iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Zalaszegvár
Zalaszegvár – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Zalaszegvár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zalaszegvár
Zalaszegvár, Nepomuki Szent János-hegy
Zalaszegvár, Nepomuki Szent János-hegy
Zalaszegvár címere
Zalaszegvár címere
Zalaszegvár zászlaja
Zalaszegvár zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásSümegi
Jogállásközség
PolgármesterTudja Endre (független)[1]
Irányítószám8476
Körzethívószám87
Népesség
Teljes népesség145 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség18,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,84 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 05′ 57″, k. h. 17° 13′ 26″47.099161°N 17.223919°EKoordináták: é. sz. 47° 05′ 57″, k. h. 17° 13′ 26″47.099161°N 17.223919°E
Zalaszegvár (Veszprém vármegye)
Zalaszegvár
Zalaszegvár
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Zalaszegvár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaszegvár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Zalaszegvár község Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése

[szerkesztés]

Sümegtől északra, Hosztót, Veszprémgalsa és Nemeskeresztúr közt, a 7325-ös út mentén fekvő település.

Sziget és Karakó

Története

[szerkesztés]

Zalaszegvár nevét 1396-ban említette először oklevél Zeguár néven.

A 15. század közepén épült fel itt a Csép kastellum, mely a Marcal folyó átkelőhelyének védelméül szolgált. A vár később elpusztult, de 1660-ban Hosszútóti Pál újra felépíttette. Ekkor költöztek ide a vár alá az időközben pusztává vált Hosztót település lakói, kik ezután hosszú időn át a végváriak életét élték.

Zalaszegvár a török hódoltság alatt palánkkal védett hely volt, mely sikeresen védekezett a török ellen. 1556-ban a falu ősi római katolikus plébániája is elpusztult, lakossága később evangélikus hitre tért át, és a régi templommal szemben fából és paticsfallal felépítette saját templomát, mellette haranglábbal, majd 1744 táján épült fel másik templomuk melyet Gyulai Gál Gábor építtetett. Mai templomuk Jézus Szive tiszteletére 1909-ben épült. 1910-ben 471 magyar lakosa volt.

A falu az 1950-es megyerendezés előtt Zala vármegye Sümegi járásához tartozott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Helter Zoltán (független)[3]
  • 1994–1998: Helter Zoltán (független)[4]
  • 1998–2002: Helter Zoltán (független)[5]
  • 2002–2006: Helter Zoltán (független)[6]
  • 2006–2010: Bujtor Tamás (független)[7]
  • 2010–2014: Bujtor Tamás (független)[8]
  • 2014–2019: Tudja Endre (független)[9]
  • 2019–2024: Tudja Endre (független)[10]
  • 2024– : Tudja Endre (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
134
143
135
132
139
139
145
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 3,5% németnek mondta magát (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,6%, református 2,8%, evangélikus 1,4%, felekezet nélküli 13,2% (18,1% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% németnek, 1,4% románnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,2% volt római katolikus, 2,2% evangélikus, 0,7% református, 2,2% egyéb keresztény, 2,2% egyéb katolikus, 10,8% felekezeten kívüli (38,8% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szegvár várának romjai, a Marcal folyó szegletében.

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Zalaszegvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 11.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Zalaszegvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Zalaszegvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Zalaszegvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  6. Zalaszegvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  7. Zalaszegvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  8. Zalaszegvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  9. Zalaszegvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. Zalaszegvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  11. Zalaszegvár Helységnévtár
  12. Zalaszegvár Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]