Család

Felvidéki evangélikus (cipszer) családból származott. Sz: Haberern Jonathán (1818–1880) filozófus, teológus, pedagógus, az MTA tagja, Liedermann Róza (1834–1921). F: szoboszlai Tóth Mária. Fia: Haberern György.

Iskola

A budapesti tudományegyetemen orvostudori okl. szerzett (1879), hallei és bécsi klinikákon képezte magát (1879–1882), a csont és ízületi bántalmak sebészetéből (1892) és urológiai sebészetből is magántanári képesítést szerzett (1908).

Életút

A budapesti tudományegyetem Sebészeti Klinikáján Lumnitzer Sándor egy. tanársegéde (1882–1887), a Szent Rókus Kórház II. sz. Sebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa (1888–1926). Az I. világháború idején, a Zita helyőrségi kórház sebészeti osztályfőnöke (1916–1918). A budapesti tudományegyetem magántanára (1892–1923), c. rk. tanára (1923–1926).

Udvari tanácsos (1913-tól).

A Pesti Evangélikus Egyházközség örökös tb. közös felügyelője.

A sebészet valamennyi részterületével, elsősorban csont- és ízületi sebészettel, urológiai sebészettel, az általános sebészet technikai kérdéseivel, az altatás sebészi problémáival foglalkozott. Magyarországon elsőként alkalmazta az ún. Schleich-féle érzéstelenítési módszert, ill. számos műtéti újdonságot vezetett be helyi érzéstelenítésben végzett operációk alatt. Alapvetően új eredményeket ért el a prosztata daganatos betegedéseinek műtéti megoldásaiban.

Emlékezet

Budapesten (Víziváros, II. kerület Csalogány utca 50.) élt és tevékenykedett, itt is hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik.

Elismertség

A Magyar Sebészeti Társaság alapító tagja, első elnöke (1922–1926). A Magyar Urológiai Társaság örökös t. tagja, a Közkórházi Társulat elnöke.

A Szepesi Egyesület Budapesten elnöke. A Magyarországi Kárpát Egyesület elnöke.