Jugoszlávia az Eurovíziós Dalfesztiválokon
| Jugoszlávia | |
 | |
| Adatok | |
| Műsorsugárzó | JRT |
| Nemzeti válogató | Jugovizija |
| Részvételek és eredmények | |
| Részvételek | 27 (27 döntő) |
| Első részvétel | 1961 |
| Legjobb eredmény | 1. (1989) |
| Legrosszabb eredmény | utolsó (1964) |
| Rendezések | Zágráb 1990 |
| Külső hivatkozások | |
| Honlap | Jugoszlávia profilja a eurovision.tv-n |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jugoszlávia huszonhét alkalommal vett részt az Eurovíziós Dalfesztiválon 1961 és 1992 között.
A jugoszláv műsorsugárzó a Jugoslovenska radio-televizija volt, amely 1950-ben alapító tagja volt az Európai Műsorsugárzók Uniójának. 1961-ben csatlakozott a versenyhez és 1992-ig, Jugoszlávia felbomlásáig vett részt. 1993 után az egykori Jugoszlávia tagállamai önálló államokként csatlakoztak.
Története
[szerkesztés]Évről évre
[szerkesztés]Jugoszlávia az 1961-es Eurovíziós Dalfesztiválon vett részt először, a verseny egyetlen szocialista résztvevőjeként.
A hatvanas és hetvenes években ritkán sikerült az első tízben végezniük. Az 1976-os utolsó előtti hely után visszaléptek, és csak 1981-ben vettek részt ismét. Az 1985-ös versenyre nem neveztek, mert a döntő napja egybeesett Josip Broz Tito halálának ötödik évfordulójával.[1]
Legjobb eredményeiket a nyolcvanas évek végén érték el, amikor négy egymást követő évben az első tízben zártak. 1989-ben megszerezték első, és egyetlen győzelmüket, így az 1990-es versenynek Zágráb adott otthont, mivel az előző évi győztes Riva együttes a horvát tagköztársaságból származott.
A hazai rendezésű verseny után 1991-ben mindössze egy pontot szerezve az utolsó előtti helyen végeztek. 1992-ben vettek részt utoljára, habár ekkor Jugoszlávia területe már csak a mai Szerbia, Montenegró és Koszovó területére korlátozódott. Később a volt tagállamok már független indulóként szerepeltek: Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Szlovénia 1993-ban, Észak-Macedónia 1998-ban, Szerbia és Montenegró 2004-ben, majd külön országként Szerbia és Montenegró 2007-ben csatlakozott a versenyhez. Koszovó még nem tagja a versenyt szervező Európai Műsorsugárzók Uniójának, így nem vehet részt a dalfesztiválon.
Nyelvhasználat
[szerkesztés]Jugoszlávia huszonhét dalából tizenhárom horvát nyelvű, hat szerb nyelvű, négy szlovén nyelvű, négy pedig bosnyák nyelvű volt.[2]
A dalverseny első éveiben nem vonatkozott semmilyen szabályozás a nyelvhasználatra. 1966-tól az EBU bevezette azt a szabályt, hogy mindegyik dalt az adott ország egyik hivatalos nyelvén kell előadni, vagyis Jugoszlávia indulóinak szerb, horvát, szlovén, macedón, magyar vagy albán nyelven. Ezt a szabályt 1973 és 1976 között rövid időre eltörölték, de ők ekkor is saját nyelvű dalokkal neveztek.
Nemzeti döntő
[szerkesztés]Jugoszlávia nemzeti döntője a Jugovizija nevet viselte, melyet 1961-től 1992-ig minden évben megrendeztek, akkor is, amikor az ország nem vett részt a nemzetközi versenyen.
A hatvanas és hetvenes években a döntő résztvevőinek száma változó volt, és az eredményt regionális zsűrik szavazatai alakították ki.[3] 1973 és 1976 között elődöntőket is rendeztek.[4]
1981 és 1991 között egységeses lebonyolítású volt a nemzeti válogató: a döntőben tizenhat előadó szerepelt, akik közül nyolc regionális zsűri választotta ki az indulót. A hat tagköztársaság mellett Vajdaság és Koszovó is saját zsűrivel rendelkezett.[5]
Az utolsó, 1992-es Jugoviziján Szlovénia, Horvátország és Észak-Macedónia már nem vett részt. Húsz induló közül egy zsűri választotta ki a nyertest.[6]
Résztvevők
[szerkesztés]
A továbbiakban lásd: Bosznia-Hercegovina az Eurovíziós Dalfesztiválokon, Horvátország az Eurovíziós Dalfesztiválokon, Koszovó az Eurovíziós Dalfesztiválokon, Észak-Macedónia az Eurovíziós Dalfesztiválokon, Montenegró az Eurovíziós Dalfesztiválokon, Szerbia az Eurovíziós Dalfesztiválokon, Szerbia és Montenegró az Eurovíziós Dalfesztiválokon, Szlovénia az Eurovíziós Dalfesztiválokon.
Szavazás (1975-1992)
[szerkesztés]Jugoszlávia a következő országoknak adta a legtöbb pontot:
| # | Ország | Pont |
|---|---|---|
| 1. |  Olaszország
|
62 |
| 2. |  Svájc
|
61 |
| 3. |  Egyesült Királyság
|
57 |
| 4. |  Franciaország
|
56 |
| 5. |  Izrael
|
54 |
Jugoszlávia a következő országoktól kapta a legtöbb pontot:
| # | Ország | Pont |
|---|---|---|
| 1. |  Törökország
|
80 |
| 2. | Izrael
|
64 |
| 3. |  Ciprus
|
59 |
| 4. |  Dánia
|
52 |
| 5. |  Izland
|
48 |
Forrás:[7]
Megjegyzés: A táblázat csak az 1975-ben bevezetett pontozási rendszer alatt kiosztott pontokat veszi figyelembe.
Rendezések
[szerkesztés]| Év | Város | Helyszín | Műsorvezető(k) |
|---|---|---|---|
| 1990 | .svg){kind=small} Jugoszlávia, Zágráb
|
Vatroslav Lisinski Koncertterem | Oliver Mlakar, Helga Vlahović |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az 1985-ös Eurovíziós Dalfesztivál adatlapja a eurovision.tv honlapon. EBU. (Hozzáférés: 2009. június 24.)
- ↑ Jugoszlávia indulóinak listája. diggiloo.net. (Hozzáférés: 2009. június 24.)
- ↑ 1961-es jugoszláv nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 24.)
- ↑ 1973-as jugoszláv nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 24.)
- ↑ 1981-es jugoszláv nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 24.)
- ↑ 1992-es jugoszláv nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 24.)
- ↑ Jugoszlávia által adott és kapott pontok (1975-1992). EurovisionRecords. (Hozzáférés: 2009. június 24.)
| Aktív EBU-tagországok (38) | |
|---|---|
| Inaktív EBU-tagországok (10) | |
| Korábbi EBU-tagországok (2) | |
| Már nem létező EBU-tagországok (2) | |
| Debütálását tervezte, de nem indult el (2) | |
| Lehetséges jövőbeni EBU-tagországok (3) | |
A vastag betűs országok legalább egyszer győztek már a dalfesztiválon. | |
