Kissz�t�r

Magyar	Angol
Menzel...	----

Magyar	Német
Menzel...	----

C�mszavak v�letlen�l

Menzel

1. Adolf, n�met fest�, sz�l. Boroszl�ban 1815 dec. 8. M�r 15 �ves kor�ban Berlinbe ker�lt, hol alkalmi rajzok, k�nyomatu �j�vi �dv�zletek, �tlapok stb. k�sz�t�s�vel kereste kenyer�t. 1833-banK�nstlers Erdenwallen c�m� litogr�fia-sorozatot adott ki, mely keresetlen, �szinte realizmus�val nagyon el�t�tt az akkor divatos, mesterk�lt romanticizmust�l. 1837. k�sz�tette a brandenburgi-porosz t�rt�netb�l vett 12 lapb�l �ll� k�nyomat-sorozatot, melynek eleven, �leth�, a legm�lyebb t�rt�neti tanulm�nyokr�l tanuskod� jelenetei m�r n�mi figyelmet keltettek, ugy hogy �t bizt�k meg Kugler Geschichte Friedrichs des Grossen c�m� m�v�nek illusztr�l�s�val. Chodowiecki �tj�n tov�bb haladva, k�sz�tette 400 pomp�s, a kor szellem�t szinte hihetetlen�l visszat�kr�z� rajz�t, mely egyr�szt a n�met m�v�szetben �jra meghonos�totta a realizmust, m�sr�szt �j lend�letet adott a fametsz�s pang� m�v�szet�nek. A negyvenes �vekben k�sz�tette a Nagy Frigyes m�veinek IV. Vilmos kir�ly �ltal rendezett d�szkiad�s�nak 200 rajz�t, melyek a kir�lyi ir� szellem�vel val� kongenialit�s�r�l, epigrammai �l� szellemr�l tanuskodnak (�j kiad�s Berlin 1886., 2 k�t.). Hosszu �veken �t folytatott buzg� kort�rt�nelmi tanulm�nyainak gy�m�lcsei: Aus K�nig Friedrichs Zeit (12 fametszet, Berlin 1854-56, �j kiad. u. o. 1886) �s Die Armee Friedrichs des Grossen in ihrer Uniformirung (600 szines k�nyomat, Berlin 1857., csak 30 p�ld�nyban) c. kit�n� sorozatai. M�r el�bb is festegetett olajfestm�nyeket, most pedig festm�nyeiben is kedvenc alakj�t, a nagy kir�lyt �nnepelte. Nagy Frigyes asztala Sanssouciban (1850) �s Hangverseny Sanssouciban (1852., mindkett� a berlini nemzeti k�pt�rban); Nagy Frigyes utaz�son (1854); A szil�ziai rendek h�dolata (1855 Boroszl�, szil�ziai muzeum); A hochkirchi csata (1856); Bl�cher �s Wellington Waterloon�l (1855); Nagy Frigyes tal�lkoz�sa II. J�zsef cs�sz�rral Neiss�ben (1857), legpontosabb korh�s�g mellett eleven, keresetlen val�s�gu m�vek. E korban festett egy�b k�pei k�z�l k�l�n�sen eml�tend� a realisztikus Krisztus az ir�stud�k k�z�tt (1851). A hatvanas �vek �ta m�r t�rgy�t is a mai �letb�l vette. Vilmos kir�ly megkoron�z�sa K�nigsbergben (1861-65., berlini kir. palota) kiss� merev, de 1867. a p�risi vil�gki�ll�t�son megismerkedv�n a francia fest�szet �j ir�ny�val, m�v�szete mind szabadabb, hatalmasabb lett. �rdekl�d�se fel�leli az uralkod�k �s a k�z�p �let�nek mozzanatait; az egy�nek jellemz�s�ben �s a k�rnyezet fest�i �br�zol�s�ban egyar�nt mester. Ez �jabb festm�nyei k�z�l k�l�n�sen eml�tend�k: Vas�rnap a Tuileri�k kertj�ben; A p�risi vil�gki�ll�t�s egy vend�gl�je; Istentisztelet a szabadban, K�senben; B�li sz�net; Vilmos kir�ly elutaz�sa Berlinb�l 1870 (berlini nemzeti k�pt�r); A cs�sz�r cerclet tart; a hires, hatalmas Vash�mor (1875., berlini nemzeti k�pt�r); Z�lds�gpiac Veron�ban stb. Festm�nyein kiv�l szinte sz�mtalan aquarelk�p, metszet, k�nyomat, rajz tanuskodik �les megfigyel� tehets�g�r�l, technik�j�r�l, soha nem nyugv� tev�kenys�g�r�l, folytonos halad�s�r�l. Az �jabb n�met fest�k k�z�tt a legel�kel�bb helyek egyik�t foglalja el. �vtizedekkel megel�zte a n�met fest�szet t�rekv�seit �s mai napig sem �lte tul mag�t. 80. sz�let�snapj�t eg�sz N�metorsz�g nagy lelkesed�ssel �nnepelte. Berlin v�rosa 1895okt. 3. diszpolg�rr� v�lasztotta, a cs�sz�r pedig az Excellenz c�met �s a bels� titkos tan�csosi rangot adom�nyozta neki.

2. M. K�roly Adolf, n�met t�rt�netir�, sz�l. Gr�nbergben 1784 dec. 7., megh. u. o. 1855 aug. 19. 1814 a boroszl�i Elisabethanum tan�ra, majd protektora lett �s azut�n mint a Rhediger-f�le k�nyvt�r igazgat�ja �s iskolai tan�csos m�k�d�tt. 1855. nyugalomba vonult. Kiv�l�bb m�vei: Geschichte d. Deutschen (Boroszl� 1811_23, 8 k�t.); Neuere Geschichte der Deutschen von der Reformation bis zur Bundesakte (u. o. 1826-48, 12 k�t., 2. kiad. 1854-56); Topographische Chronik von Breslau (u. o. 1805-1807, 2 k�t.); Geschichte schlesiens (u. o. 1807-1810, 3 k�t.); Geschichte Friedrichs II. (Berlon 1824-25, 2 k�t.); Zwanzig Jahre preussischer Geschichte 1786-1806 (u. o. 1849); Religion und Staatsidee in der vorchristlichen Zeit (Lipcse 1872). Ez ut�bbi m�vet Wuttke adta ki hagyom�nyaib�l.

3. M. Wolfgang, n�met ir�, sz�l. Waldenburgban (Porosz-Szil�zia) 1798 jun. 21., megh. Stuttgartban 1873 �pr. 23. Tanulm�nyait Boroszl�ban, Berlinben, Jen�ban �s Bonnban v�gezte. Egy ideig tan�t�skodott, de publicisztikai tev�kenys�g�vel csakhamar mag�ra vonta a figyelmet �s 1830. bev�lasztott�k a w�rttembergi rendi tartom�nygy�l�sbe. Ellenz�ki t�rekv�seivel nem �rve c�lt, 1838. visszavonult, de az 1848-49-iki mozgalmas id�k ism�t a politikai k�zd�t�rre hivt�k. Elvei �ssze�tk�z�sbe hozz�k az agg Goethe vil�girodalmi t�rekv�seivel �s Die deutsche Litteratur c�m� m�v�ben hevesen meg is t�madja Goethe domin�l� befoly�s�t. �les toll�t azut�n a liber�lis �s Franciaorsz�ggal rokonszenvez� ir�k,k�l�n�sen B�rne �s Heine, az Ifju N�metorsz�g (l. o.) irodalmi �s publicisztikai munk�ss�ga ellen ford�tja. Ekkor keveredett, b�r �rtatlanul, a denunci�l�s v�dj�ba. 1859 �ta a n�met egys�g�rt fejt kiernyedetlen irodalmi k�zdelmet. T�rt�nelmi m�veiben is mindig p�rtember: reakcion�rius, de minden �z�ben nemzeti. Mint k�lt� m�r 1823. Streckverse c�m� szellemes k�nyv�vel l�pett fel. Egy�b k�lt�i m�vei: R�bezahl (1829) �s Narcissus (1830), dramatiz�lt reg�k; tov�bb� egy t�rt�neti reg�ny a harminc�ves h�boru h�tter�vel: Furore (1851). A r�gi germ�n vil�g ir�nt val� hajlama germanisztikai tudom�nyos foglalkoz�sra is �szt�n�zte: Mythologische Forschungen u. Sammlungen (1842); Zur deutschen Mythologie: Odhin (1855); Die deutsche Dichtung von der �ltesten bis auf die neueste Zeit (1858, 3 k�t.). Tov�bb�: Christliche Symbolik (1854); Die Naturkunde in christlichem Geiste aufgefasst (1856); Kritik des modernen zeitbewusstseins (1869); Die vorchristliche Unsterblichkeitslehre (1869). Hagyat�k�b�l megjelentek: Denkw�rdigkeiten (1876) �s Nachgelassene Novellen (1885).

Forr�s: Pallas Nagylexikon

Kissz�t�r

C�mszavak v�letlen�l

Menzel

Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon �s Tableten is