Szentkirályszabadja
Szentkirályszabadja | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Veszprémi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Pál-Gyarmati Katalin (független)[1] | ||
Irányítószám | 8225 | ||
Körzethívószám | 88 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2023 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 84,54 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 22,38 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 03′ 26″, k. h. 17° 58′ 16″47.057231°N 17.971011°EKoordináták: é. sz. 47° 03′ 26″, k. h. 17° 58′ 16″47.057231°N 17.971011°E | |||
Szentkirályszabadja weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentkirályszabadja témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szentkirályszabadja község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A település központja Veszprémtől délkeletre, a Veszprém és Vörösberény közt húzódó 7217-es számú út mentén fekszik.
Közigazgatási területének nyugati szélén, már a 73-as főúthoz közel fekszik Meggyespuszta nevű külterületi településrésze.
Története
[szerkesztés]Szentkirályszabadja ősi település, melynek területén és környékén már a újkőkorszak óta megtelepedtek az emberek, melyet az itt talált újkőkorszaki, bronzkori leletek bizonyítanak.
Később a Római Birodalom idejéből is kerültek elő kisebb villamaradványok.
Árpád-kori település. Nevét az oklevelekben már 1269-ben említették. Neve korábban Szabadi volt, mivel a hagyományok szerint Szent István király adta a község nemesi kiváltságát. Később Urszabadi, majd Szentkirályszabadi néven nevezték.
1785-ben végzett népszámláláskor 1595 lakosa volt, 1848 után, nemesi kiváltságait elvesztve a népesség növekedése megtorpant.
1910-ben 1479 lakosából 1472 magyar volt. Ebből 500 római katolikus, 932 református, 23 izraelita volt.
A 20. század elején Veszprém vármegye Veszprémi járásához tartozott.
1970-től a község területén épített repülőtéren állomásozott a MH 87. Bakony harci helikopter ezred, Mil Mi–8, Mi–17 és Mi–24 típusú helikopterekkel. 2004 nyarán a légibázist bezárták, és az alakulat Szolnokra települt át. Az egykori légibázis mellett áll a mára teljesen lepusztult és kifosztott állapotú egykori szovjet laktanya, amit még a rendszerváltást követő 1990-es kivonulás során hagytak itt a szovjet alakulatok. A hely azóta népszerűvé vált az urbex-elő turisták körében.[3]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Iványi András (független)[4]
- 1994–1998: Iványi András (független)[5]
- 1998–2002: Iványi András (független)[6]
- 2002–2006: Iványi András (független)[7]
- 2006–2010: Iványi András (független)[8]
- 2010–2014: Iványi András (független)[9]
- 2014–2019: Gyarmati Katalin (független)[10]
- 2019–2024: Gyarmati Katalin (független)[11]
- 2024– : Pál-Gyarmati Katalin (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 1920 | 1878 | 1845 | 1945 | 2013 | 2017 | 2023 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,5%-a magyarnak, 1,1% németnek, 3,6% cigánynak, 0,2% lengyelnek mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,1%, református 14%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 18,9% (24,8% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 1,9% cigánynak, 0,7% németnek, 0,1-0,1% lengyelnek, ruszinnak és görögnek, 3,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,7% volt római katolikus, 10,6% református, 1,1% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 2,4% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 18,1% felekezeten kívüli (38,4% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Radnóti Miklós meggyilkolása előtt egy héttel itt írta utolsó versét,[14] a községben emlékmúzeuma van.
- Általános iskolája az egykori Talián–Horváth-kastélyban (Tallián-kastélyban) működik.
- A régi Alsóörs–Veszprém-vasútvonalhoz tartozó állomásépület, jelenleg lakóház
- Egy élő helyi szájhagyomány szerint a Szent István király és Koppány vezér között lezajlott sólyi csatát követően, a falu keleti szélén négyelték fel Koppány testét, azon a kis magaslaton, ahol ma a település római katolikus temploma áll. A község tagja a Szent Király Szövetségnek. A szövetség azokat a Kárpát-medence területén lévő településeket tömöríti, amelyek neve utal Szent István királyra.[15][16][17]
- A szentkirályszabadjai szellemváros és magyar Csernobil néven elhíresült egykori szovjet laktanyaváros
Képgaléria
[szerkesztés]-
Szentkirályszabadja légi fotója
-
Szentkirályszabadja légi fotója
-
Szentkirályszabadja, elhagyatott orosz laktanya
-
Szentkirályszabadja, elhagyatott orosz laktanya
-
Szentkirályszabadja, elhagyatott orosz laktanya
-
Szentkirályszabadja, elhagyatott orosz laktanya
-
Szentkirályszabadja, elhagyatott orosz laktanya
-
Szentkirályszabadja, elhagyatott orosz laktanya
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Szentkirályszabadja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 26.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Ez nem Csernobil, ez Szentkirályszabadja - Index.hu, 2019.07.22.
- ↑ Szent települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szentkirályszabadja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Szentkirályszabadja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szentkirályszabadja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szentkirályszabadja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szentkirályszabadja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Szentkirályszabadja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Szentkirályszabadja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 10.)
- ↑ Szentkirályszabadja Helységnévtár
- ↑ Szentkirályszabadja Helységnévtár
- ↑ A költő legutolsó versét (Razglednica - 4) itt írta egy héttel meggyilkolása előtt.
- ↑ Szent királyunk nevét őrző településeink[halott link], csikszentkiraly.ro
- ↑ Szentkirályszabadja, katolikus templom, dka.oszk.hu
- ↑ A XVII. szövetségi találkozó a Szent István-i örökség jegyében Beszélgetés Iványi Andrással,Szentkirályszabadja polgármesterével, epa.oszk.hu