iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Taliándörögd
Taliándörögd – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Taliándörögd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Taliándörögd
A taliándörögdi Űrtávközlési Földi Állomás látképe Öcs felől
A taliándörögdi Űrtávközlési Földi Állomás látképe Öcs felől
Taliándörögd címere
Taliándörögd címere		 Taliándörögd zászlaja
Taliándörögd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásTapolcai
Jogállásközség
PolgármesterSzalai Péter (független)[1]
Irányítószám8295
Körzethívószám87
Népesség
Teljes népesség723 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség26,35 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,08 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 58′ 50″, k. h. 17° 34′ 02″46.980539°N 17.567300°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 50″, k. h. 17° 34′ 02″46.980539°N 17.567300°E
Taliándörögd (Veszprém vármegye)
Taliándörögd
Taliándörögd
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Taliándörögd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Taliándörögd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Taliándörögd község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Története

[szerkesztés]

A község határa már régóta lakott hely volt. Római telep nyomaira is bukkantak a határban. Dörögd első említése 1249-ben történik, amikor az egri püspök birtokhatárait állapítja meg. Nemesek által lakott hely volt Drugd. Taliándörögd területén a középkorban négy település volt:

  • A legkorábbi Tótdörögd
  • Monostordörögdöt egyetlen esetben említik (1504)
  • Felsődörögd a Szent András-templommal és
  • Alsódörögd (Szűz Mária tiszteletére épített kápolnával) a 14. század elején tűnnek fel.[3]

Mind a négy település egyházas hely volt. 1187 lakosból 793 katolikus, 43 reformátust, 349 evangélikust és 4 izraelitát említ a krónika. A településsel szorosan összefügg a Dörögdi család neve és sorsa, amelynek birtoka volt többek között Felső-dörögd, Alsó-dörögd és Imár is.

A középkori templom romjai

Miután 1548-ban a török felégette a községet, sokáig lakatlan volt, 1718 után kezdett ismét benépesülni. Az új Dörögd nem a régi falu helyén, hanem „a sűrűben” épült fel. A törökök kiűzése után a települések több család között oszlottak meg. A Dörögdi család fiúágon való kihalása után vizeki Tallián Ferenc lovassági ezredest és feleségét iktatták be a birtokba. A mai Taliándörögd, róla kapta a nevét, megkülönböztetésül a középkori Tóth-dörögd – ma Ódörögd puszta – településtől. Az újratelepülő jobbágyok, közbirtokosok református lelkészt tartottak, aki az evangélikusokat is pasztorálta. 1745-ben még nagyrészt lutheránus a falu. 1760-ban fordul meg az arány, miután Tallián Ignácné földesúrnő a református prédikátort kitelepíti. 1773-ban a községet vegyes vallású magyarság lakta. Máig fennmaradt három temploma ennek emlékét őrzi. 1757-től van saját tanítója. A település 1785-ben a népesebb falvak sorába tartozott, lakosainak száma már közel ezer fő volt.

1910-ben a lakosság 90%-a élt a mezőgazdaságból. 1925-ben a községnek szeszgyára, két vegyeskereskedése, két kocsmája és kilenc iparosa volt. Két felekezeti iskolájában katolikus és evangélikus tanítók oktattak. A község legnagyobb területe erdő és szántó. Nagyobb arányú foglalkozási átrétegződés 1949 után következett be. 100 ember járt el dolgozni Halimba, Ajka, Padragkút iparvidékeire, Sümegre és Tapolcára. 1970-től a kereső lakosság 51,9%-a bányászatból és iparból, 44,7%-a mezőgazdaságból élt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Fazekas Miklós (független)[4]
  • 1994–1998: Fazekas Miklós (független)[5]
  • 1998–2002: Hoffner Tibor (független)[6]
  • 2002–2006: Hoffner Tibor (független)[7]
  • 2006–2010: Kajdi István (független)[8]
  • 2010–2014: Kajdi István (független)[9]
  • 2014–2019: Mohos József (független)[10]
  • 2019–2024: Mohos József (független)[11]
  • 2024– : Szalai Péter (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
754
764
769
788
655
721
723
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,9%-a magyarnak, 1% németnek, 2,7% cigánynak mondta magát (15,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,3%, evangélikus 10,3%, református 6,6%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 1,8% (25,5% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,3% görögnek, 0,3% lengyelnek, 0,2% szlováknak, 0,2% cigánynak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,4% volt római katolikus, 6% evangélikus, 5,8% református, 0,2% görög katolikus, 0,5% egyéb katolikus, 6,9% felekezeten kívüli (37,3% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Űrtávközlési Földi Állomás
  • Művészetek Völgye – nyaranta tartott kulturális fesztivál
  • A középkori templom romjai
  • Taliándörögdi református templom és parókia: 1793-ra épült fel. Eredetileg az evangélikus közösség használta. Késő barokk stílusban épült, az építkezést helyi felajánlások segítették. A templom mellett álló paplak egy másik épületnek a része volt, a mellette lévő épülettel volt egybeépítve. A két épület között ma keskeny rés van, ennek helyén régen egy belső templom állt, erre következtethetünk a paplak külső falára festett falfreskómaradványokból, amik régészek által bizonyítottan belső térre jellemző festmények. Feltételezhető, hogy a Tallián család épületegyütteséhez tartozott. Néprajzi szempontból is értékes a füstös kemencéje, építészeti stílusában a mai napig is fellelhetőek a parasztbarokk formák.
  • Pálos kolostorrom "Insula Pilup Sanctae Helenae" néven, melyet 1263-ban említenek. [14]

A település az irodalomban

[szerkesztés]

Források és szakirodalom

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Taliándörögd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 27.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Ila-Kovacsics, 2. k. 393. o. további infókkal
  4. ↑ Taliándörögd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Taliándörögd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  6. ↑ Taliándörögd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. ↑ Taliándörögd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. ↑ Taliándörögd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. ↑ Taliándörögd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  10. ↑ Taliándörögd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  11. ↑ Taliándörögd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 12.)
  12. ↑ Taliándörögd Helységnévtár
  13. ↑ Taliándörögd Helységnévtár
  14. ↑ https://lelepo.hu/palos-kolostor-taliandorogd/

További információk

[szerkesztés]
  • Taliándörögd az utazom.com honlapján
  • Koppány Tibor: Taliándörögd, műemlékek; TKM Egyesület, Bp., 1999 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Kralovánszky Alán Veszprém megyei kutatásaiból. Veszprém – Vár u. 29. Dubniczay-ház, Veszprém – Szt. Miklós-templom, Taliándörögd – Szt. András-templom feltárásainak dokumentumai a feltáró hagyatékából; szerk. Regenye Judit; Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság–Veszprém Megyei Múzeumok Baráti Köre, Veszprém, 2000
  • Ácsné Ravasz Éva: Iskolakert a gyakorlatban; Kapolcs–Taliándörögd Közös Fenntartású Általános Iskola, Kapolcs–Taliándörögd, 2001
  • Pálinkás István: Kapolcsi beszélgetések Taliándörögdön; Pannon Lapok Társasága, Zalaegerszeg, 2003
  • Ladányi András: Falvak a Művészetek Völgyében. Kapolcs, Monostorapáti, Öcs, Pula, Taliándörögd, Vigántpetend; TKM Egyesület–Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet, Bp.–Kapolcs, 2006 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Ludwig Emil: Taliándörögd. Egy különös dunántúli falu múltja és jelene; Kairosz, Bp., 2017 (Féltett kishazák)
  • Dörögdi ízek. Több mint szakácskönyv; szerk. Serestély Ada; Közép-dunántúli Szövetség az Ifjúságért, Taliándörögd, 2019
  • Dörögdi értékek; szerk. Bazsó Gabriella, Serestély Ada, Stumpf Rebeka; Dörögdért Ifjúsági Egyesület, Taliándörögd, 2020
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Taliándörögd&oldid=27534246”