iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Tótfalu_(Horvátország)
Tótfalu (Horvátország) – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Tótfalu (Horvátország)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tótfalu (Totovec)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeMuraköz
KözségCsáktornya
Jogállásfalu
Alapítás éve1478
PolgármesterBranko Šalamon
Irányítószám40000
Körzethívószám+385 040
Népesség
Teljes népesség491 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 20′ 24″, k. h. 16° 26′ 31″46.340000°N 16.442000°EKoordináták: é. sz. 46° 20′ 24″, k. h. 16° 26′ 31″46.340000°N 16.442000°E
SablonWikidataSegítség

Tótfalu (horvátul: Totovec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Csáktornyához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Csáktornya központjától 5 km-re délre, a Dráva bal partja közelében fekszik.

Története

[szerkesztés]

1478-ban említik először, mint a csáktornyai uradalom részét. Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé. 1546-ban I. Ferdinánd király a későbbi szigetvári hősnek Zrínyi Miklósnak adta.

Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben a csáktornyai uradalommal együtt a Festeticsek vásárolták meg.

Vályi András szerint " TOTOVECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura Gr. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nedelitzhez nem meszsze, és annak filiája; határja meglehetős."[2]

1910-ben 375, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott, majd a délszláv állam része lett. 1941 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. 2001-ben 529 lakosa volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

A Szent Kereszt kápolna a drávaújfalui plébánia fíliája.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.