Vid (település)
Vid | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Devecseri | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kovács Róbert (független)[1] | ||
Irányítószám | 8484 | ||
Körzethívószám | 88 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 106 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 39,12 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | kb. 141[3] m | ||
Terület | 3,17 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 12′ 49″, k. h. 17° 20′ 11″47.213561°N 17.336511°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 49″, k. h. 17° 20′ 11″47.213561°N 17.336511°E | |||
Vid weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vid témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vid község Veszprém vármegyében, a Devecseri járásban. 317 hektáros kiterjedésével a megye negyedik legkisebb közigazgatási területű települése.[4]
Fekvése
[szerkesztés]Devecsertől északnyugatra, Nagyalásony és Iszkáz közt fekszik. A térség legkisebb közigazgatási területű települései közé tartozik, mindössze három közvetlen szomszédja van: észak és kelet felől Nagyalásony, délkelet felől Somlószőlős, dél és nyugat felől pedig Kisszőlős.
Megközelítése
[szerkesztés]Két út, a 8-as főút somlóvásárhelyi szakaszától a Marcal völgyéig (Szergényig) húzódó 8411-es és a Jánosháza térségétől Pápáig vezető 8403-as utak keresztezésénél fekszik, így közúton könnyen megközelíthető minden irányból. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal Kerta vasútállomása, körülbelül 12 kilométerre délnyugati irányban.
Története
[szerkesztés]Vid és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, amit a mai falutól délre feltárt urnasíros temető leletei is bizonyítanak.
Nevét 1393-ban Vild néven említették először az oklevelekben, később pedig egy birtokperrel kapcsolatos oklevél Véd, majd Vid, Vild, Vidi neveken fordult elő az oklevelekben.
Vid a jobbágyfelszabadításig kisnemesi falu volt. A török hódoltság alatt Vid is elnéptelenedett és csak 1749-ben települt újra. Ekkor 6 évi adómentességet ígérve nagyarányú betelepülés kezdődött, katolikus és evangélikus magyarokkal.
A 20. század elején Veszprém vármegye Devecseri járásához tartozott.
1910-ben 345 magyar lakosából 233 római katolikus, 110 evangélikus volt.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: György-Kovács Ernő (független)[5]
- 1994–1998: György Kovács Ernő (független)[6]
- 1998–1999: Wéber János (független)[7]
- 1999–2002: Szabó Róbert (független)[8]
- 2002–2006: Szabó Róbert (független)[9]
- 2006–2010: Szabó Róbert (független)[10]
- 2010–2014: Szabó Róbert (független)[11]
- 2014–2019: Szabó Róbert (független)[12]
- 2019–2024: Kovács Róbert (független)[13]
- 2024– : Kovács Róbert (független)[1]
A településen 1999. november 28-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, minden bizonnyal a korábbi képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hat független jelölt között szerepelt az előző polgármester is, de 11,25 %-os eredménye csak a negyedik helyre volt elegendő.[8]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 120 | 133 | 129 | 111 | 109 | 114 | 106 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak, 2,2% németnek, 11,2% cigánynak mondta magát (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,7%, református 6%, evangélikus 9%, felekezeten kívüli 17,2% (9% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 93,6%-a vallotta magát magyarnak, 3,7% cigánynak, 2,8% németnek (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,7% volt római katolikus, 6,4% evangélikus, 1,8% református, 0,9% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 22% felekezeten kívüli (42,2% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Evangélikus harangtorony
Érdekességek
[szerkesztés]- Itt (és Nagyalásonyban) forgatták a Portugál című filmet.[16]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Vid települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 4.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Vid, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc.. (Hozzáférés: 2012. január 29.)
- ↑ [1]
- ↑ Vid települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Vid települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
- ↑ Vid települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ a b Vid települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. november 28. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
- ↑ Vid települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Vid települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Vid települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Vid települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
- ↑ Vid települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
- ↑ Vid Helységnévtár
- ↑ Vid Helységnévtár
- ↑ Penk Tímea: Faluriport – Vid egy nyugodt falu kedves lakókkal. veol.hu, 2015. április 19. [2015. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 15.)