Halak csillagkép
Halak csillagkép | |
Adatok | |
Latin név | Pisces |
Latin birtokos eset | Piscium |
Rövidítés | Psc |
Rektaszcenzió | 22h 50m – 2h 07m |
Deklináció | +33° 40’ – -6° 20’ |
Területe | 889 négyzetfok |
Nagyság szerinti helyezés | 14 |
Teljesen látható | északi 84°-tól déli 56°-ig |
Legfényesebb csillag | η Piscium (Éta Piscium) |
fényessége | 3,62m |
Szomszédos csillagképek |
A Halak (latin: Pisces) egy csillagkép az állatövben.
Története, mitológia
[szerkesztés]A keresztény kultúrkör Krisztussal azonosítja a Halak csillagképet, mivel a tavaszpont a Kosból akkor került vissza a Halak jegyébe, amikorra Krisztus születése tehető.
A csillagkép eredetileg egyetlen halból állt és elődje egy félig ember, félig haltestű szíriai istennő, Atargatisz.
A görögök Aphroditét és Erószt, míg a rómaiak Venust és fiát, Cupidót látták a csillagokban.
A mítosz szerint anyát és gyermekét megtámadta Tüphón, a szörnyeteg. Aphrodité és gyermeke a vízen keresztül menekültek, és mindketten hallá váltak. Hogy el ne sodródjanak egymástól, egy szalagot kötöttek egymás lábára. Ezt a szalagot a szeretet kötelékeként is aposztrofálni szokták, és a csillagkép ábrázolásában is megjelenik.
Láthatósága, megkeresése
[szerkesztés]A Halak zömmel az északi félgömbön van, de délnyugati része 6 fokkal nyúlik az égi egyenlítő alá. Magyarországról a megfelelő időszakban teljes terjedelmében látható.
A Nap látszólagos égi útja során március 13-tól április 19-ig van a Halak csillagképben.[1] A konstelláció V betűje két végének halvány csillagai május közepén, az északkeleti és a keleti horizont felett bukkannak elő hajnali fél kettő tájékán. Egy hónappal később, ugyanebben az időben a csillagkép teljes területe a horizont fölött van már. Augusztus és szeptember hónapokban egész éjszaka megkereshető. December közepén este 7 körül, 40-75° magasságban delel. Január végén este 8 órakor teljes területe megfigyelhető a nyugati égbolton. Február végén az éjszakai sötétség beálltával kezdi meg nyugvását.
A Halak csillagkép legfényesebb csillaga sem éri el a 3m-t. Felismerésében segít, hogy mintegy húsz, 3,5-4,5m körüli csillaga egy szabályos, 30-40° nagyságú "V" betűt formál, a nyugati végen öt csillagból (ι-θ-γ-κ-λ) álló körrel. A V betű a Pegazus csúcsán álló fényes négyszögét veszi körül.
Látnivalók
[szerkesztés]A csillagkép két, a farkaiknál összekötött halból áll, amiket halvány csillagai miatt nehéz felismerni. Éjféli delelése szeptember végére, október elejére esik. Az egyenlítőtől északra és délre (az 57. szélességi fokig) is látható.
Csillagok
[szerkesztés]21 csillagból álló csillagkép fontosabb csillagai:
- α Piscium (Alrescha, Alrischa vagy El Resha - Szalag, Szalagcsomó)
- Fényessége 3,79 magnitúdó, kékesfehér színű kettőscsillag
- Tagjai 4,2 és 5,2 magnitúdósak és a rendszer tagjai 900 év alatt kerülik meg egymást
- Távolság: körülbelül 100 fényév
- β Piscium
- Fényessége 4,53 magnitúdó, kékesfehér
- A csillagkép legnyugatibb csillaga
- ω Piscium
- Fényessége 4,01 magnitúdó, kékesfehér színű
- TX Piscium (19 Piscium)
- Szabálytalanul változó vörös óriás, látszó fényessége 4,79m - 5,20m között ingadozik[2]
Mélyég-objektumok
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Évszázados léptékben ez a precesszió miatt változik.
- ↑ GCVS
Források
[szerkesztés]- Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
- Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2