A KAP és a társadalmi fenntarthatóság az EU-ban
A mezőgazdaság nemcsak a mezőgazdasági termelők és családjaik megélhetését biztosítja Unió-szerte, hanem a társadalom egészének fenntartásáról is gondoskodik több nélkülözhetetlen szolgáltatás révén. A mezőgazdaság mindenekelőtt azáltal járul hozzá a társadalmi jóléthez, hogy:
- élelmiszerekkel és más kulcsfontosságú anyagokkal látja el a lakosságot,
- megalapozza a vidéki közösségek gazdasági fennmaradását.
A közös agrárpolitika (KAP) a mezőgazdaság gazdasági fenntarthatóságának ösztönzése révén gondoskodik arról, hogy a mezőgazdasági termelők a jövőben is – hosszú távon – biztosítani tudják az említett szolgáltatásokat. Ezzel egyidejűleg a KAP gazdasági intézkedései több olyan rendelkezést tartalmaznak, amelyek előmozdítják a társadalmi befogadást. Példaként említhető a mezőgazdasági kistermelők támogatása, és ebbe a körbe tartoznak az átcsoportosítással nyújtható támogatások is.
A KAP környezetvédelmi intézkedéseit is úgy alakították ki, hogy azok társadalmilag fenntarthatók legyenek. A környezet szempontjából előnyös gazdálkodási kötelezettségvállalások és beruházások támogatásával a KAP minden mezőgazdasági termelő számára lehetővé teszi, hogy védelmezze a természeti erőforrásokat és a biológiai sokféleséget, és ezzel ellásson egy nagyon fontos össztársadalmi feladatot, amelyet a piac egyébként nem ellentételezne.
Ezenfelül a kifejezetten az élelmezésbiztonságot célzó és a vidéki közösségeket támogató szakpolitikák és intézkedések révén a KAP biztosítja, hogy a mezőgazdaság a társadalom minden szintjén hozzá tudjon járulni a fenntarthatósághoz.
Biztonságos és fenntarthatóan termelt élelmiszerek
Az EU-ban az élelmezésbiztonság kiemelt prioritás. Az egyik első és legnagyobb uniós szakpolitikai terület, a közös agrárpolitika korai célkitűzéseinek egyike az volt, hogy garantálja az élelmezésbiztonságot a második világháborút követően.
Az EU történetének korai szakaszában kitűzött célokkal összhangban „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia kijelöli a fenntartható uniós élelmiszerrendszer kialakítása felé vezető utat. Ez a rendszer ki fogja elégíteni a növekvő népesség szükségleteit, egyúttal pedig biztosítani fogja, hogy az élelmiszerek előállítására szigorú egészségügyi, környezetvédelmi és etikai normáknak megfelelően kerüljön sor.
Annak érdekében, hogy a mezőgazdaság fedezni tudja a társadalom szükségleteit, a KAP arra törekszik, hogy az élelmiszer-termelés hatékony legyen, és maximális megtérülést biztosítson a mezőgazdasági termelők, a fogyasztók és a környezet számára. Ebből a célból:
- átalakítja a termelési módszereket és a gazdálkodási rendszereket, hogy csökkenjen a növényvédő szerek és a műtrágyák használata, és a lehető legjobban kamatoztatni lehessen a természetalapú, technológiai és digitális megoldásokat,
- támogatási intézkedések széles körét biztosítja, hogy növelje a mezőgazdasági üzemek jövedelmét és fokozza a versenyképességet,
- olyan tájékoztatási és promóciós intézkedéseket finanszíroz, amelyek azt mutatják be a fogyasztóknak, hogy az uniós mezőgazdaság biztonságos és fenntartható élelmiszerforrás.
Az ellenállóképes vidéki közösségek támogatása
Unió-szerte a mezőgazdaság tartja fenn a vidéki közösségeket. Ezek a közösségek számos kihívással szembesülnek: a helyi népesség egyre inkább elöregedik, az infrastruktúra nem kellően fejlett, és nincs elég szolgáltatás és munkalehetőség.
A KAP számos módon segíti a vidéki közösségek ellenálló képességének erősítését:
- a vidékfejlesztési politika homlokterében a társadalmi befogadás, a munkahelyteremtés és a diverzifikáció előmozdítása, valamint a vidéki infrastruktúra fejlesztése, például a széles sávú lefedettség bővítése áll;
- a vidékfejlesztési programok a LEADER-módszer révén is támogatást nyújtanak – a módszer arra irányul, hogy a vidéki közösségek együtt dolgozzanak ki és hajtsanak végre helyi fejlesztési stratégiákat a helyi kihívások kezelése érdekében;
- a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területeken élő mezőgazdasági termelőknek nyújtott kiegészítő támogatás segít enyhíteni a földek termelésből való kivonásának kedvezőtlen társadalmi-gazdasági következményeit, a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott egyedi kifizetések pedig ösztönzik a generációs megújulást és a vidéki népesség megmaradását;
- a közös monitoring- és értékelési keret révén a Bizottság átfogó társadalmi-gazdasági mutatókat gyűjt a vidéki térségekről, hogy adatközpontú megoldások szülessenek olyan, súlyos szociális problémákra, mint a vidék elnéptelenedése, a szegénység és a munkanélküliség.
Ezen túlmenően a KAP felismerte a vidéki közösségek és a vidéki környezet közötti kölcsönhatás jelentőségét, és arra törekszik, hogy elmélyítse ezt a kapcsolatot. A táj, a vadvilág és a természeti erőforrások – például a tiszta levegő és a folyók – védelmében hozott intézkedések nemcsak a mezőgazdaság és a környezet számára előnyösek: a vidéki térségek lakosságának életminőségéhez is hozzájárulnak, és a vidéki közösségek további támogatása érdekében új lehetőségeket nyitnak meg a szabadidős tevékenységek és az idegenforgalom terén.
A tudás és az innováció szerepe
A tudás, a kutatás és az innováció serkentőleg hathat a vidéki térségekre, és ragyogó jövőt biztosíthat a vidéki közösségek számára:
- a vidékfejlesztési politika a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség (EIP-AGRI) és az intelligens falvakkal kapcsolatos kezdeményezéshez hasonló kezdeményezések révén támogatja az innovációt a vidéki térségekben;
- a vidéki és mezőgazdasági dinamika és szakpolitika, valamint a humán tőke erősítése és az innovációs rendszerek fejlődésének előmozdítása területén végzett kutatás és innováció fokozza a vidéki közösségek ellenálló képességét, és fontos szerepet játszik a zöld és társadalmilag befogadó gazdasági növekedés ösztönzésében;
- annak érdekében, hogy az élelmezésbiztonságról a környezeti terhelés növelése nélkül lehessen gondoskodni, kutatás és innováció folyik a következő területeken is: fenntartható, innovatív és körforgásos élelmiszer- és nem élelmiszer-értékláncok, a gazdálkodás ökológiai megközelítései és a digitális mezőgazdaság;
- a KAP élelmiszer-termelésre vonatkozó céljainak megvalósítását a Közös Kutatóközpont – a Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja – is támogatja a mezőgazdaság és az élelmezésbiztonság területén végzett kutatásaival.