Belesz
Belesz (Blesovce) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Nyitrai | ||
Járás | Nagytapolcsányi | ||
Rang | község | ||
Polgármester | Pavol Cabaj | ||
Irányítószám | 956 01 (pošta Bojná) | ||
Körzethívószám | 038 | ||
Forgalmi rendszám | TO | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 335 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 66 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 232 m | ||
Terület | 5,08 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 33′ 00″, k. h. 18° 01′ 60″48.550000°N 18.033333°EKoordináták: é. sz. 48° 33′ 00″, k. h. 18° 01′ 60″48.550000°N 18.033333°E | |||
Belesz weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Belesz témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Belesz (szlovákul Blesovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Nagytapolcsánytól 13 km-re nyugatra található.
Története
[szerkesztés]Területén az ember már az újkőkorszakban is megtelepedett. A régészek a vonaldíszes kultúra maradványait tárták itt fel.
Beleszt 1246-ban "terra nobilum de Beles" néven említik először. 1317-ben "Belhwzth", 1399-ben "Belhozth" alakban szerepel. 1390-ben a nagytapolcsányi uradalom része. A 16. századtól a Berényi és más nemes családok birtokolták. 1715-ben szőlőskertje és 16 háztartása volt. 1751-ben 25 család élt a településen. 1787-ben 33 házában 194 lakosa élt. 1828-ban 31 háza és 217 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek szerint "Bellesz, (Blesovicz), tót falu, Nyitra vgyében, Bajnához 1/2 órányira: 152 kath., 50 evang., 12 zsidó lak. F. u. gr. Berényi, s mások. Ut. p. Nagy-Tapolcsán."[2]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 280, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 380 lakosából 365 szlovák volt.
2011-ben 334 lakosából 316 szlovák volt.
2021-ben 346 lakosából 332 (+1) szlovák, 2 (+1) magyar, 4 (+1) egyéb és 8 ismeretlen nemzetiségű volt.[3]
Neves személyek
[szerkesztés]- Egy ideig itt éltek Krman Dániel (1663-1740) szuperintendens szülei.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. században épült barokk stílusban, a 19. században empire stílusban építették át.