kepler” név.

Megfigyelése

[szerkesztés]

A Földről a legnagyobb távcsővel sem látható.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Föld első ikertestvére? Élet és Tudomány. LXIX. évf. 18. szám. 549. o.
  2. a b c d e f g Archivált másolat. [2014. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 19.)
  3. a b Quintana, Elisa: Kepler 186f - First Earth-sized Planet Orbiting in Habitable Zone of Another Star. SETI Institute. SETI Institute, 2014. április 17. [2014. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva].
  4. a b Chang, Alicia. „Astronomers spot most Earth-like planet yet”, AP News, 2014. április 17.. [2014. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  5. Staff: EBI - Search for Life Beyond the Solar System 2014 - Exoplanets, Biosignatures & Instruments. EBI2014, 2014. március 16. [2014. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. see session 19 March 2014 - Wednesday 11:50-12:10 - Thomas Barclay: The first Earth-sized habitable zone exoplanets.
  6. Klotz, Irene: Scientists Home In On Earth-Sized Exoplanet. Discovery Communications, 2014. március 20. [2014. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva].
  7. Woollaston, Victoria: Has Nasa found a new Earth? Astronomer discovers first same-sized planet in a 'Goldilocks zone' that could host alien life. Daily Mail, 2014. március 24. [2014. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva].
  8. Johnson, Michele: NASA's Kepler Discovers First Earth-Size Planet In The 'Habitable Zone' of Another Star. NASA, 2014. április 17. [2014. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva].
  9. Clark, Stephen: Earth's 'cousin' planet lies 500 light-years away. Spaceflight Now, 2014. április 17. [2014. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva].
  10. Greenfieldboyce, Nell: Scientists Spot A Planet That Looks Like 'Earth's Cousin'. National Public Radio, 2014. április 17. [2014. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva].
  11. Bolmont, Emeline (2014. április 16.). „Formation, tidal evolution and habitability of the Kepler-186 system1404, 4368. o, Kiadó: arXiv. 
  12. Archivált másolat. [2014. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 20.)
  13. Formation, tidal evolution and habitability of the Kepler-186 system, Emeline Bolmont, Sean N. Raymond, Philip von Paris, Franck Selsis, Franck Hersant, Elisa V. Quintana, Thomas Barclay, (Submitted on 16 Apr 2014)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kepler-186 f című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]