Zalaivánd
Zalaivánd (Ivanci) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovénia |
Statisztikai régió | Pomurska |
Község | Alsómarác |
Rang | falu |
Alapítás éve | 1323 |
Polgármester | Franc Cipot |
Irányítószám | 9222 |
Rendszám területkód | MS |
Népesség | |
Teljes népesség | 228 fő (2020. jan. 1.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 179 m |
Terület | 4,38 km² |
Időzóna | UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 39′ 28″, k. h. 16° 15′ 29″46.657772°N 16.258192°EKoordináták: é. sz. 46° 39′ 28″, k. h. 16° 15′ 29″46.657772°N 16.258192°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaivánd témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zalaivánd (korábban Iváncz, szlovénül: Ivanci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Muraszombattól 8 km-re keletre Lendva és a Lipnica-patak összefolyásánál fekszik.
Története
[szerkesztés]Területén már az ókorban éltek emberek. Ezt bizonyítják az itt előkerült római épület és út maradványai, valamint az ebből a korból származó halomsírok.
A 14. század elején az alsólendvai uradalom a Buzád-Hahold-nemzetség birtoka volt, akiktől a Németújváriak erőszakkal foglalták el. Tőlük a királyi hatalom szerezte vissza és 1323-ban Barkócz, Petrócz és Iváncz birtokokkal együtt az alsólendvai Bánffy családból való alsólendvai Bánffy Miklósnak adta birtokba.[2] Ekkor említik először írott forrásban "Iwancz" néven. 1411-ben és 1428-ban "Poss. Iwanch" néven említik, Nemti várához tartozott.[3]
Vályi András szerint "IVÁNCZ. Elegyes tót falu Szala Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Dobronakhoz fél mértföldnyire, 230Bagonyának filiája, külömbféle javai vagynak, de földgyei néhol követsesek."[4]
Fényes Elek szerint "Iváncz, vindus-tót falu, Zala vmegyében: 270 kath. lak. F. u. hg. Eszterházy. Ut. p. A. Lendva."[5]
1910-ben 401, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Alsólendvai járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 254 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római kori halomsírok és épületmaradványok.
- 1884-ben készült kőkereszt a tűzoltó szerház mellett.
- Ipari műemlék az 1939-ben épített Šadl-malom.
- 1991-ben épült Keresztelő János kápolna.
További információk
[szerkesztés]- Alsómarác község hivatalos oldala
- A község információs portálja
- Zalaivánd az Alsómaráchoz tartozó falvak között
- Zalaivánd Szlovénia térképén
- Szlovénia kulturális emlékei
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye, Vas vármegye nemes családai.
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. III. kötet. Zala vármegye. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.