iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szentkirályszabadja
Szentkirályszabadja – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Szentkirályszabadja

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentkirályszabadja
Szentkirályszabadja címere
Szentkirályszabadja címere
Szentkirályszabadja zászlaja
Szentkirályszabadja zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásVeszprémi
Jogállásközség
PolgármesterPál-Gyarmati Katalin (független)[1]
Irányítószám8225
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség2023 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség84,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,38 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 03′ 26″, k. h. 17° 58′ 16″47.057231°N 17.971011°EKoordináták: é. sz. 47° 03′ 26″, k. h. 17° 58′ 16″47.057231°N 17.971011°E
Szentkirályszabadja (Veszprém vármegye)
Szentkirályszabadja
Szentkirályszabadja
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Szentkirályszabadja weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentkirályszabadja témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szentkirályszabadja község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A település központja Veszprémtől délkeletre, a Veszprém és Vörösberény közt húzódó 7217-es számú út mentén fekszik.

Közigazgatási területének nyugati szélén, már a 73-as főúthoz közel fekszik Meggyespuszta nevű külterületi településrésze.

Története

[szerkesztés]
Szentkirályszabadja

Szentkirályszabadja ősi település, melynek területén és környékén már a újkőkorszak óta megtelepedtek az emberek, melyet az itt talált újkőkorszaki, bronzkori leletek bizonyítanak.

Később a Római Birodalom idejéből is kerültek elő kisebb villamaradványok.

Árpád-kori település. Nevét az oklevelekben már 1269-ben említették. Neve korábban Szabadi volt, mivel a hagyományok szerint Szent István király adta a község nemesi kiváltságát. Később Urszabadi, majd Szentkirályszabadi néven nevezték.

1785-ben végzett népszámláláskor 1595 lakosa volt, 1848 után, nemesi kiváltságait elvesztve a népesség növekedése megtorpant.

1910-ben 1479 lakosából 1472 magyar volt. Ebből 500 római katolikus, 932 református, 23 izraelita volt.

A 20. század elején Veszprém vármegye Veszprémi járásához tartozott.

1970-től a község területén épített repülőtéren állomásozott a MH 87. Bakony harci helikopter ezred, Mil Mi–8, Mi–17 és Mi–24 típusú helikopterekkel. 2004 nyarán a légibázist bezárták, és az alakulat Szolnokra települt át. Az egykori légibázis mellett áll a mára teljesen lepusztult és kifosztott állapotú egykori szovjet laktanya, amit még a rendszerváltást követő 1990-es kivonulás során hagytak itt a szovjet alakulatok. A hely azóta népszerűvé vált az urbex-elő turisták körében.[3]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Iványi András (független)[4]
  • 1994–1998: Iványi András (független)[5]
  • 1998–2002: Iványi András (független)[6]
  • 2002–2006: Iványi András (független)[7]
  • 2006–2010: Iványi András (független)[8]
  • 2010–2014: Iványi András (független)[9]
  • 2014–2019: Gyarmati Katalin (független)[10]
  • 2019–2024: Gyarmati Katalin (független)[11]
  • 2024– : Pál-Gyarmati Katalin (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1920
1878
1845
1945
2013
2017
2023
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,5%-a magyarnak, 1,1% németnek, 3,6% cigánynak, 0,2% lengyelnek mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,1%, református 14%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 18,9% (24,8% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 1,9% cigánynak, 0,7% németnek, 0,1-0,1% lengyelnek, ruszinnak és görögnek, 3,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,7% volt római katolikus, 10,6% református, 1,1% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 2,4% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 18,1% felekezeten kívüli (38,4% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Képgaléria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Szentkirályszabadja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 26.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Ez nem Csernobil, ez Szentkirályszabadja - Index.hu, 2019.07.22.
  4. Szent települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Szentkirályszabadja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  6. Szentkirályszabadja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  7. Szentkirályszabadja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  8. Szentkirályszabadja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  9. Szentkirályszabadja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  10. Szentkirályszabadja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  11. Szentkirályszabadja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 10.)
  12. Szentkirályszabadja Helységnévtár
  13. Szentkirályszabadja Helységnévtár
  14. A költő legutolsó versét (Razglednica - 4) itt írta egy héttel meggyilkolása előtt.
  15. Szent királyunk nevét őrző településeink[halott link], csikszentkiraly.ro
  16. Szentkirályszabadja, katolikus templom, dka.oszk.hu
  17. A XVII. szövetségi találkozó a Szent István-i örökség jegyében Beszélgetés Iványi Andrással,Szentkirályszabadja polgármesterével, epa.oszk.hu

Külső hivatkozások

[szerkesztés]