Kettős adóztatás

Ha Ön az EU egyik országában él, és egy másikban dolgozik, akkor az érintett tagállamok nemzeti jogszabályaitól és a két ország által a kettős adóztatás elkerülése céljából kötött adóegyezménytől függ, milyen adószabályokat kell alkalmazni az Ön jövedelemadózására. A szabályok jelentős mértékben eltérhetnek azoktól a szabályoktól, melyek meghatározzák, melyik ország felelős a szociális biztonsági ellátás ügyében.

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménytől függően az is előfordulhat, hogy Önnek mind a munkavégzés helye szerinti országban, mind a lakhelye szerinti országban adót kell fizetnie.

Ha Ön alkalmazottként dolgozik, az esetek túlnyomó részében a munkavégzés helye szerinti ország adóztatja meg azt a jövedelmet, melyre Ön a területén tesz szert.

Ha Ön önfoglalkoztató, azaz önálló vállalkozó, és ebben a minőségben nyilvántartásba vetette magát abban az országban, ahol él, viszont határokon átívelő szolgáltatásokat nyújt, rendes körülmények között abban az országban kell jövedelemadót fizetnie, ahol szolgáltatást nyújt, ha ott állandó helyiséggel vagy állandó telephellyel (pl. irodával vagy üzlethelyiséggel) rendelkezik. Azt tanácsoljuk, forduljon az adóhatósághoz, és a segítségükkel nézzen utána, pontosan milyen szabályok vonatkoznak az Ön esetére.

Ha Ön az EU egyik országában él, de összes vagy csaknem összes jövedelmét egy másik uniós tagállamban keresi meg, és ott is adózik jövedelme után, a jövedelemszerzés helye szerinti országnak a helyi lakosokkal azonos elbánásban kell Önt részesítenie, azaz ugyanazokat az adókedvezményeket, -előnyöket és -mentességeket kell Önnek biztosítania, amelyekre saját lakosai jogosultak. Példaként említhetők a személyijövedelemadó-kedvezmények, illetve a házastársak közös adózásának lehetősége.

Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat határokon átívelő partnerségi programokat működtet Unió-szerte. Ha Ön a régiójában működő partnerség munkatársaihoz fordul, tőlük megtudhatja, létezik-e a határ menti ingázókat illetően olyan speciális adórendelkezés, mely Önre is vonatkozik.

Ha Önt rövid távra (legfeljebb 2 évre) külföldre küldik ki dolgozni, továbbra is hazája szociális biztonsági rendszerében marad biztosítva. Elképzelhető azonban, hogy a fogadó ország megadóztatja a kiküldetés során szerzett jövedelmet.

Ha Önt a vállalata külföldre küldi ki dolgozni, elképzelhető, hogy nem kell adót fizetnie a munkavégzés helye szerinti országban az ott szerzett jövedelem után, ha:

• évente kevesebb mint 6 hónapot tölt az adott külföldi országban, és
• fizetését közvetlenül az otthoni munkáltatója folyósítja, nem pedig a munkáltató tulajdonában lévő és a munkavégzés helye szerinti országban található fióktelep vagy más cég.

Ha Ön az EU egyik országában él, egy másikban pedig tagja valamelyik cég igazgatótanácsának, az az ország, ahol a kérdéses cég működik, megadóztathatja az Ön igazgatótanácsi tagságból származó honoráriumát, illetve jövedelmét.

Az EU-országok a honorárium részének tekinthetnek minden olyan természetbeni juttatást (pl. részvényopciót, céges autót), amelyhez Ön igazgatótanácsi tagként jut hozzá.

Ha Ön amellett, hogy az igazgatótanács tagja, még más funkciót is betölt a kérdéses cégnél tanácsadóként, szakértőként vagy egyszerűen csak alkalmazottként, az így szerzett jövedelme valószínűleg ugyanolyan adóügyi megítélésben fog részesülni, mint a határ menti ingázók jövedelme (lásd mint fent).

Ha Ön uniós országban él, és ott egy olyan cégnek dolgozik, melynek székhelye egy másik EU-tagállamban van, akkor rendes körülmények között, azaz a legtöbb adóügyi egyezmény értelmében csakis a lakhelye szerinti országban köteles adót fizetni.

Ha Ön előadóként (pl. zenészként, színművészként, filmszínészként, rádiós vagy televíziós művészként) vagy hivatásos sportolóként nem abban az uniós országban dolgozik, mint amelyikben adóügyi illetőséggel rendelkezik, az Ön jövedelme abban az országban adóztatható, ahol azt szerezte. Ez az eset állhat fenn akkor is, ha Ön közvetve, egy másik személyen vagy egy vállalkozáson (pl. menedzsercégen, csapaton, társulaton vagy zenekaron) keresztül kapja meg a fizetését.

Ilyen esetben a döntő tényező az, hogy Ön külföldön nyújt művészi, illetve sportteljesítményt. Külföldi tartózkodásának hosszát adóügyi szempontból legtöbbször nem veszik figyelembe, ahogyan azt sem, hogy Ön rendelkezik-e ott valamiféle állandó tartózkodási hellyel.

Ha azonban a művészi fellépést, illetve sporteseményt kizárólagosan vagy elsősorban közpénzekből finanszírozták, vagy ha az Ön díjazásának összege elhanyagolhatóan kicsi, egyes országok nem adóztatják meg az Ön jövedelmét. A jövedelmére viszont továbbra is vonatkoznak hazájának, vagyis annak az országnak az adószabályai, ahol Ön adóügyi illetőséggel rendelkezik.

Az Ön hazája rendszerint:

• mentesíti az adófizetés alól a külföldi fellépésből, illetve sporteseményeken való szereplésből származó jövedelmet, vagy
• adókedvezményt biztosít a jövedelemszerzés helye szerinti országban befizetett jövedelemadó után.

Ahhoz, hogy az említett adóvisszatérítést vagy -kedvezményt igényelni tudja, Önnek minden valószínűség szerint igazolnia kell hivatalos dokumentumokkal, hogy a külföldön keresett jövedelem után befizette az adót. Előfordulhat, hogy a kérelmét alátámasztó hivatalos dokumentumok hiteles fordítását is be kell nyújtania.

Ha Ön köztisztviselő, akit külföldre rendeltek ki dolgozni, vagy ha az EU egyik országában él, és egy másikban dolgozik köztisztviselőként, rendes körülmények között az alábbi szabályok vonatkoznak Önre:

• Önnek továbbra is csak abban az országban kell adót fizetnie köztisztviselői jövedelme után, amelynek közigazgatási rendszere Önt alkalmazza;
• Ön csak abban az országban fizet jövedelemadót, ahol dolgozik, amennyiben az adott országban él, és
  • az adott ország állampolgára, vagy
  • ha nem kizárólag azért költözött az adott országba, hogy ott köztisztviselőként dolgozzon (ha például már azelőtt is ott élt, hogy felvették volna köztisztviselőnek).

Ha Ön rövid időt ( évente kevesebb mint 6 hónapot) tölt egy másik uniós országban, de ott nem dolgozik, akkor valószínűleg nem minősül adóalanynak az adott országban. Ebben az esetben a tartózkodás helye szerinti országban folyósított álláskeresési járadék után csak az ellátást nyújtó országban kell adót fizetnie.

Ha Ön évente 6 hónapnál hosszabb időt tölt egy másik uniós országban, akkor az adott ország úgy tekintheti, hogy Ön ott rendelkezik adóügyi illetőséggel, és megadóztathatja az ott folyósított álláskeresési járadékot . Összhangban van ezzel az a tény is, hogy sok kétoldalú adóegyezmény értelmében az álláskeresési járadék csak az adóügyi illetőség helye szerinti országban adóztatható meg.

Ha Ön nyugdíjasként évente több mint 6 hónapot egy másik EU-országban tölt , akkor előfordulhat, hogy ez az ország Önt belföldi adóügyi illetőségű személynek minősíti. Ez azzal járhat, hogy Önnek a tartózkodás helye szerinti országban a teljes, azaz a világ bármely országából származó jövedelme után adót kell fizetnie, ideértve a más EU-országokból kapott nyugdíját is.

Kivételt képeznek ezalól a közszférában fizetett nyugdíjak, mert ezeket rendszerint csak az az ország adóztatja meg, amelynek közigazgatási rendszere Önt korábban alkalmazta.