iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.

Link to original content: http://port.hu/adatlap/film/tv/st-trinians-nem-apacazarda-st-trinians/movie-94366

St. Trinian's - Nem apácazárda

Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

St. Trinian's - Nem apácazárda

Name: St. Trinian's - Nem apácazárda
Genre: vígjáték
Released: 2018-04-22T00:35:07+0200
Duration: 97 min
Rating: 7
Cast: Rupert Everett, Jodie Whittaker, Colin Firth, Talulah Riley, Gemma Arterton

St. Trinian's

angol vígjáték, 97 perc, 2007

Értékelés:

225 szavazatból

Szerinted?

160 hozzászólás

Videó

+ 3 kép

Videó + 9 kép

Értékelés:

225 szavazatból

Szerinted?

160 hozzászólás

Camilla Fritton igazgatónő (Rupert Everett) lányiskolája egy Rambo-kiképző bázis, gyengék számára a túlélés esélye csekély. Most azonban anyagi okok miatt be akarják zárni, ráadásul Thwaites (Colin Firth), az iskolaügyi miniszter is rájuk száll. Ám a suli lányai együtt jobbak, mint a Szupercsapat, hozzájuk képest az X-Men tagjai is csak jelmezes pancserok. Hamar megszületik a terv: ki kell rabolni a Nemzeti Múzeumot, méghozzá csinosan.

Bemutató dátuma: 2008. július 10. Forgalmazó: Best Hollywood

Stáblista

Szereplők

Rupert Everett

Miss Fritton/Carnaby Fritton

Jodie Whittaker

Beverly

Colin Firth

Geoffrey Thwaites

Talulah Riley

Annabelle Fritton

Gemma Arterton

Kelly

Mischa Barton

JJ French

Jonathan Bailey

Casper

Anna Chancellor

Miss Bagstock

Russell Brand

Flash Harry

Alkotók

rendező: Barnaby Thompson Oliver Parker
forgatókönyvíró: Piers Ashworth Nick Moorcroft
operatőr: Gavin Finney
zene: Charlie Mole
producer: Rupert Everett Nigel Green Oliver Parker Barnaby Thompson
vágó: Alex Mackie

Kapcsolódó cikkek

Szerkeszd te is a Port.hu-t!

Hozzászólások

Spoiler

Offtopik

Szerinted?

Amúgy ez egy remake-féleség 28 September 1954 -n mutatták be az eredetit...

Válasz

1 Az agresszió nem egyenlõ az iskolai lövöldözéssel. 2 Általában valamilyen lelki problémája van annak , aki elkezd lövöldözni( pl. depresszió, és hallottam már olyan emberrõl, akinek az édesanyja azt mondta " ne legyél depressziós" )és ezt a problémát nem veszi észre a környezete 3 Voltak évfolyamtársaid/iskolatársaid akik szivattak? Mit tettél? lehet valakit addig nem hagytak békén, amíg ez nem lett a vége...

Válasz

Rohadtul nem a filmek, videojátékok stb miatt kezdõdnek ezek a iskolai lövöldözések. Hanem mert van valamilyen lelki problémájuk, amit senki sem vesz észre , csak amikor már késõ. MINDIG van valamilyen lelki háttere a dolognak.MINDIG.

Válasz

Nem azért de akik ezzel foglalkoznak is vitatkoznak a globális felmelegedésrõl( van e?, ha van mi csináltuk, vagy természetes folyamat... stb.) szóval errõl felesleges vitatkozni.

Válasz

Megmondaná nekem valaki, hogy miért Homéroszról, meg a Gilgames-eposzról megy a vita egy ilyen film alatt? Értem én, hogy iskola, és akkor már alapmûvek, de eléggé zavaró, hogy kilométereket pörgethetek lefelé, mire egy rendes véleményt találok a filmrõl.

Elfogadom a negatív véleményeket, de nekem ez a film nagy kedvencem. Számomra az elfogadásról szól, meg arról, hogy vállaljuk önmagunkat. És hogy mindenkinek van helye valahol a világban, otthonra találhatunk, akkor is, ha mindenki más megveti azt a helyet, ahol minket elfogadnak és szeretnek. Persze értem a paródiajellegét is, de talán nem is ezzel, hanem a szigorú rendszerrel van gond, nem gondoljátok?

Válasz

1/10

Nézhetetlenül rossz. Bugyuta és szörnyen unalmas. Egyáltalán nem vicces. Pedig én vevõ vagyok az egyszerû vígjátékokra, de ez egy borzalom. Ne nézzétek!!

Válasz

offtopic

A falovas sztori az Aeneis-ben van benne. Igazából az egyik legjobb pillanata. :)

A Gilgames-eposz szerintem is alapmû - az egyik elsõ ismert eposz. Tudom, hogy több változat van belõle és olvasgattam, tanulmányozgattam már Rákos Sándor fordítását is - õ az archaikus szövegek egyik legjobb magyarítója, egyébként. Tény, a Gilgames-eposzban is fontos szerephez jut az emberi tevékenység, de Gilgames az isteni világrendet állítja helyre - Akhilleusznak vagy Odüsszeusznak csak közvetve vannak ilyen szándékai. Mezopotámia pedig az eurázsiai kultúra egyik legrégibb bölcsõje.

Válasz

offtopic

Azért azt ne feledd, hogy a Gilgames nem egy epizódból áll. Gyakorlatilag Gilgames eposzokról beszélhetünk. Ezek egyike-másika kifejezetten az istenek, a túlvilági lények vonzáskörében játszódik. Ugyanakkor van olyan eposz is, amelyik nagyon is az emberi világban történik, az istenek szerepe visszafogott. Olvastad amúgy a Gilgames eposzokat? Érdemes idõt szánni rá. Sok meglepetést tartogatnak. Rákos Sándor elég sokat lefordított belõlük magyarra. Midõn csemegéztem ezen eposzokat, sokszor eszembe jutott, hogy a görög mûveltség és a keresztény kultúra egyaránt visszavezethetõ Mezopotámiához.
Szerintem amiket leírtál, azok a gondolatok a Gilgames egyes részeire, töredékeire ugyanúgy vonatkoztathatók, mint az Iliászra, bár azt el kell ismerni, hogy a töredékes agyagtáblák alapján teljes képet nem lehet alkotni a király hõstörténeteirõl. Az Iliász értéke még a teljessége. Bár én hiányolom belõle a falovas sztorit...

Válasz

offtopic

Akkor idekopizom - elmondom még egyszer, csak, hogy érthetõ legyen:

"Néhány eposz született már a Kr. e. I. évezred nyitánya elõtt is, amely mitikus, nagy hõsök harcairól vagy istenek cselekedeteirõl szól - de Homérosz Iliásza és Odüsszeiája elsõsorban emberi küzdelmeket ábrázol, másodsorban pedig az istenek között bonyolódó küzdelmet. S mivel elõtérben az emberi cselekedetek vannak - Trója tíz éves ostroma, Odüsszeusz hazatérése - ez a történet minden addiginál emberközelibb, így karakterközpontúbb lesz.

Az Iliász elõtt egyetlen irodalmi alkotás sem hozta ilyen közel az embert - nagy uralkodókat (Priamos) és esendõ figurákat (Agamemnon, Párisz). De az istenek is megjelennek - szerves, konzekvens részeként ennek a világnak, szoros összefüggésben a földön zajló eseményekkel, sõt, sokszor szinte alárendelve azok kimenetelének.

A két világ között pedig ott van Akhilleusz, aki egyszerre az istenek kegyeltje és egy gyarló emberi figura - ugyanez lesz Odüsszeusz az Odüsszeiában. S nemcsak, hogy beteljesíti isteni és emberi sorsát, de mindkét hatalommal, az emberivel és az istenivel is állandóan pöröl, ezeket állandóan legyûri és kijátssza. Akhilleusz végül elbukik, de Odüsszeusz gyõzelmet arat ebben a harcban. Ám ez már egy másik kérdés."

Ilyen eposz-struktúra Homérosz elõtt nem volt, és a "Gilgames" kõtáblái sem errõl szólnak. Kár tagadnod: az Iliász és az Odüsszeia nagyon fontos és alapvetõ mûvek. Mindkettõ. Bár az Odüsszeia szerintem is jobb.

Az Aeneis erõsen propagandisztikus célokkal született, de azért Vergiliust nem lehet epigonnak nevezni! Abban is akad számos zseniális momentum, s õ, ráadásul, nagyon jó verseket is írt. Kiemelkedõ tehetségû költõ volt, de az Aeneis szerintem is monumentális melléfogás volt tõle. Egyébként bizonyos értesülések szerint eposzát halálakor tûzre akarta vettetni és csak a hozzátartozói mentették meg. Szóval õ sem volt vele elégedett.

Válasz

offtopic

Gilgames is ember volt és szembeszállt az istenekkel. Ha jól rémlik a Napistennel - de erre már nem vennék be mérget. Végül õ maga is amolyan istenfélévé lett, de az ilyen meglepõ fordulatok nem idegenek az ógörögöknél sem.
Amúgy nem vitatom az Iliász kultúrtörténeti jelentõségét, de nem tartom egy jó mûnek, stb.
Ha már Homér, akkor inkább az Odüsszea. Olvasmányosabb és tanúlságosabb. Nem beszélve arról, hogy százszorta emberközelibb...
Tehát gyengének tartom. De az igazság kedvéért elmondom, hogy az Éneászt meg olvashatatlannak érzékeltem. Ahhoz képest az Iliász is szórakoztató munka. Hiába, az epigonok ritkán alkotnak igazán jókat.

Válasz

Összes hozzászólás