iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.

Magyarorsz�g kist�jainak katasztere

�ppen k�t �vtizede, 1990-ben, megjelent egy saj�tos m�faj� k�nyv, ami k�lleme alapj�n a legkisebb felt�n�st sem keltette a k�nyvpiacon: B5-�s form�tum, k�t k�tetben 1000 oldalt meghalad� terjedelem, z�ld pap�rk�t�s, a t�rk�pek pedig ink�bb csak egyszer� vonalas grafik�knak voltak nevezhet�k. Sz�val semmi k�l�n�s... �s m�gis: a Magyarorsz�g kist�jainak katasztere c�met visel� k�nyv - mert err�l van sz� - r�vid id�n bel�l szakmai bestseller lett, amit mi sem mutat jobban, mint hogy a szakm�ban szokatlanul magas p�ld�nysz�mban (2000 db) megjelent m� hamar elfogyott, s m�r az elm�lt �vtized v�g�n sem lehetett hozz�jutni. Ugyanakkor az ir�nta val� ig�ny folyamatos volt.

Joggal mer�lhet fel a k�rd�s: vajon mi a siker titka? A v�laszban t�bb t�nyez�t sz�ks�ges eml�teni.

A k�nyv egy addig ismeretlen m�fajt jelentett a honi geogr�fi�ban, �gy egy ilyen jelleg� �ssze�ll�t�s mindenk�ppen az �jdons�g erej�vel hatott. Amikor a kataszter k�sz�lt - az 1980-as �vek m�sodik fel�ben -, m�g meglehet�sen h�j�n voltunk az eg�sz orsz�got �tfog�, de kisebb ter�leti egys�geket t�rgyal� munk�knak. A „Kist�j” - ahogy a szakmai zsargon az�ta is nevezi - egy�rtelm�en bebizony�totta az ilyen jelleg� kiadv�nyok l�tjogosults�g�t.

A „kataszter” egy�ttal kifejezett egy korig�nyt is, nevezetesen azt, hogy az orsz�g nemcsak megy�kre �s tervez�si-gazdas�gi k�rzetekre bonthat�an mutathat� be, hanem nagy sz�ks�g van az ezekn�l kisebb ter�leti egys�gekre f�kusz�l� megk�zel�t�sre is. Ami pedig k�l�n�sen fontos: a „Kist�j” �ssze�ll�t�s�ra sz�vetkezett kutat�csoportot szakter�let�k legjobbjai alkott�k, akik egyben sz�v�gy�knek is tekintett�k a kiadv�nyt - mindenki igyekezett a legjobbat kihozni mag�b�l, s ennek eredm�nyek�nt val�ban n�v�s szakmai alapm� sz�letett.

Nem mell�kes az sem, hogy a k�nyv meglehet�sen sz�les olvas�i �s felhaszn�l�i r�teg ig�nyeit tudta kiel�g�teni: egyetemi �s f�iskolai hallgat�k t�mege haszn�lta diplomamunk�ja elk�sz�t�s�hez, de kist�rs�gi tervek megalapoz�s�hoz is j�l fel lehetett haszn�lni, nem is besz�lve arr�l a meglehet�sen sz�les olvas�i r�tegr�l, amelyet egyszer�en a k�v�ncsis�g �s a tud�sv�gy motiv�lt a k�nyv lapozgat�sakor.

Ez a sokir�ny� ig�ny �s �rdekl�d�s ind�totta arra a k�nyvet megjelentet� MTA F�ldrajztudom�nyi Kutat�int�zetet, hogy az �jabb kutat�sok alapj�n, kib�v�tve, m�dszertanilag �s tartalmilag korszer�s�tve, �j v�ltozatban jelentesse meg a m�vet.

Az mag�t�l �rtet�d� volt, hogy a kist�jkataszter els� kiad�s�t sikerre viv� csapat legyen az �j team magja. J�llehet az�ta eltelt k�t �vtized, az eredeti g�rda nagyobb r�sze m�g ma is „hadra foghat�”, �gy �k v�gezt�k az annak idej�n �ltaluk �rt fejezetek aktualiz�l�s�t.

A kist�jkataszter 1990-es kiad�sa az akkori felfog�st t�kr�zve er�sen term�szeti f�ldrajzi jelleg� volt, a t�rsadalomf�ldrajz l�nyeg�ben hi�nyzott bel�le. Az �j kiad�s ezen v�ltoztatott, az �j le�r� egys�geket pedig sz�ks�gszer�en olyanok �rt�k meg, akik az els� v�ltozatban m�g nem kaptak szerepet. �j kutat�kat kellett bevonni olyan esetekben is, amikor az eredeti szerz� felhagyott szakm�ja m�vel�s�vel. �gy a mostani kist�jkataszter k�zel 70 kutat� k�z�s munk�j�nak az eredm�nye.

Az �j kiad�sn�l mindenk�ppen figyelembe kellett venni, hogy a m� egy kor�bbi vizsg�lat meg�j�t�sa. Ennek megfelel�en a kist�jakat ismertet� tudom�nyter�letenk�nti tematikus egys�gek (ter�lethasznos�t�s, domborzat, f�ldtan, �ghajlat, vizek, n�v�nyzet, talajok, k�zleked�s, telep�l�sh�l�zat, n�pess�g, t�ji adotts�gok �s �rt�kek) k�l�nb�z� m�rt�kben tartalmaznak �j eredm�nyeket. Ebb�l a szempontb�l h�rom t�pus k�l�n�thet� el:

Aktualiz�lt tematikus egys�gek. N�h�ny esetben csak kisebb m�rt�kben kellett hozz�ny�lni az eredeti anyaghoz, mivel mondanival�ja �s adatai ma is �rv�nyesek. Ide tartozik t�bbek k�z�tt a domborzat, ahol k�t �vtized alatt �ltal�ban nem t�rt�nnek eml�t�st �rdeml� v�ltoz�sok. Hasonl� a helyzet a f�ldtannal is, ahol els�sorban az �jabb kutat�si eredm�nyeket �p�tett�k be.

Jelent�sen �tdolgozott tematikus egys�gek. T�bb esetben nem volt elegend� az �jabb adatok �tvezet�se, hanem alapvet�en �t kellett �rni az anyagot. Ide tartozott a ter�lethaszn�lat, ahol a CORINE Land Cover adatait haszn�ltuk. Az �ghajlat eset�ben az els� kiad�sn�l haszn�lt 1951-1980 k�z�tti id�szakra vonatkoz� adatok helyett az 1961-1990 k�z�tti peri�dusra t�rt�nt a min�s�t�s. A talajok kateg�ria is jelent�s �tdolgoz�son esett �t, p�ld�ul a f�ldmin�s�gi viszonysz�mok m�r a D-e-Meter rendszer alapj�n ker�ltek meghat�roz�sra. A n�v�nyzet eset�ben l�nyeg�ben csak a c�m maradt meg, a tartalom teljesen �j. A saj�tos t�ji adotts�gok r�szb�l is j�szer�vel a c�m egy r�sze maradt meg csup�n (t�ji adotts�gok �s �rt�kek), mivel a tartalom teljesen �j lett.

�j tematikus egys�gek. Sz�ks�gszer�en eredeti anyagokat tartalmaznak, nincs �sszehasonl�t�si lehet�s�g az els� kiad�ssal. Itt el�sz�r azt kellett eld�nteni, hogy a t�rsadalmi-gazdas�gi szf�r�t bemutat� egys�gek azonos terjedelm�ek legyenek-e a term�szeti viszonyokr�l �rottakkal. Cs�b�t� volt a gondolat, hogy �gy cselekedj�nk, v�g�l azonban ett�l el kellett tekinten�nk, mert ez a megold�s oly m�rt�kben n�velte volna meg a k�nyv terjedelm�t, amit nem v�llalhattunk. �gy kompromisszumos megold�sk�nt h�rom �j egys�ggel eg�sz�lt ki a m�: k�zleked�s, telep�l�sh�l�zat, n�pess�g.

A Magyarorsz�g kist�jainak katasztere m�sodik, teljesen �tdolgozott �s kib�v�tett kiad�s�n sokan, sokat dolgoztak. E sorok �r�sakor m�g csak rem�lj�k, hogy nem feleslegesen. Ehhez „mind�ssze” az kell, hogy az olvas�k �s a felhaszn�l�k legal�bb olyan tetsz�ssel �s elismer�ssel fogadj�k m�v�nket, mint ahogy tett�k azt az els� kiad�skor.