iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: https://hu.wikipedia.org/wiki/Buprenorfin
Buprenorfin – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Buprenorfin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Buprenorfin
IUPAC-név
(2S)-2-[17-(Ciklopropilmetil)-3-hidroxi-6-metoxi-4,5α-epoxi-6α,14-etano-14α-morfinán-7α-il]-3,3-dimetilbután-2-ol[1]
Kémiai azonosítók
CAS-szám 52485-79-7
PubChem 40400
DrugBank APRD00670
ATC kód N02AE01, N07BC01
Gyógyszerkönyvi név Buprenorphinum,
Buprenorphini hydrochloridum
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C29H41NO4
Moláris tömeg 467,64 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság 31% (sublingvalis, etanolos oldat)
~10% (sublingualis tabletta)
Metabolizmus máj
Biológiai
felezési idő
37 óra
Fehérjekötés 96%
Kiválasztás epe és vese
Terápiás előírások
Jogi státusz Schedule III (USA)
Schedule 8 (Aust)
Schedule III (UK)
Cat. A{Szingapúr} (HU)
Terhességi kategória C (USA)
Alkalmazás sublingvális, intramuszkuláris, intravénás

A buprenorfin (INN: buprenorphine) részleges agonistaként hat a µ-opioid receptorokon valamint antagonistaként a κ-opioid receptorokon. Emellett központi hatású, erős fájdalomcsillapító tulajdonsággal rendelkezik.

Hatása

[szerkesztés]

Az analgetikus hatás a központi idegrendszerben a specifikus opiátreceptorokkal fennálló interakción alapul. Az opioid fenntartó kezelésben annak köszönhető alkalmazása, hogy lassan disszociál a µ-receptorról, ami hosszabb időtartamon keresztül minimálisra csökkentheti a függőségben szenvedő betegek kábítószer-szükségletét. Mellékhatásai hasonlóak más erős opioid analgetikumokéihoz. Ugyanakkor a buprenorfin kevésbé hajlamosít függőségre, mint a morfin.

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Buprenorphinum néven hivatalos.

Védjegyezett nevű készítmények

[szerkesztés]
  • Bupren
  • Transtec

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Buprenorfin Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.7.0 - 1 cikkely. www.ogyei.gov.hu. OGYÉI (Hozzáférés: 2020. július 14.) arch

Források

[szerkesztés]
  • Gyógyszerészi kémia. Szerkesztette: Fülöp Ferenc, Noszál Béla, Szász György, Takácsné Novák Krisztina. Budapest: Semmelweis Kiadó. 2010. 178–181. o. ISBN 978 963 9879 56 0