iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Zsizsekszer
Zsizsekszer – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Zsizsekszer

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsizsekszer (Žižki)
Szent Flórián római katolikus kápolna
Szent Flórián római katolikus kápolna
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségCserföld
Rangfalu
PolgármesterAnton Tornar
Irányítószám9232
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség552 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság169 m
Terület3,13 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 34′ 23″, k. h. 16° 18′ 25″46.573056°N 16.306944°EKoordináták: é. sz. 46° 34′ 23″, k. h. 16° 18′ 25″46.573056°N 16.306944°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsizsekszer témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Zsizsekszer (szlovénül: Žižki) falu Szlovéniában, a Muravidéken. Közigazgatásilag Cserföld községhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Muraszombattól 16 km-re délkeletre, a Csernec-patak jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A belatinci uradalom része, az alsólendvai Bánffy család birtoka volt. A Bánffyakat a Csákyak követték, akik alig egy évszázadig voltak a falu birtokosai, végül a 19. század a Gyika család kezében volt az uradalom.

Vályi András szerint " SISEKSZER. Tót falu Szala Várm. lakosai katolikusok, fekszik a’ Belatintzi Uradalomban; határja középszerű."[2]

Fényes Elek szerint " Zsiszekszer, vindus falu, Zala vmegyében, a bellatinczi uradalomban, 353 kath. lak. " [3]

1910-ben 601, túlnyomórészt szlovén lakosa volt.

Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 584 lakosa volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Flórián tiszteletére szentelt kápolnája 1936-ban épült neogótikus stílusban. 2003-ban megújították. Štefan Hauk akadémiai festő képei díszítik.
  • Az iskolanővérek egykori kolostora 1920-ban épült, a szerzetesek 1948-ig használták, attól kezdve kulturális célokat szolgált.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk

[szerkesztés]