Hagelmayer István
közgazdász
Születési adatok
1933. november 7.
Dorog, Esztergom vármegye
Halálozási adatok
1997. október 26.
Budapest
Család
Sz: Hagelmayer István (†1945) bányász, Stein Mária. Egy testvére, húga, gépírónő, majd a Dorogi Hőerőmű könyvelője volt. F: Gritz Ida (1935–) jogász, kandidátus. Leánya: Hágai Katalin (1961–) táncművész.
Iskola
Az Esztergomi Közgazdasági Technikumban éretts. (1952), az MKKE pénzügyi szakán végzett (1957), doktorált (1959), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1963).
Életút
Az MKKE Pénzügyi Tanszéke gyakornoka (1957–1958), tanársegéde (1958–1962), egy. adjunktusa (1962–1968), tanszékvezető egy. docense (1968–1975), egy. tanára (1975. júl. 1.–1997. okt. 26.). Az MTA–TMB-n Augusztinovics Mária aspiránsa (1959–1963). A Pénzügykutatási Intézet igazgatója (1975 és 1987–1989), az Állami Számvevőszék első elnöke (1989–1996).
Pénzelmélettel, pénzügy- és adópolitikával, a pénz szerepével és a magyarországi infláció okaival foglalkozott. Az 1980-as évek közepétől jelentős szerepet játszott a magyarországi reformközgazdászok között a gazdasági rendszerváltozás előkészítésében. Irányítása alatt az MKKE Pénzügyi Tanszékén, ill. a Pénzügykutatási Intézetben nemzetközileg is tekintélyes iskola alakult ki a Fordulat és reform c. dolgozatot és egyéb, a kor elemzéséhez megkerülhetetlen írásokat jegyző fiatal közgazdászokból. Az Országgyűlés őt választotta meg az újonnan megalapított, kormánytól független, az államháztartást és a közpénzekkel való gazdálkodást ellenőrző szervezet, az Állami Számvevőszék első elnökévé (1989 végén).
Emlékezet
Tiszteletére az Állami Számvevőszék elnöke Hagelmayer István-díjat alapított (a pénzügyi ellenőrzés fejlesztésében betöltött kiemelkedő alkotótevékenység elismeréseként, 2000-ben).
Elismertség
A Magyar Pénzügyi Gazdasági Ellenőrök Egyesülete elnöke (1994–1997), a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke (1995–1997). Az Európai Számvevőszékek Nemzetközi Szervezete alelnöke (1990–1997).
Az Elszármazott Dorogiak Klubjának alapító tagja.
Elismerés
Lengyel Gyula-emlékérem (1978), Heller Farkas-díj (1992).
Dorog város díszpolgára (1995).
Főbb művei
F. m.: A forgalmi adó elmélete a kapitalizmusban. Egy. doktori értek. (Bp., 1958)
Lehet-e arany a szocializmus pénze? (Közgazdasági Szemle, 1962)
Az értékmérő pénz és az értéktörvény a szocializmusban. (Közgazdasági Szemle, 1963)
A pénz a szocializmusban. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1964)
Pénzügytan. 1. Tankönyv. Dobrovits Ivánnal. (Bp., 1966
2. kiad. 1969)
Az új gazdasági mechanizmus és a pénzelmélet. (Pénzforgalom és hitel. Bp., 1968)
Az arany szerepe a mai tőkés nemzetközi monetáris rendszerben. (Közgazdasági Szemle, 1974
angolul: Acta Oeconomica, 1974)
Pénzügyek elmélete. Tankönyv. Bánfi Tamással. (Bp., 1975)
Az aranydeviza-rendszer kudarcai és tanulságai. Bánfi Tamással, Boros Imrével. (Bp., 1975)
A monetáris arany felhalmozása a mai tőkés világpiacon. – A külső infláció és a cserearányromlás belső hatásai. (Közgazdasági Szemle, 1975)
Pénz és pénzpolitika a szocializmusban. (Bp., 1976)
A gazdasági növekedés és a nemzetközi pénzügyek néhány kérdése. (Gazdaság, 1976)
Pénzelmélet. A világpénz elmélete. Tankönyv. Bánfi Tamással. (Bp., 1977)
Gazdasági növekedés és a nemzetközi pénzügyek néhány kérdése. (Nemzetközi pénzügyek aktuális kérdései. Bp., 1977)
Pénzügyek elmélete. Főisk. tankönyv. Bánfi Tamással. (Bp., 1982)
A szocialista gazdaság pénzügyei. Egy. tankönyv. Többekkel. (Bp., 1982
2. kiad. 1986)
Szociálpolitikai ideák és gazdasági realitások. Antal Lászlóval. (Társadalmi Szemle, 1984)
Pénzelmélet és pénzügypolitika. Egy. tankönyv. Bánfi Tamással. (Bp., 1984
2. kiad. 1989)
Pénzügyi politika Magyarországon. (Külpolitika, 1985
angolul: Financial Politics in Hungary. Hungary in the International Environment, 1985)
Az újraelosztás lehetőségei és korlátai. (Reflektor, 1985 és Megújuló gazdaság. Válogatás a Magyar Nemzet azonos című rovatában megjelent tanulmányokból. Szerk. Mélykuti Attila. Bp., 1988)
A hazai infláció okai és csökkentésének lehetőségei. (Külgazdaság, 1987)
Infláció és pénzügyek Magyarországon. Szerk. (Bp., 1987)
Az Állami Számvevőszékről. (Magyarország politikai évkönyve, 1995).
Irodalom
Irod.: H. I., a Pénzügykutatási Intézet igazgatója. (Heti VG, 1985. 45.)
Pintér Dezső: A társadalom szilárdabb törvényességet akar. Interjú H. I.-nal. (Magyar Hírlap, 1994. 12.)
Bossányi Katalin: Kampány alatt a számvevőszék nem szünetel. H. I. szerint a privatizáció túl költséges. (Népszabadság, 1994. 60)
Osváth Sarolta: „Szűküljön a titkok köre.” H. I. Az ÁSZ négy évéről, a pártkasszák kezeléséről, banktitkokról és a privatizációról. (Magyar Nemzet, 1994. 164.)
Tarnói Gizella: A szakember kevés, a demokrácia rosszul működik. Interjú H. I.-nal. (Élet és Irodalom, 1995. 24.)
Szántó Anikó: „Az ÁSZ-t jelzőkutyának szánták.” Válaszol H. I., az Állami Számvevőszék elnöke. (Heti VG, 1995. 30.)
Csonka Gabriella: A tényfeltáró ÁSZ és a haladó karaván. (Magyar Nemzet, 1995. 303.)
Dankó József: A társadalom nem sakkfigurákból áll. Beszélhetés H. I.-nal. (Új Forrás, 1996)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1997. okt. 27.)
H. I. (Bankszemle, 1997)
Solymár Judit–Kovács Lajos: Dorogi lexikon. (Dorog, 2000).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Gragger Róbert
irodalomtörténész
Géber Ede
orvos, bőrgyógyász
Haberern Jonathán Pál
orvos, sebész
Hagelmayer István
közgazdász
Halász Géza
orvos, politikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)
