iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: https://hu.wikipedia.org/wiki/Georges_Méliès
Georges Méliès – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Georges Méliès

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Georges Méliès
1907 körül
1907 körül
SzületettMarie Georges Jean Méliès
1861. december 8.
Párizs
Elhunyt1938. január 21.(76 évesen)
Párizs
Állampolgárságafrancia[1]
Nemzetiségefrancia
HázastársaJeanne d'Alcy (1925 – 1938. január 21.)
Gyermekeikét gyermek:
Georgette Méliès
Foglalkozásafilmrendező, színész, producer, forgatókönyvíró, operatőr
Iskolái
  • Lycée Michelet, Vanves
  • Lycée Louis-le-Grand (–1880, alapfokozat)
Kitüntetései
  • a francia Becsületrend lovagja
  • Science Fiction and Fantasy Hall of Fame (2015)
Halál okarák
Sírhelye
Georges Méliès aláírása
Georges Méliès aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Georges Méliès témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Georges Méliès (Maries-Georges-Jean Méliès) (Párizs, 1861. december 8. – Párizs, 1938. január 21.) francia bűvész, filmrendező, színész, producer, forgatókönyvíró, operatőr.

Élete

[szerkesztés]

Több mint 500 filmet rendezett. Ő építette az első filmstúdiót Európában és Georges volt az első a világon, aki storyboardot használt filmjeihez.

Méliès varázslatos trükktechnikát alkalmazott utópisztikus filmjeiben, többek között a bűvészek színpadi trükkjeit, valamint a filmesek stop-motion-eljárását és a kasírozást. Méliès filmjeiben még vadul gesztikuláló színészi játékok elevenednek meg, mégis ő volt az egyik első kitalált cselekményt forgató rendező. Életműve számos későbbi rendezőre hatással volt. Az 1920-as évek közepére teljesen tönkrement. 1928-ban a párizsi Montparnasse pályaudvar egyik játékárusában felismerték az elszegényedett rendezőt, és egy öregek otthonában helyezték el.

Brian Selznick Méliès életét különös történetbe ágyazva meséli el könyvében, amelyből 2011-ben film is készült A leleményes Hugo címmel. Négy Oscar-díjat nyert.

Gyermek- és felnőttkor

[szerkesztés]

Már tízévesen kartonból bábszínházat épített és tinédzserkorában kifinomult marionetteket fabrikált. Az iskolában is nehezen bírta visszatartani kreativitását: tanárai gyakran megbüntették, mivel a jegyzetfüzeteit és tankönyveit rajzokkal, diáktársainak, tanárainak portréival, karikatúráival, vagy valami képzeletbeli táj vagy palota rajzaival díszítette. 1880-ban végzett a neves Louis-le-Grand gimnáziumban. Ezután csatlakozott a családi vállalkozáshoz, s szülei csizmagyárában megtanult varrni. A hároméves kötelező katonai szolgálat letöltése után apja Londonba küldte dolgozni egy barátjához. Itt kezdett el járni John Nevil Maskelyne híres bűvész „Egyiptomi mulatójába”, és így lett egész életére a színpadi bűvészet rajongója. Méliès 1885-ben tért vissza Párizsba egy új vággyal: a Szépművészeti Főiskolán akart festészetet tanulni. Édesapja azonban nem volt hajlandó ezt anyagilag támogatni, így Georges meg kellett elégedjen egy állással a családi csizmagyárban. Ebben az évben kikerülve a család kívánságát, hogy feleségül vegye a bátyja sógornőjét, helyette Eugénie Genin-t veszi el, a család egyik barátjának a lányát, aki tekintélyes hozományhoz juttatja. Két gyermekük születik, Georgette 1888-ban és André 1901-ben. Genin 1913-ban meghalt, Georges 1925-ben vette el Jeanne d'Alcy színésznőt.

Közben továbbra is hódolt szenvedélyének, és a Robert-Houdin színházba járt, amit a világhírű Jean Eugène Robert-Houdin illuzionista alapított. Emile Voisin-tól bűvészkedést tanul, aki lehetővé teszi az első nyilvános szereplését a Grévin Wax Museum „Fantasztikus kamrájában”, majd a Galérie Vivienne-ben.

Nemsokára végleg otthagyta a csizmagyárat, és bűvészkedni kezdett, majd saját színházat vásárolt. Felesége volt az asszisztense. Egy párizsi vurstliban látta először A vonat érkezése című filmet, és mivel a Lumiére testvérek nem voltak hajlandóak eladni neki egy kinematográfot, ő maga épített egyet. 1896-tól saját filmjeit mutatta be a színházban, majd 1897-ben eladta. A pénzből üvegházat építtetett, és ez lett a műterme.

1903-ban megnyílt new york-i irodája, filmjei egyre sikeresebbek lettek. Magyarországon is levetítették összes filmjét.

Időskor

[szerkesztés]

Az első világháború alatt szinte teljesen tönkrement. Utolsó kasszasikere Az Északi-Sark meghódítása volt 1912-ben. A háború végére a műterem összeomlott, és ő is teljesen összetört. Filmjei nagy részét ekkor eladta egy vállalatnak, ami beolvasztotta, és újrahasznosította őket, így alig 100 film maradt az utókorra.

A filmek eladásából szerzett kis pénzből a párizsi Montparnasse pályaudvaron vett egy kis játékboltot, és ott találtak rá az újságírók 1928-ban. Egy idősek otthonába került, és itt halt meg 1938-ban.

Legfontosabb filmjei

[szerkesztés]
  • 1896 A kísértetkastély
  • 1899 A Dreyfus-ügy

Az elítélt kapitány, Alfred Dreyfus mellett foglal állást. A film a vidéki vásárokon kasszasiker lett és külföldön is terjesztették. Méliès stúdióban beállított jeleneteiben tizenegy részen keresztül kíséri nyomon az ügy menetét. Méliès volt a film rendezője, forgatókönyvírója és operatőre egyaránt.

Leghíresebb filmjével megteremtette a sci-fi filmes műfaját, s az egész világon sikert aratott. A film irodalmi alapanyaga Jules Verne egyik regénye. Valósággal forradalmasította a filmgyártást a maga 14 percével, hiszen akkoriban egy átlagos film nem tartott tovább 2 percnél. Méliès a film rendezője, producere, díszlet- és jelmeztervezője, és szerepel is a filmben.

  • 1903 A zene
  • 1904 Utazás a lehetetlenségbe

Egy tudóscsoportból indulnak néhányan egy repülő vonattal a lehetetlenbe, de útközben elnyeli őket a nap. Később sikeresen kijutnak.

  • 1904 A sellő
  • 1906 Az ördög négyszáz csínytevése

Ebben a filmben egy vulkán belsejébe utaznak egy lórobotok húzta kocsin.

  • 1912 Az Északi-Sark meghódítása

Sarkkutatók egy futurisztikus helikopter-repülővel a Északi-Sarkra utaznak. Ott találkoznak egy hószörnnyel. Végül egy léghajó menti ki őket.

Válogatott filmjei

[szerkesztés]
Utazás a Holdba (Le Voyage dans la Lune) (1902)
  • The Bewitched Inn (1896)
  • The Vanishing Lady / Escamotage d'une dame chez Robert-Houdin (1896)
  • The Four Troublesome Heads /Un homme de têtes (1898)
  • An Up-to-Date Conjuror / Illusioniste fin de siècle (1899)
  • Cinderella / Cendrillon (1899)
  • The Dreyfus Affair / L'affaire Dreyfus (1899)
  • Fat and Lean Wrestling Match / Nouvelles luttes extravagantes (1900)
  • One Man Band / L'homme-orchestre (1900)
  • The Doctor's Secret (1900)
  • The Man With The Rubber Head / L'homme à la tête de caoutchouc (1901)
  • Bluebeard / Barbe bleu (1901)
  • Extraordinary illusions (1903)
  • The Enchanted Well (1903)
  • The Apparation (1903)
  • The Music Lover / Le mélomane (1903)
  • The Infernal Boiling Pot / Le chaudron infernal (1903)
  • The Infernal Cakewalk / Le cake-walk infernal (1903)
  • The Mystical Flame / La flamme merveilleuse (1903)
  • Kingdom of the Fairies / Le royaume des fées (1903)
  • The Monster / Le monstre (1903)
  • The Inn Where No Man Rests /L'Auberge du Bon Repos (1903)
  • The Magic Lantern / La lanterne magicue (1903)
  • The Ballet Master's Dream / La rêve du maître de ballet (1903)
  • The Damnation of Faust / La damnation de Faust (1903)
  • The Living Playing Cards / Les cartes vivantes (1904)
  • Imperceptible Transmutations / Le thaumaturge chinois (1904)
  • The Terrible Turkish Executioner / Le bourreau turc (1904)
  • Untameable Whiskers / Le roi du maquillage (1904)
  • The Scheming Gambler's Paradise / Te tripot clandestin (1905)
  • Hilarious Posters / Les affiches en goguette (1905)
  • Palace of the Arabian Knights / Le palais des Mille et une Nuits (1905)
  • Paris to Monte Carlo / Le raid Paris-Monte Carlo en deux heures (1905)
  • The Mysterious Retort / L'alchimste Parafaragamus ou La cornue infernale (1906)
  • The Eclipse / L'éclipse du soleil en pleine lune (1907)(image)
  • Dream of an Opium Eater / Le rêve d'un fumeur d'opium (1907)
  • The Devilish Tenant / Le locataire diabolique (1909)
  • The Doctor's Secret / Le secret du médécin (1910)
  • Baron Munchausen's Dream / Les hallucinations du Baron de Münchausen (1910)
  • Conquest of the Pole / Á la conquète du pole (1910)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Georges_Méliès&oldid=26293078”