Az Európai Unió Tanácsának elnöksége
| Az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége | |
 | |
| A Tanács logója
| |
 | |
Magyarország 2024. július 1. – december 31. | |
| Adatok | |
| Ország |  Európai Unió |
| Első |  Belgium |
| Rezidencia | Brüsszel, Belgium |
| Kijelölő | Rotáció az az Európai Unió tagállamai között |
| Hivatali idő | 6 hónap |
| Weboldal | Hivatalos weboldal |
| Hivatal kezdete | 1958 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az EU Tanácsa soros elnökségét a tagállamok látják el a 2030-ig előre meghatározott érvényes sorrendben. A féléves elnöki periódusokat minden év júniusában és decemberében az Európai Tanács rendes ülései zárják le. Féléves periódusokban az Európai Unió Tanácsának megelőző, aktuális és következő soros elnökéből álló Elnöki Trojkák, vagy EU Triók követik egymást.
Magyar elnökségek
[szerkesztés]A 2011-es magyar elnökség
[szerkesztés]
Magyarországnak először a 2010. január 1. és 2011. június 30. közötti spanyol–belga–magyar „eutrió” keretében jutott a soros elnöki szerep. Az elnökséget 2010 első felében Spanyolország, második felében Belgium látta el,[1] majd a magyar elnökség[2] következett 2011. január 1-jétől június 30-ig.
Magyarországtól – a 2011. július 1. és 2012. december 31. közötti lengyel–dán–ciprusi Elnöki Trojka első tagjaként – Lengyelország vette át a soros elnökség „stafétáját”, melyet 2012. január 1-jétől hat hónapra Dánia vitt tovább. A dánok az Európai Unió történetének egyik legnehezebb időszakában töltötték be a soros elnöki tisztet és a problémák különösen súlyos részét a kerek tíz éve épp ugyanezen a napon, 2002. január 1-jén 12 európai ország hivatalos fizetőeszközévé vált euró és eurózóna, átfogóbban az unió pénzügyi gondjai jelentik.
A 2024-es magyar elnökség
[szerkesztés]Magyarországnak másodszor a 2023. július 1. és 2024. december 31. közötti spanyol–belga–magyar „eutrió” keretében jutott a soros elnöki szerep. Az elnökséget 2023 második felében Spanyolország, 2024 első felében Belgium látta el, amely után a 2024-es magyar elnökség következett július 1-jétől december 31-ig.
A soros elnökség funkciói
[szerkesztés]A soros elnökségi tisztet betöltő ország több szempontból, elsősorban a politikai napirend meghatározása révén jelentős befolyással bír az Unió tevékenységének alakítására. Ugyanakkor az elnök hagyományos kötelessége, hogy nemzeti érdekeit háttérbe szorítsa a viták során, töltsön be közvetítő szerepet, segítsen a kompromisszum kialakításában. Az elnöki székből nem szabad nemzeti álláspontot képviselni, ezért az üléseken az elnökséget adó ország más képviselője is jelen van, aki – ha erre feltétlenül szükség van – az elnökséget adó ország nemzeti álláspontját a tagállamok soraiból felszólalva fogalmazza meg. Az elnökséget adó ország az adott félévben az uniós ügyeket illetően, de szélesebb értelemben is, az európai figyelem középpontjába kerül. Bár az elnökségi feladatok elsősorban technikai, szervezési jellegűek, és a lisszaboni szerződés[3] elfogadása óta bizonyos mértékben csökkentek is, egy ilyen féléves periódus még mindig komoly lehetőséget jelent az adott tagállam számára saját képességei felmutatására.
A soros elnök feladatai közé tartozik a Tanács és munkacsoportjai ülései napirendjének meghatározása, azok összehívása és levezetése. A lisszaboni szerződés életbe lépése óta a külügyminiszteri összetételben ülésező Tanácsnak állandó elnöke van: az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője („az EU külügyminisztere”),[4] jelenleg Josep Borrell. A Tanács további ülésein az EU soros elnökségét betöltő ország érintett minisztere elnököl. Például ha Magyarország tölti be a soros elnökséget, akkor a környezetvédelmi témában ülésező Tanács elnöke a magyar környezetvédelmi miniszter lesz.
Az Európai Tanács üléseit, amely nem összetévesztendő az Európai Unió Tanácsával, hiszen két különböző intézményről van szó, pedig az Európai Tanács állandó elnöke, jelenleg Charles Michel vezeti.
Az elnöki tisztet kezdetben az országok saját nyelvükön írt ábécérendjének sorrendjében töltötték be a tagállamok. Ennek hátránya az volt, hogy mindig ugyanazokra az államokra jutott a nyári és karácsonyi szüneteket is magába foglaló, „rövidebb” elnökség. 1993 januárjától, a 10. elnökségi ciklusban felcserélték az éves elnökségpárokat, így Dánia (Danmark) megelőzte Belgiumot (Belgique), Görögország (Ellász) Németországot (Deutschland) stb. A ciklus végén eltérő kört állapítottak meg, oly módon, hogy valamennyi elnökségi trojkában részt vegyen egy nagy állam.[5]
2004 végén, a holland elnökség idején döntés született az elnöki periódusok elosztásáról 2020-ig, a táblázat szerint. A hármas csoportokba sorolt elnöki periódusok országai szorosan együttműködnek feladataik ellátásában, különös tekintettel a féléves periódusokon túlnyúló ügyekre. (E hármas csoportokat szokásosan Trojkának vagy Triónak nevezik.) Az Európai Alkotmány tervezetének[6] sikertelen elfogadtatása után elfogadott lisszaboni szerződés a soros elnökség intézményében alacsonyabb szinten is jelentős változtatásokat hozott, különösen a kül- és biztonságpolitika területén. Itt a munkacsoportok vezetését ezentúl a 2010 folyamán létrejövő Európai Külügyi Szolgálat[7] munkatársai veszik át.
Az elnöki periódusok listája
[szerkesztés]Az elnöki periódusokat 2020 első félévéig a Tanács elnöki tisztsége betöltési sorrendjének meghatározásáról szóló 2007/5/EK, Euratom tanácsi határozat tartalmazza.[8] Ez a jogszabály nem tér ki Horvátországra, tehát elképzelhető, hogy egy leendő horvát elnökség beiktatása érdekében módosulni fog.
Az alábbi táblázat az eddigi (és a tervezett jövőbeli), az Európai Unió Tanácsának elnökségét adó országokat sorolja fel, a külügyminiszterekkel együtt, akik az Általános Ügyek Tanácsának elnökét adták. Az 1974-től formális üléseket tartó Európai Tanács elnöke korábban az Európai Unió Tanácsának elnökségét ellátó ország kormány- vagy államfője volt. 2009. december 1-jén életbe lépett lisszaboni szerződés létrehozta az Európai Tanács állandó elnöki posztját, így annak már nincs köze az elnökséget aktuálisan ellátó országhoz.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A belga elnökség programja és kiemelt témái. [2011. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 20.)
- ↑ A magyar EU-elnökség programja és kiemelt témái. [2011. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 14.)
- ↑ A Lisszaboni Szerződés egységes szerkezetbe foglalt szövege (magyarul)
- ↑ [A külügyi és biztonságpolitikai főképviselő hivatalos oldala (magyarul). [2012. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 20.) A külügyi és biztonságpolitikai főképviselő hivatalos oldala (magyarul)]
- ↑ Timothy Bainbridge: EU mindentudó, Budapest: HVG kiadó, ISBN 963-7525-52-1 130. oldal
- ↑ Az Európai Alkotmány. [2010. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 20.)
- ↑ Az Európai Külügyi Szolgálat hivatalos honlapja (angolul)
- ↑ A Tanács 2007/5/EK, Euratom határozata (2007. január 1.) a Tanács elnöki tisztsége betöltési sorrendjének meghatározásáról
- ↑ Eredetileg Németország váltotta volna Ausztriát 2006-ban, de a választási év miatt félreállt, és helyette a soron következő Finnország vitte az elnökséget. Végül egy elbukott bizalmatlansági indítvány miatt 2005-ben voltak a német választások, de a változtatás mégis megmaradt.
- ↑ a b c The Trio of Presidencies of the Council of the European Union. [2010. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 24.)
- ↑ The official website for the Polish Presidency of the EU Council Archiválva 2011. június 25-i dátummal a Wayback Machine-ben Polish Presidency of the EU Council; 22 October 2009; Hozzáférés ideje: 29 November 2009.
- ↑ Eredetileg az Egyesült Királyság lett volna, de a Brexit miatt visszalépett.