Vindornyaszőlős
Vindornyaszőlős | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Keszthelyi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Sándorfi Péter (független)[1] | ||
Irányítószám | 8355 | ||
Körzethívószám | 83 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 341 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 29,86 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,55 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 53′ 54″, k. h. 17° 09′ 14″46.898270°N 17.153860°EKoordináták: é. sz. 46° 53′ 54″, k. h. 17° 09′ 14″46.898270°N 17.153860°E | |||
Vindornyaszőlős weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vindornyaszőlős témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vindornyaszőlős község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Vindornyaszőlős a Keszthelyi-fennsík északnyugati végénél található Tátika-csoportban, a Kovácsi-hegy lábánál fekszik, a Hévíz térségétől Óhídon át Jánosházáig vezető 7331-es út mentén. Ebből ágazik ki kelet felé a 73 164-es számú mellékút, amely Vindornyalakon át Zalaszántóig, a 7327-es útig vezet. Rendszeres autóbusz-összeköttetésben áll Sümeggel, illetve Hévízen át Keszthellyel. Pár járat köti össze Vindornyafokon át Zalaszántóval.
Története
[szerkesztés]A falu első említése 1274-ből való, amikor a király a zalai vár birtokát a Péci családnak adományozta. Kihalásuk után, 1525-ben a Sárkány család birtoka lett, majd még a 16. században a gersei Pethők is tulajdont szereztek a szőlőművelésből élő településen. Vulkanikus alapon létrejött agyagos talaja ma is igen alkalmas a vörösbor alapanyaga termesztésére. 1564-től kezdve a törökök többször csapást mértek a falura. A 17. században még folyamatosan lakott volt, egészen 1696-os elnéptelenedéséig. Legközelebb csak az 1720-as években települt be. 1738-ban Festetics Kristóf szerezte meg véglegesen birtokát. A 18. századi Vindornyaszőlős szegényparaszti lakossága más jobbágyokkal ellentétben nem a jogaiért küzdött, hanem sokkal inkább gazdasági megélhetésére figyelt. Ennek köszönhető, hogy 1745-től tanító működött és 1778 és 1785 között a földesúr költségén katolikus templom épült a faluban.
A 19. században lassú fejlődés jellemezte a települést, amely egyre nagyobb nyitottságot mutatott a külvilág felé. Terményei Keszthely, illetve Zalaszentgrót piacára kerültek, majd 1832-ben a Keszthely–Sárvár–Sopron postaútnak állomása létesült itt.
A Nagyatádi-féle földreform során 223 kataszteri hold földet osztottak szét a Festetics birtokból. Lakossága 1949-től azonban folyamatosan csökkent, és viszonylag kedvező közlekedésföldrajzi adottságainak ellenére a települést továbbra is sújtja az elnéptelenedés.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Bődör József (független)[3]
- 1994–1998: Bődör József (független)[4]
- 1998–2002: Bődör József (független)[5]
- 2002–2006: Bődör József (független)[6]
- 2006–2010: Bődör József (független)[7]
- 2010–2014: Tálos Zoltán (független)[8]
- 2014–2019: Tálos Zoltán (független)[9]
- 2019–2024: Tálos Zoltán (független)[10]
- 2024– : Sándorfi Péter (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 327 | 328 | 321 | 318 | 317 | 345 | 341 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96%, cigány 2,1%, német 1,8%. A lakosok 83,7%-a római katolikusnak, 2,1% felekezeten kívülinek vallotta magát (12,7% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Festetics-kúria
- Vindornya-láp, 400 hektáros, nagyrészt természetvédelmi terület. Az itt haladó Vidra tanösvény mentén kilátó is található.
- Buruczky tanösvény a Kovácsi-hegyre: barlangokkal, hasadékokkal tűzdelt bazaltfolyosó
- Turul-szobor[12]
A település az irodalomban
[szerkesztés]- Érintőlegesen szerepel a település Bödőcs Tibor humorista első regényében, a zalai vidéki helyszínek sokaságát felvillantó Meg se kínáltak című kötetben (a 8. fejezetben), a jobb sorsra érdemesült festő főhős családja történetének egyik helyszíneként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Vindornyaszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 4.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Vindornyaszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Vindornyaszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
- ↑ Vindornyaszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
- ↑ Vindornyaszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
- ↑ Vindornyaszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
- ↑ Vindornyaszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
- ↑ Vindornyaszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
- ↑ Vindornyaszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]