Vállus
Vállus | |||
Szent Mihály-templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Keszthelyi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Herczeg Béla (független)[1] | ||
Irányítószám | 8316 | ||
Körzethívószám | 83 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 101 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 5,83 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 21,8 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 51′, k. h. 17° 18′46.850000°N 17.300000°EKoordináták: é. sz. 46° 51′, k. h. 17° 18′46.850000°N 17.300000°E | |||
Vállus weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vállus témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vállus község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Vállus a Keszthelyi-fennsík délkeleti részén, egy hegyoldalon fekszik. A község északi határszélén fut a Tapolca és Keszthely összekapcsolásában fontos szerepet játszó, Lesencetomaj–Várvölgy–Zalaszántó közt húzódó 7342-es út, illetve egy rövid szakaszon érinti a határát a Keszthely-Várvölgy közti 7343-as út is. A település központjába a 7342-es útból Várvölgytől délnek, dél felé kiágazó, bő másfél kilométer hosszú, 73 157-es számú mellékúton lehet eljutni; a központtól dél felé továbbhaladva ugyanez az út korlátozott forgalmú erdészeti útként egészen Balatongyörökig folytatódik. A településre Keszthely és Tapolca felől járnak autóbuszok.
Története
[szerkesztés]Vállus első említése 1121-ből való, amikor a almádi monostor kapta meg a királytól kegyes ajándékként. 1359-ben Ujlaki Miklós herceghez került a település, majd 1525-től a Sárkány család lett az új birtokos. A 15. században a község felett pálos monostor állt.
A falut már korán elérik a török hadak. 1540-ben a lakosság két török katonát fogságba ejtett, és értük jelentős váltságdíjat kapott. 1546-tól azonban folyamatosan a törököknek adózott, és fokozatosan elnéptelenedett 1626-ra.
1738-ban Festetics Kristóf vásárolta meg a települést, és hozzácsatolta a keszthelyi Festetics birtokhoz. Ő indította meg a Vállus újratelepítését német ajkú lakosokkal. A 18. és 19. században a lakosság zömét a zsellérek és apróföldes jobbágyok tették ki. A lakosság elsősorban kukorica- és rozstermelésből élt, illetve az uraság számára disznót tartottak. A megművelt földek nagy része is a Festetics-majorság részét képézte.
A 19. században a község környékén növekedett a szőlők aránya, így a település extrajövedelemre tehetett szert a bor Keszthely és Tapolca piacán való értékesítéséből.
A lakosok helyzete az 1920-as földosztás után nagyban javult, amikor is 158 kataszteri hold földet osztottak szét a nagybirtokból. 1945-ben pedig újabb 138 kataszteri holdat osztottak ki az apró településen. Az 1950-es évektől sok helyi lakos helyezkedett el tapolcai, keszthelyi munkahelyeken, vagy az uzsai bányában. Azonban a helyi infrastruktúra is nagyban javult, 1957-től menetrend szerinti autóbuszjárat, 1963-ban ivóvíz szolgáltatás indult meg a településen.
1966-ban azonban a település Várvölgy község irányítása alá került, így fejlődése megtorpant. 1990-ben vált ismét önállóvá, és immár a turizmus igényeinek megfelelően kezdett fejlődni.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Szabó Joachim (független)[3]
- 1994–1998: Szabó Joáchim (független)[4]
- 1998–2002: Szabó Joachim (független)[5]
- 2002–2006: Szabó Joachim (független)[6]
- 2006–2010: Herczeg Béla (független)[7]
- 2010–2014: Herczeg Béla (független)[8]
- 2014–2019: Herczeg Béla (független)[9]
- 2019–2024: Herczeg Béla (független)[10]
- 2024– : Herczeg Béla (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 135 | 136 | 127 | 106 | 100 | 105 | 101 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 99,1%. A lakosok 74,4%-a római katolikusnak vallotta magát (21,7% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Középkori pálos kolostor maradványai
- Kilátó a falu melletti hegyen
- Medvehagyma tanösvény
- Rákóczi-emlékmű
- Szent István-szobor
- Vállusi Vadlán-lik
- A településen áthalad az Országos Kéktúra.
Képek
[szerkesztés]-
A kilátó
-
Látkép a kilátóból
-
Szent István-szobor
-
Rákóczi-emlékmű
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 2.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
- ↑ Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal