iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Zalacsány
Zalacsány – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Zalacsány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zalacsány
A Batthyány-kastély
A Batthyány-kastély
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásKeszthelyi
Jogállásközség
PolgármesterNagy Lászlóné (független)[1]
Irányítószám8782
Körzethívószám83
Népesség
Teljes népesség1016 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség56,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,07 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 48′ 27″, k. h. 17° 05′ 45″46.807490°N 17.095950°EKoordináták: é. sz. 46° 48′ 27″, k. h. 17° 05′ 45″46.807490°N 17.095950°E
Zalacsány (Zala vármegye)
Zalacsány
Zalacsány
Pozíció Zala vármegye térképén
Zalacsány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalacsány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zalacsány község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A község a 76-os főút mentén fekszik, amely itt nagyjából a 30. kilométerénél jár, és a település központjában keresztezik egymást a Zalaapáti-Zalaszentgrót-Zalabér között húzódó 7352-es úttal. A legközelebbi városok közül Hévíz 9, Keszthely 14, Zalaszentgrót pedig 17 kilométerre található.

Külterületi településrészei

[szerkesztés]
  • Örvényeshegy: Zalacsány község külterülete, melynek központjától számítva 2 km-re található. Jellege: mezőgazdasági jellegű lakótelep (lakóhely) és tanyák. A területen 26 fő és 11 lakás található. Irányítószáma 8782, KSH statisztikai azonosítója 04002.
  • Öreghegy: Zalacsány község külterülete, melynek központjától 5 km-re fekszik. Jellege: összeírt lakóegység és népesség nélkül. Postai irányítószáma 8782, KSH statisztikai azonosítója pedig 04002.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve valószínűleg a szláv Csán névből származik.

Története

[szerkesztés]

A település és környéke már a római korban is lakott hely lehetett.

Nevét oklevélben 1019-ben említették először Chan néven, amikor I. István magyar király Csány (Chan) mezőváros piaci vámját a zalavári apátságnak adta. Következő említése Károly Róbert király 1334. augusztus 28-án kelt okleveléből maradt ránk, amelyben egykori birtokosának, a magvaszakadt Herránth fia Péternek birtokát a Zala vize mellett, „juxta fluvium Zala inter villas Chan et Medzeth in dicto comitatu Zaladiensi” Lendvai Miklós zalai főispánnak adományozta.

A Haholt-Buzád nemzetségből származó Csányi család valószínűleg a 14. század közepén szerezhette meg a községet és környékét, mert 1365-ben már mint annak birtokosa szerepelt. A terület akkor a Hahót nemzetségbeli Csák család birtoka volt. A Csák család viszont a Csány család őse. Később, 1475-ben Mátyás király is megerősítette a családot a falu birtokában.

A középkorban itt gazdag növény- és állatvilág, tölgy- és bükkerdők voltak, a falut és környékét a Zala árterülete vette körül. Csány és Mindszent között feküdt Csama-sziget, a Zala–folyó egyik szigete.

A falu életében ez időkben a Zala-folyó mellett a Kettős-patak is nagy szerepet játszott. A falu népe jobban tartott a Kettős-patak áradásától, mint a Zala folyóétól. Menedéket is nyújtott, mert a török időkben a csányi nagyurak a patak mellé építették vízivárukat, az úgynevezett Zsidóvárat.

A Batthyány család tagjai az 1500-as években kerültek erre a környékre. Csányban két máig álló kastélyt is építettek. 1600-ban Kanizsa elfoglalása után Csány és vidékének lakossága nagyrészt elmenekült a környékről. A Csány család levéltára és a megyei jegyzőkönyvek 1600 után hallgatnak Csány viszonyairól. A török kor után Csány Bernát a csányi majorságban gazdasági épületek építésébe kezdett, és a Zala folyó mellett megépült a csányi malom is. A levéltár 1701-ből való adataiban a falu már „Zalacsány” néven volt feltüntetve. Az első telepesek 1720-ban érkeztek a faluba. 1749-ben megépítették az anyatemplomot, ami az akkori Csányon kívülre esett. 1766-ban a Belsőcsányi kápolna is felépült, majd a 19. század elején szabályozták a Zalát is. A szabályozás által eltűntek a nádasok és lecsökkent az áradásveszély is.

1895-től 1974-ig erre haladt a Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal.

Csány vár

[szerkesztés]

Zalacsány környékén egykor vár is állt, melynek széles árokkal körülvett nyomai a kettős-patak mellett, a Meleghegy déli oldalánál figyelhetők meg. Zalacsány egykori váráról Giulio Turco 1569-ben készített rajzot, amely szerint itt egy kb. 34x54 méter alapterületű palánkvár állt. Ennek három sarkán egy-egy, 6 méteres átmérőjű rondella, az északkeleti sarkán pedig egy négyszögű bástya helyezkedett el, mely bástya mellett vezetett be az út a várba, az árkon átvezető cölöpökön nyugvó hídon keresztül. A várnak egyetlen kőépítménye egy kis kastély volt, ez feltehetően a várat építő és azt birtokló Csányi család kúriája lehetett.

A várnak nem volt hadi jelentősége, és feltehetően a Nagykanizsa 1690-es visszafoglalása utáni időben pusztulhatott el.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Cigli Ferenc (független)[3]
  • 1994–1998: Gellén Sándor (független)[4]
  • 1998–2002: Gellén Sándor (független)[5]
  • 2002–2006: Nagy Lászlóné (független)[6]
  • 2006–2010: Nagy Lászlóné (független)[7]
  • 2010–2014: Nagy Lászlóné (független)[8]
  • 2014–2019: Nagy Lászlóné (független)[9]
  • 2019–2024: Nagy Lászlóné (független)[10]
  • 2024– : Nagy Lászlóné (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
970
940
926
965
1020
1008
1016
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 83,7%, cigány 10,6%, horvát 0,4%, német 3,6%. A lakosok 72,3%-a római katolikusnak, 1,9% reformátusnak, 0,9% evangélikusnak, 6,8% felekezeten kívülinek vallotta magát (17,8% nem nyilatkozott).[11]

Híres emberek

[szerkesztés]

Látnivalók

[szerkesztés]
  • A Csányi-család 19. század elején épült mauzóleuma a temetőben.
  • Körtvélyesi átalakító erdő, benne Árpád-kori földvár (Zsidóvár), és tanösvény.
  • 11 hektár területű, átlagosan 4 méter mély víztározó, amit a Kettős-patak felduzzasztásával hoztak létre 1991-ben.
  • Széles Gábor, az egyik legnevesebb magyar vállalkozó érdekeltségei:
    • Volt Batthyány-kúria. Az ősfás park közepén található a Batthyány-kastély, amely a Csány család kúriája volt. Itt született Csány László is. Később a Batthyány család vásárolta meg, és jelentősen átalakította, kibővítette. Mai alakját 1913-ban kapta. A háború után sokáig gyerekotthonként működött, ez idő alatt állaga nagyon leromlott. Széles Gábor cége 2013-ban vásárolta meg, és szépen felújította. Jelenleg négycsillagos kastélyszállóként működik.[12] A több száz éves épületet ölelő parkban szabadtéri termálmedence, gyermekjátszótér, strandröplabda, minigolf-, footgolf- és teniszpályák, lengőteke, grillterasz, és bár található.[13]
    • 2014. április 1-jén nyitotta meg kapuit a teljesen felújított Batthyány Kúria és Golf Resort. A Batthyány Kastéllyal ligetes parksétánnyal összekötött épület exkluzív szobái, étterme és lobbija új, modern, ugyanakkor hangulatos külsővel várja a pihenni vágyó vendégeket. Része a Zala Springs Golf Resort nevű sport- és idegenforgalmi komplexumnak. Ennek továbbfejlesztéseként, egy 250 millió eurós (kb. 77 milliárd Ft) projekt keretében, itt húzzák fel Közép-Európa első luxus üdülőfaluját ötcsillagos szállodával, villákkal, éttermekkel és wellness központtal.[14]

A település az irodalomban

[szerkesztés]
  • Érintőlegesen szerepel a település Bödőcs Tibor humorista első regényében, a zalai vidéki helyszínek sokaságát felvillantó Meg se kínáltak című kötetben (a 16. fejezetben).

Galéria

[szerkesztés]
  • Törökvár
    Törökvár
  • A volt Batthyány-kúria
    A volt Batthyány-kúria
  • Templom
    Templom
  • A horgásztó
    A horgásztó

Források

[szerkesztés]
  • Sági Károly: A zalacsányi török kori várak (Zalaegerszeg 1960, A Göcseji Múzeum Közleményei 8. szám)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Zalacsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Zalacsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Zalacsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Zalacsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  6. ↑ Zalacsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  7. ↑ Zalacsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  8. ↑ Zalacsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  9. ↑ Zalacsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. ↑ Zalacsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
  11. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  12. ↑ Nagyvállalkozó vette meg a Batthyány-kastélyt. [2013. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 13.)
  13. ↑ A kastélyszálló honlapja
  14. ↑ 70 milliárdos luxustelepülés épül Magyarországon (2018. 08. 29.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zalacsány&oldid=27357416”