Zalakaros

	Zalakaros
; Zalakaros címere	; Zalakaros zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Nagykanizsai
Jogállás	város
Polgármester	Czirákiné Pakulár Judit (független)
Irányítószám	8749
Körzethívószám	93
Testvértelepülései	Lista Puchheim; Asperhofen;
	Népesség
Teljes népesség	2355 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	112,93 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	17,17 km²
Földrajzi kistáj	Zalaapáti-hát
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 33′ 38″, k. h. 17° 07′ 22″46.560556°N 17.122778°EKoordináták: é. sz. 46° 33′ 38″, k. h. 17° 07′ 22″46.560556°N 17.122778°E
	Zalakaros Pozíció Zala vármegye térképén
	Zalakaros weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zalakaros témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Zalakaros üdülőváros Zala vármegye Nagykanizsai járásában, a Zalaapáti-hát területén. A vármegye délkeleti részén, Keszthely és Nagykanizsa között fekszik, a településen működő termálfürdőnek köszönheti idegenforgalmát. A Magyar Fürdővárosok Szövetségének tagja. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország 7. legnépszerűbb települése, ugyanakkor a 6. legkisebb lélekszámú városa.^[6] A városban polgárőrség működik.^[7]

Története

A település első említése 1254-ből ismert, Korus alakban. Ekkor a faluban földdel rendelkező, magyar ajkú várszolgák éltek, majd IV. Béla király felesége idegen telepeseket hozott ide.

1430-ban épült meg az akkor valószínűleg Somogy vármegye részét képező település temploma. A török idők komoly terheket róttak a falura, mivel mind a törökök, mind a Kanizsa várában szolgáló végvári katonák dézsmálták az itt élők terményeit. Ennek következtében lakossága szinte teljes mértékben elfogyott.

A 18. században mint mezővárost említik a települést, amely azonban csak a környező mocsarak 19. század végi, elsősorban a Déli Vasút megépítéséhez köthető lecsapolását követően indulhatott kisebb fejlődésnek. Az 1920-as években kapcsolódott be a közlekedésbe helyközi autóbuszjáratokkal; ekkortájt épült meg a helyi postahivatal is. A második világháborút követően megindult az elvándorlás, melynek elsődleges iránya a nagyban iparosodó Nagykanizsa lett.

1962-ben termálvizet találtak a településen, és 1965-ben megnyílt a gyógyfürdő, melyet fennállása óta több mint 20 millió pihenni, gyógyulni vágyó ember keresett fel. A település és az üdülőterület fejlesztését és rendezését szolgáló tervek 1969-70-ben készültek el (ZALATERV/Kiss Tamás). A fürdőnek köszönhetően beindult az idegenforgalom. A Zalakarosi Üdülőterületfejlesztési Bizottság hatékony irányításával szervezett fejlesztés, gyors fejlődés indult meg. Zalakaros 1984-ben kapott nagyközségi rangot. 1987-ben új óvoda, illetve gázvezeték-hálózat, majd 1990-ben új iskola létesült. Zalakaros a rendszerváltás után is jelentős idegenforgalmi központ maradt, ám a térségben megjelenő újabb gyógyfürdők komoly konkurenciát jelenthetnek az 1997-ben városi rangot kapott településnek.

Közlekedés

A település a legkönnyebben a Galambok és Zalaapáti közt húzódó, észak–déli irányú 7522-es úton érhető el, de Zalakomárral is összeköti egy mellékút, a 7521-es út. Egy szakaszon a közigazgatási területének határvonalán fut a Zalakomár-Nagykanizsa közti 7511-es út. A várostól délre, mintegy 5 km-re fut a 7-es főút, valamint ettől pár km-re délebbre az M7-es autópálya. Az autópálya 191 km-es szelvényénél található a Zalakaros-Zalakomár lehajtó.

A városban autóbusz-állomás üzemel, amelynek elsősorban a távolsági közlekedésben van fontos szerepe. A legfontosabb járatok Budapest, Hévíz, Keszthely, Marcali, Nagykanizsa, Veszprém, Zalaegerszeg és Zalakomár felől érkeznek.

Közélete

Polgármesterei

1990–1994: Szirtes Lajos (független)^[8]
1994–1998: Szirtes Lajos (független)^[9]
1998–2002: Szirtes Lajos (független)^[10]
2002–2006: Szirtes Lajos (független)^[11]
2006–2010: Szirtes Lajos (független)^[12]
2010-2014: Novák Ferenc (Fidesz-KDNP)^[13]
2014-2019: Novák Ferenc (Fidesz-KDNP)^[14]
2019–2024: Novák Ferenc (Fidesz-KDNP)^[15]
2024– : Czirákiné Pakulár Judit (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1849	1916	1936	2084	2230	2337	2355
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91,8%, német 4,5%, horvát 1,5%, cigány 0,4%. 60,2% római katolikusnak, 2,5% reformátusnak, 1,4% evangélikusnak, 5,4% felekezeten kívülinek vallotta magát (29,4% nem nyilatkozott).^[16]

2022-ben a lakosság 79,9%-a vallotta magát magyarnak, 4% németnek, 0,8% cigánynak, 0,6% horvátnak, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak, 0,2% lengyelnek, 0,1% szerbnek, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (17,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,2% volt római katolikus, 2,9% református, 1,6% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,2% ortodox, 1% egyéb keresztény, 1,9% egyéb katolikus, 9,2% felekezeten kívüli (40,3% nem válaszolt).^[17]

Turizmus

Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 500 ezer vendégéjszakával (2016) Magyarország 7. legnépszerűbb települése. Ezen belül a külföldi vendégéjszakák száma 119 ezer;^[18] legnagyobb küldőpiacai Németország (66 ezer), Ausztria (27 ezer) és Csehország (15 ezer).^[19]

A Zalakarosi fürdő^[20] nemzetközi hírű gyógylétesítmény. Vizére szénhidrogén kutatófúrás során találtak rá 1962-ben. Gyógyvize: 2000 méter mélyből fakadó 96 C°-os hőmérsékletű. Összetétele és a vízkészlet nagysága miatt a legjelentősebbek egyikének tartják. Vízösszetétele: alkáli-kloridos, hidrogénkarbonátos gyógyvíz, melyben jód, bróm, kén és fluor együttes jelenléte egyedülálló vízösszetételt képez Európában. A vízben megtalálható kémiai elemek még a kálium és nátrium, magnézium, vas, mangán, metabórsav, metakovasav és szabad szénsav. Termálvize: a felső pannon rétegbe fúrt 2 db, a fürdő tulajdonában álló kút termelte 53 C°-os víz, összetétele szerint nátriumkloridos, hidrokarbonátos. Krónikus nőgyógyászati betegségek, fogágy megbetegedése, Mozgásszervi panaszok (idült gyulladásos ízületi betegségek), sebészeti mozgásszervi károsultak utókezelését, bőrgyógyászati problémák kezelését segíti elő.

Testvérvárosok

Jegyzetek

↑ ^a ^b Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 11.)
↑ Stadtseite. (Hozzáférés: 2019. október 7.)
↑ Partner cities. (Hozzáférés: 2021. április 29.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
↑ Tudja-e, hogy melyik Magyarország legkisebb városa?. origo.hu, 2018. október 19. (Hozzáférés: 2021. november 30.)
↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
↑ Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
↑ Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
↑ Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
↑ Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)^{[halott link]}
↑ Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
↑ Zalakaros Helységnévtár
↑ Győrffy Árpád: Összeállt a leglátogatottabb hazai települések listája (magyar nyelven). Turizmus Online, 2017. február 20. (Hozzáférés: 2017. november 3.)
↑ Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló volt a legnépszerűbb (magyar nyelven). Turizmus Online, 2013. február 19. (Hozzáférés: 2014. január 10.)^{[halott link]}
↑ Zalakarosi Fürdő. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 11.)

Források

Gyógy + wellness (katalógus 2008., kiad. Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság - www.itthon.hu)

További információk

Hivatalos honlap (magyar, angol, német)

[”24önkvál”-1] Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 11.)

[e5783bf98b6c5d4a3ddc0a511d797aa8750be23a-2] Stadtseite. (Hozzáférés: 2019. október 7.)

[7b311707e0920bb12c28e9821e1eb67869441522-3] Partner cities. (Hozzáférés: 2021. április 29.)

[bbab199d7e84c42319822fa09c06f6bea7594019-4] Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)

[MagyarKistaj-5] Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8

[6] Tudja-e, hogy melyik Magyarország legkisebb városa?. origo.hu, 2018. október 19. (Hozzáférés: 2021. november 30.)

[7] Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)

[”90önkvál”-8] Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)

[”94önkvál”-9] Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)

[”98önkvál”-10] Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)

[”02önkvál”-11] Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)

[”06önkvál”-12] Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)

[”10önkvál”-13] Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)^{[halott link]}

[”14önkvál”-14] Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)

[”19önkvál”-15] Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 16.)

[16] Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

[17] Zalakaros Helységnévtár

[18] Győrffy Árpád: Összeállt a leglátogatottabb hazai települések listája (magyar nyelven). Turizmus Online, 2017. február 20. (Hozzáférés: 2017. november 3.)

[19] Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló volt a legnépszerűbb (magyar nyelven). Turizmus Online, 2013. február 19. (Hozzáférés: 2014. január 10.)^{[halott link]}

[20] Zalakarosi Fürdő. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 11.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]

Sablon:Zala megye települései m v sz Zala vármegye települései
Megyei jogú városok	Nagykanizsa Zalaegerszeg
Városok	Hévíz Keszthely Lenti Letenye Pacsa Zalakaros Zalalövő Zalaszentgrót
Nagyközségek	Cserszegtomaj Gyenesdiás Vonyarcvashegy Zalakomár
Községek	Alibánfa Almásháza Alsónemesapáti Alsópáhok Alsórajk Alsószenterzsébet Babosdöbréte Baglad Bagod Bak Baktüttös Balatongyörök Balatonmagyaród Barlahida Batyk Bánokszentgyörgy Bázakerettye Becsehely Becsvölgye Belezna Belsősárd Bezeréd Bocfölde Bocska Boncodfölde Borsfa Bókaháza Böde Bödeháza Börzönce Bucsuta Búcsúszentlászló Csapi Csatár Csertalakos Csesztreg Csonkahegyhát Csöde Csömödér Csörnyeföld Dióskál Dobri Dobronhegy Döbröce Dötk Egeraracsa Egervár Eszteregnye Esztergályhorváti Felsőpáhok Felsőrajk Felsőszenterzsébet Fityeház Fűzvölgy Galambok Garabonc Gáborjánháza Gellénháza Gelse Gelsesziget Gétye Gombosszeg Gosztola Gősfa Gutorfölde Gyűrűs Hagyárosbörönd Hahót Hernyék Homokkomárom Hosszúvölgy Hottó Iborfia Iklódbördőce Kacorlak Kallósd Karmacs Kálócfa Kányavár Kávás Kehidakustány Kemendollár Keménfa Kerecseny Kerkabarabás Kerkafalva Kerkakutas Kerkaszentkirály Kerkateskánd Kilimán Kisbucsa Kiscsehi Kisgörbő Kiskutas Kispáli Kisrécse Kissziget Kistolmács Kisvásárhely Kozmadombja Kustánszeg Külsősárd Lakhegy Lasztonya Lendvadedes Lendvajakabfa Lickóvadamos Ligetfalva Lispeszentadorján Liszó Lovászi Magyarföld Magyarszentmiklós Magyarszerdahely Maróc Márokföld Miháld Mihályfa Mikekarácsonyfa Milejszeg Misefa Molnári Murakeresztúr Murarátka Muraszemenye Nagybakónak Nagygörbő Nagykapornak Nagykutas Nagylengyel Nagypáli Nagyrada Nagyrécse Nemesapáti Nemesbük Nemeshetés Nemesnép Nemespátró Nemesrádó Nemessándorháza Nemesszentandrás Németfalu Nova Oltárc Orbányosfa Ormándlak Orosztony Ortaháza Ozmánbük Óhíd Padár Pakod Pat Páka Pálfiszeg Pethőhenye Petrikeresztúr Petrivente Pókaszepetk Pórszombat Pölöske Pölöskefő Pördefölde Pötréte Pusztaapáti Pusztaederics Pusztamagyaród Pusztaszentlászló Ramocsa Resznek Rezi Rédics Rigyác Salomvár Sand Sárhida Sármellék Semjénháza Sénye Sormás Söjtör Surd Sümegcsehi Szalapa Szentgyörgyvár Szentgyörgyvölgy Szentkozmadombja Szentliszló Szentmargitfalva Szentpéterfölde Szentpéterúr Szepetnek Szécsisziget Szijártóháza Szilvágy Tekenye Teskánd Tilaj Tormafölde Tornyiszentmiklós Tófej Tótszentmárton Tótszerdahely Türje Újudvar Valkonya Vasboldogasszony Vaspör Vállus Várfölde Várvölgy Vindornyafok Vindornyalak Vindornyaszőlős Vöckönd Zajk Zalaapáti Zalabaksa Zalabér Zalaboldogfa Zalacsány Zalacséb Zalaháshágy Zalaigrice Zalaistvánd Zalaköveskút Zalamerenye Zalasárszeg Zalaszabar Zalaszántó Zalaszentbalázs Zalaszentgyörgy Zalaszentiván Zalaszentjakab Zalaszentlászló Zalaszentlőrinc Zalaszentmárton Zalaszentmihály Zalaszombatfa Zalatárnok Zalaújlak Zalavár Zalavég Zebecke

Sablon:Legvirágosabb m v sz Magyarország legvirágosabb települései
Városok	Budapest (1989) · Kecskemét (1990) · Eger (1991) · Veszprém (1992) · Balatonföldvár (1993) · Sárvár (1994) · Székesfehérvár (1995) · Siófok (1996) · Hévíz (1997) · Tata (1998) · Sárospatak (1999) · Győr (2000) · Paks (2001) · Zalakaros (2002) · Kaposvár (2003) · Makó (2004) · Nagyatád (2005) · Eger (2006) · Gyula (2007) · Szombathely (2008) · Sopron (2009) · Balatonfüred (2010) · Százhalombatta (2011) · Hévíz (2012) · Gyula (2013) · Siófok (2014) · Mosonmagyaróvár (2015) · Kaposvár (2016) · Veszprém, Balatonfüred (2017) · Szolnok, Nagykőrös (2018) · Székesfehérvár (2019)
Községek, nagyközségek	Balatongyörök (1989) · Császártöltés (1990) · Noszvaj (1991) · Szigliget (1992) · Kecskéd (1993) · Ozora (1994) · Pácsony (1995) · Pusztamérges (1996) · Csemő (1997) · Bük (1998) · Dombrád (1999) · Velence (2000) · Géderlak (2001) · Ivánc (2002) · Balatonszárszó (2003) · Ruzsa (2004) · Orfű (2005) · Noszvaj (2006) · Tápiógyörgye (2007) · Gelse (2008) · Lipót (2009) · Paloznak (2010) · Lövő (2011) · Csopak (2012) · Zebegény (2013) · Balatongyörök (2014) · Dunakiliti (2015) · Tihany (2016) · Lajoskomárom, Szálka (2017) · Csemő, Dozmat (2018) · Orfű (2019)
Budapesti kerületek	XIX. kerület (2017) · IV. kerület (2018) · V. kerület (2019)