iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Valburga
Szent Valburga – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Szent Valburga

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Valburga
Születése
710
Crediton
Halála
779. február 25. (68-69 évesen)
Heidenheim
Tisztelete
Ünnepnapjamájus 01. (általános),
február 25. (német ajkúak körében, és egyes szerzetesrendeknél)
Védőszentje ennekszembetegségben, köhögésben és légcsőhurutban szenvedőknek;[1] valamint veszettség vírusa miatti betegeknek[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Valburga témájú médiaállományokat.

Valburga, latinul: Walpurgis, Valpurgis, óangolul: Wealdburh, Wealburh; (Crediton, 710 – Heidenheim, 779. február 25.) vagy egyházi nevén Szent Valburga (Crediton település Exeter közelében, Devonshire megye, Wessexi Királyság, 710 körül – Heidenheim település Hahnenkamm közelében, Közép-Frankföld, Bajor tartomány, Németország, 778 vagy 779. február 25.) szentként tisztelt, kora középkori, angolszász származású bencés szerzetesnővér, apátnő. Érd-Ófalu védőszentjeként is tisztelik.[3] Május 1-jei általános emléknapjával kapcsolatos európai keresztény népszokás a májusfa és a majális.[4] Nem keresztényeknél a megelőző nap (Walpurgistag) "Donar[5] isten napja, teljesen pogány jellegű s egész Németországban számtalan babona van hozzá kötve".[6][7] Szent Valburga tiszteletének keresztény áhitatformáit a Bajor Belügyminisztérium 2021-ben "Bajorország szellemi kulturális öröksége" (németül: KulturErben. Immaterielles Kulturerbe in Bayern) részévé nyilvánította.[8]

Élete

[szerkesztés]

Wessexi Richárd leányaként született Valburga, akit fiatal korában a Wimborne bencés apátságba adták szülei nevelés céljából. Egy idő után, maga Valburga úgy döntött, hogy a szerzetesi életet választja. A kolostorban töltött hosszabb idő után Germániába, a mai Németország területére költözött át, és ott a bischofsheimi kolostor szerzetese volt (748-tól). Két évet élt itt, majd a heidenheimi apátság[9] vezetője (apátnője) lett. A feljegyzések szerint cselekedeteit a jámborság, a szelídség, és a szeretet jellemezte. Igyekezett kerülni a felesleges beszédet. A kolostor megfelelő kormányzása is elismerést váltott ki kortársai között. 779-ben hunyt el.

Tisztelete

[szerkesztés]

II. Adorján pápa 870. május 1-jén szentté avatta. A katolikus egyház a 17. században rendelte el Szent Valburga liturgikus ünnepét (az egész egyházra nézve), amit később, a második vatikáni zsinat alkalmával visszavontak.

Tisztelete a heidenheimi kolostorból, a bencés szerzetesrenden belül indult ki. Halála után 92 évvel, 871-ben, maradványait Eichstättbe vitték. Amerre életében járt térítő útja során (ma: Belgium, Franciaország, Hollandia és Németország), mindenütt jobban őrzik emlékét. E nemzetek régi egyházi naptárai több ünnepét is föltüntetik; óhazájában viszont csak május 1-jén emlékeznek meg róla.

Magyarországon, a bencések által összeállított (liturgikus) naptárak kezdettől feltüntették a bencés szentek nevét is. Ezért a 12. századi bencés Pray-kódexünk kalendáriuma a 66. oldalon február 25-én, valamint a 69. oldalon május 1-jén is hozza Szent Valburga emléknapját.[10] A kódexben három szenteknek van külön miséje, s ezek közül az egyik Szent Valburgáé.[11]

A 14. századi Golso-kódexünkben is megtalálható Szent Valburga emléknapja; azonban csak május 1-jén,[12] ami arra utal, hogy kifejezetten[13] magyar ajkú (és nem szerzetesek által irányított) egyházközségek, templomok használatára készült a misekönyv és benne a kalendárium.[14] Ez volt az általános.[15]

A 18. századból Lancsics Bonifác és Deső Bernát neve ismert, akik bencés lelkipásztorkodásuk során (például Pannonhalmán, Ravazdon, Celldömölkön) ápolták Szent Valburga tiszteletét a nép körében, és ez ügyben kapcsolatban álltak az eichstätti bencés kegyhellyel.

„ Imádság szent Valburgához

Úr Isten, ki dicsőséges vagy szentjeidben, hallgasd meg könyörgésünket, és Szent Valburga szűz közbenjáró érdemei által mind lelki, mind testi bajainktól szabadíts meg minket. A mi urunk Jézus Krisztus által. Ámen.[16]

”

Tiszteletét, a Kárpát-medencébe betelepülő német ajkúak erősítették meg (szászok, svábok). Magyarországon igen ritka patrocínium. Körülbelül a 19-20. század fordulójáig volt kultusza Magyarországon. Emléknapja hazánkban május 1-jén volt.[17][18][19][20]

Bővebben: Valburga

898-ban Wolfhardus Hasenrietanus (monachus, presbiter) verset írt róla.[21] Szent Valburga eichstätti sírkövére, később (898. és 1608. között) e versnek első két sorát vésték fel.[22]

Szent Valburga szobor, ereklyetartóval
(Älteste Pfarrkirche St. Peter, Seitenkapelle der Hl. Munditia. München, Németország)
Készült: 1737 előtt.
Carmen de Sancta Walpurge
Filia regis erat, sed egenam se faciebat,
Dives ut in Christo regnaret semper in ipso.
Quam sit chara Deo monstrant miracula crebro,
Quae meritis eius confert de Virgine natus.
Ex eius tumba manat sacra pectoris unda,
Servae namque Dei lux splenduit illa.

Középkori himnusz róla (kezdő sorok):

Ave flos virginum soror
Ave flos virginum soror
Magnorum fratrum Willibaldi et Wunibaldi
Ave birginei sponsa decoris...[23]
Az ereklyetartóban alul, 2-2 üvegben látható víz-jellegű szent folyadék az ún. Walburgisöl (Valburga-olaj)
(Pfarrkirche St. Walburga, Philippus und Jakobus. Weißensee bei Füssen im Ostallgäu, Németország)

Egy 18. századi német nyelvű könyvnek, 19. századi magyar fordítása szerint:

"Szent Valburga holtteteme, nyomban halála után rendkívül kellemes illatot árasztott, mely a jelenlevőket kimondhatatlan gyönyörrel tölté el. [...] A szent tetem máig Eichstadtban őriztetik, s mellcsontjából ma is csodás olaj ömlik, melynek ájtatos használata számtalan betegnek visszaadta előbbeni egészségét." – Vogel M. [ford. Kubinszky M.]: Szentek élete, II. kötet (Kalocsa, 1867), p. 19.[24]

Zalka János, mint pesti egyetemi paptanár, 1859-ben így ír könyvében egy új (3 évvel korábban, 1856-ban) történt csodáról:

"Eichstättban e szent szűznek csontjaiból olajforma nedv foly, mely szent Valburga-olaj név alatt ismeretes. Ez, apró üvegekben messze földre elhordatik, s igen sokszor csodálatos gyógyítások történnek általa. Lehetetlen föl nem említenünk azt, hogy 1856. nov. 7-én Brünnben, az irgalmas szüzek kórházában Makara Matild megvakult beteg leány azon percben kapta vissza szeme világát, midőn egy szent Valburga-olajjal telt üvegecskét, csókolás végett, teljes bizodalommal ajkaihoz érintett. A csodás gyógyulás nagy figyelmet gerjesztett. A brünni ft. püspök úr a tridenti zsinat határozatának értelmében hosszan tartó vizsgálat után 1857-ben, nov. 1-ső napján az eseményt csodának nyilvánítá." – Zalka J.: Szentek Élete, 1. rész (Pest, 1859), p. 297.

A brünni püspök (Anton Ernst von Schaaffgotsche), az eichstätti (Georg von Oettl) püspököt hivatalosan értesítette az orvosilag és egyházilag igazolt csodáról. A csodát elismerő brünni okmány, részletes és nyomtatott formában az Eichstätti Püspökség Pasztorális Levele (németül: Pastoral-Blatt des Bisthums Eichstätt) kiadványának 1857. november 21. száma, 207-208. oldalán olvasható "Die Wunderthäterin St. Walburga" címmel. Ezen iratból tudjuk, hogy Matild a szemhéj-görcs (latinul: blepharospasmus) nevű betegségből gyógyult meg; amely az idegrendszeri betegségek tónus-zavar (latinul: dystonia) csoportjába tartozik. A szemhéj-görcs feltételezett oka a törzs-dúcok (latinul: basalis ganglionok) abnormális működése.

Ábrázolása

[szerkesztés]
Szent Valburga freskó
(Marktkirche, Kastl im Lauterachtal, Németország)
Készítette: Georg Lang (1840-1900) festőművész.

Ismertetőjegyei (attribútumai) – egyházilag jóváhagyott – barokk kori forrásokból:

  • Bencés szerzetesrendi apácaruha;
  • Fején kis korona, mert királyi sarj;
  • Feje felett glória, mert szent;
  • Jobb tenyerében a bencés regula (szabálykönyv) fekszik, azon áll egy ámpolnaszerű üvegecske;
  • Bal kezében pásztorbotot tart, mert apátnő; és ennek kifelé álló csigája alá erősítve kendő (latinul: pannisellus) függ, ami által fogja a pásztorbotot;
  • Mellkasán egyszerű mellkeresztet visel (latinul: crux pectoralis simplex), szintén annak jelzésére, hogy apátnő.

Rathsamhausennek a Commentarius de vita et rebus gestis S. Walpurgae... című 1616-ban kiadott könyvében látható ábrázolás,[25] valamint Gretsernek a Fons olei Walburgini... című 1620-ban kiadott könyvében lévő ábrázolás[26] alapvetően egyező. Gretsernél azonban díszesebb. Szent Valburga képének alsó részére ő egy téglalap alakú táblát is helyezett [benne latin felirattal: "O quam pulchra est casta generátio cum claritáte!" (Sapientia 4,1) – magyarul: Jobb az erénnyel párosult gyermektelenség (Bölcsesség 4,1)] továbbá a kép köré, Valburga csodáiból négy kisebb illusztrációt is készített.

Gretser könyvében (1620) lévő barokk kép különállóként is ismert, ami a nürnbergi Germán Nemzeti Múzeum grafikai gyűjteményében tekinthető meg[27] (vituálisan is).[28]

Ünnepnapjai, emléknapjai [29]

[szerkesztés]
  • Mennyei hazába való átköltözése napja: február 25. Ekkor csak az Eichstätti egyházmegye, valamint Antwerpen, Oudenaarde, Veurne, Groningen és Zutphen települések ünneplik a régi volt frank és germán területeken.
  • Szentté avatása napja: május 1. Emléknapja a világegyházban. Ekkor ünnepli óhazája is, Anglia.
  • Átutazása, megérkezése az európai kontinensre: augusztus 4.
  • Ereklyéinek Zutphenbe való átviteléről szeptember 24-én emlékezik: Zutphen (Hollandia)
  • Ereklyéinek Eichstättba való átviteléről október 12-én emlékezik: Eichstätt (Németország), Antwerpen (Belgium)

Patrónum

[szerkesztés]

Szent Valburga patrocíniumok voltak:

  • a felvidéki, Nyitra megyei Nyitraszerdahely (szlovákul Nitrianska Streda) település római katolikus templomba, amit 1298 körül építettek és a 18. századig állt. Az új, római katolikus templom titulusának emléknapja szent Fülöp és Jakab apostol lett, ami a kalendáriumban szintén május 1-jére esett abban az időben.[30]
  • az erdélyi, Szeben megyei, szász alapítású Nagydisznód (románul Cisnădie, németül Heltau) város temploma,[31][32] amit 1327 körül római katolikus templomként építettek. A hitújítást követően az evangélikusoké lett.
  • a Veszprém vármegyei Veszprémfajsz középkori, római katolikus temploma (1257 vagy 1415).[33] A török korszakban elpusztult.
  • a Pest vármegyei Érd-ófalui Szent Mihály római katolikus templom bal oldali mellékoltára 1908-ig.[34] Ezt követően, ez Jézus Szíve mellékoltár lett.
  • a 18. századi Diósdpuszta szőlőhegyén, mind a hét dűlőnek német elnevezést adtak a település német nemzetisége miatt. Ezek közül az egyik dűlő Valburga-hegy ("Walburga Berg") volt.[35]
  • a harmadik katonai felmérés (1869-1887) térképén, a Déli vasútvonal felett északra, Érd külterületét az Erlakoveczi legelő, felette a Kutyavár, ez mellett jobbra a Valburga-hegy ("Walpurga Berg"), ez felett a Szidónia-hegy ("Sidonia Berg") határolja.[36] Ugyanez a külterület "Sidonia és Valdburga hegy" elnevezéssel látható egy későbbi, 19. századi kataszteri térképen.
  • A debreceni Vágóhíd utcai, régi sírkertben álló "Szent Kereszt" barokk kápolnában Szent Valburga festmény is függött a falon.[37] 1932-ig biztosan így lehetett, mert a temető eddig volt használatban.

Nevét viselték

[szerkesztés]
  • Habsburg Mária Terézia Valburga Amália Krisztina magyar királynő (1717-1780)
  • Fengler József (1733-1802), piarista szerzetespap, utóbb győri megyéspüspök 1788-tól. (Az osztrák piarista rendtartomány tagjaként védőszentje Szent Valburga volt.)[38]
  • Andrássy Józsefné Csáky Valburga (1762-1797) – portréja itt: Xántus János Múzeum (Győr)
  • Zichy Antónia Erzsébet Valburga (1816-1888) – Batthyány Lajos mártír miniszterelnök felesége, majd özvegye
  • Illésházy Mária Terézia Julianna Carolina Valburga Anna (1734-1807) – Illésházyné Petronella grófnő legidősebb lánya
  • Batthyány Szidónia Regina Mária Anna Filippa Valburga Borbála (1739-1822) – Illésházyné Petronella grófnő menye. (Szidónia és férje, időszakosan Érden tartózkodtak közös gyermekeikkel. Ferenc, aki 10-12 évesen 1789. január 23-án Budán hunyt el, itt az érdi Szent Mihály templomban nyugszik.)
  • Sándor Paulina Klementína Mária Valburga (1836-1921) - Sándor Móric leánya

Vele kapcsolatos

[szerkesztés]
  • 15. századi magyar okmányainkban szerepel az utónév (1426, 1437, 1439).[39]
  • Szent Valburga (15. századi illusztráció) – a Pannonhalmán őrzött "Legenda Aurea Sanctorum" című ősnyomtatvány 1482. évi augsburgi kiadásából
  • Szent Valburga szobor a tihanyi bencés apátsági templom Szent Skolasztika oltárának jobb oldalán (1759),
  • Szent Valburga szobor a celldömölki (volt bencés) kegytemplom Szent Skolasztika oltárának jobb oldalán.
  • Szent Valburga szobor (az érdi, volt kastély falánál). A szobrot 1764-1778 között állíttatta az Illésházy-család.
    Ennek okai az alábbiak lehettek:
― Az apai ágon osztrák, anyai ágon magyar családból származó Abensberg-Traun Mária Terézia Petronella[40] (1710-1790), második felesége volt Illésházy József (1700-1766) érdi kegyúrnak, és a kor szokása szerint lányaiknak több utóneve volt. A három lányuk közül, a legidősebbiknek[41] (1734-1807) utónevei között szerepel a "Walburga" keresztnév.
― Az özvegyasszony és fia János (1736-1799), donátora volt az Érd-ófalui Szent Mihály templom helyreállításának. János grófra a felesége, Batthyány Szidónia (1739-1822) grófnő lehetett hatással vallási téren. János gróf védőszentje Keresztelő Szent János volt, Szidónia grófnő védőszentje Szent Valburga. A templom 3 mázsás új nagyharangja Keresztelő Szent Jánosról, míg a 2 mázsás új nagyharangja Szent Valburgáról volt elnevezve (németül: Walburgisglocke). A család finanszírozta ezeket. E nagyharangokat 1774-ben benedikálta Salbek Károly, váci segédpüspök.[42] Feltehetőleg, a Szent Valburga mellékoltár létesítésének is Szidónia grófnő volt a kezdeményezője. "1777-ben készült el a templomhajó jobb oldalában a jelenlegi legrégibb oltár, Szent Valburga tiszteletére".[43] Ugyanez a mellékoltár 1908-tól Jézus Szíve oltár lett. Itt (ezen oltár alá) helyezték örök nyugalomra a házaspár kisfiát, melyet márványtábla jelez.
  • Varburga-hegy: Érd és Diósd határában, a Szidónia-hegy déli nyúlványának megnevezése. A Valburga-hegy egyik oldalán volt a Károlyi-pince, a másikon téglaégető hely a Détár-féle kert végében.[44]
  • "S. Walpurga" rézmetszet, latin nyelvű imádság és szentkép. Tulajdonos: Piarista Szerzetesrend Magyar Tartomány Múzeuma (Budapest), Méret: 13 x 8 cm. Leltári szám: 2015.096.1.P
  • "Szent Walburga szobra a Szapáry-kastély előtti területen" (fénykép). A kép készítésének helye és ideje: Érd, 1939. Jellege: negatívhoz tartozó pozitív kép, az eredeti felvétel kivágata; fekete-fehér, üvegnegatív, 9 x 9 cm. Fényképész: Vadas Ernő. Lelőhelye: Néprajzi Múzeum Fényképgyűjtemény, Budapest. A fotó nyilvántartási szám: NM F 342676.
  • Szent Villibald és Szent Valpurga kép (Készítette: ismeretlen német festő, 1520 körül. Anyag: fa, tempera. Méret: 107 x 45 cm). Esztergom, Keresztény Múzeum, Ipolyi Arnold Gyűjtemény. Leltári szám: 56.470 szám (Adatforrás éve: 1986) Kép a műtárgyról.
  • "S. Walburgis" festett szentkép. (Anyaga: pergamen. Technika: tempera. Hátoldalán német nyelvű, 1777. évi felirattal. Mérete: 16,5 cm x 11 cm. Őrzési hely: Iparművészeti Múzeum, Budapest. Leltári szám: 88.194.1
  • "S. Walburga, V. et Abb." – szentkép. (Anyaga: papír. Készült: 18. szd.) Őrzési hely: Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém. Képzőművészeti Gyűjtemény. Régi leltári szám: 60.62.1.
  • Lengyel László: Devóció és dekoráció; 18. és 19. századi kolostormunkák Magyarországon (Eger 1987), 57-58. oldal: Szent Valburga olajtartó diptichonok Egerben.
― Sugár István helytörténész magángyűjteményében (készült: 1750 körül).
― az egri, Dobó István Vármúzeum közgyűjteményében. (Készült: 1720 körül. Leltári száma: 84.41) Félköríves záródású fatok. Méret: magasság 12 cm; szélesség 6 cm; magasság 12 cm; szélesség 6 cm. Szilárdfy Zoltán gyűjteményéből került a gyűjteménybe. Kép a műtárgyról.
― az egri, Dobó István Vármúzeum közgyűjteményében. Anyaga: pergamen akvarell kép, fémszál, selyem. (Készült: 1770 körül. Leltári száma: 84.27) Méret: magasság 5 cm; szélesség 3 cm; magasság 11,5 cm; szélesség 8 cm. Kép a műtárgyról.
  • Szent Valburga nevét viseli egy régészeti lelőhely Diósdon: "Valdburga-hegy" (azonosító: 10170). Diósd, 3-as lelőhely.[45]
  • Székesfehérvári Püspöki Levéltár Zeneműtára kottatári katalógusában (jelzet: ex A 98) Caspar Aiblinger [1779-1867]: Missa solemnis Walburga, C-dúr, 1840 körül.
  • Szilárdfy Zoltán: A magánáhitat szentképei, I. kötet (Szeged, 1995); nr. 46: Szent Walburga kép (18. század közepe, pergamenen, 130 x 80 mm); nr. 378: Szent Walburga kép (18. század közepe, papíron, rézmetszet, 144 x 82 mm); nr. 379: Szent Walburga kép (1741. évből, papíron, rézmetszet, 120 x 85 mm, Gottfried Bernhard Göz)

Források

[szerkesztés]
  • Wolfhardus Monachus: Vita sanctae Walpurgis. Miracula S. Waldburgis Monheimensia [A.D. 894-899]. Liber: 1-4. (A.D. 899)
  • Sacerdos eystettensis Deo ac Thaumaturgae Virgini et Ordinis Sancti Benedicti abbatissae heidenheimensi Divae Walburgae devotus, seu... (Eystadtii, typis Francisci Strauss, 1722) Ennek része a 137. oldatól a 211. oldalig: Vita sanctae Walburgis. Auctore Philippo,[46] XXXIX. episcopo eystettensi;[47] rogatu Agnetis austriacae, Hungariae reginae conscripta [ami egy 14. századi műnek, 1722. évi kiadása]
  • Franciscus Haraeus: "Vitae sanctorum. Das ist, Leben der Fürnembsten heiligen Gottes. Auff die zwölff Monat deß gantzen Jahrs ordentlich gerichtet" (1593), p. 351-352. Von der heiligen Jungfrauen Walburgis (1. Maij)
  • John Wilson: The English Martyrologe (1608), p. 109-110. / April 27. Walburge virgin
  • Philipp von Rathsamhausen (1240 k. – 1322) & Wolfhardus Hasenrietanus [894 – 899]: Commentarius de vita et rebus gestis S. Walpurgae virginis, abbastissae monasterii in Heidenheim, Ordinis S. Benedicti, Dioecesis Eystettensis patronae. (Ingolstadt, 1616)
  • Jacob Gretser S.J. (1562-1625): Fons olei Walburgini apud Eystettenses explicatus et defensus (Ingolstadt, 1620)
  • De Sancta Walpurga virgine.... In: Georg Stengel, S.J.: Divi Eystettenses; Willibaldus, Wunibaldus, Sola, Walburga; sermonibus aliquote manuscripto veteri codice petitis laudati (Ingolstadt, 1625), p. 45-64.
  • Acta Sanctorum. Februar, Tom. III. (Ed. Johannes Bolland, Antverpen, 1685), p. 562–568.
  • Lucas d'Achery: Acta sanctorum ordinis S. Benedicti in saeculorum classes distributa. Saeculum Tertium. Pars Secunda. (Venetiis, 1734), p. 260-278. – S. Walpurgis abbatissa
  • Officium Proprium: sanctae virginis Walburgae abbatissae Ordinis S. Benedicti a Sancta Sede die 27. Mart. 1745. (...) Eichstätt. Tartalom: május 1. (Festo canonizationis), február 25. (Die obitus...), augusztus 4. (Festo egressionis ex Anglia), október 12. (Festo translationis).
  • Cultus Divae Walburgae Virginis, e Sacra Sancti Benedicti Familia Antistitae, Eystadij Propitiae. Cum licentia Superiorum. (Augustae Vindelicorum. Typis Maximiliani Simonis Pingizer, 1751.)
  • Patroni Menstrui című, 18. századi kiadványban, rézkarc kép és leírás Szent Walburgáról (latin betűs latin nyelvű változat 1758), (gót betűs német nyelvű változat, 1763).
  • Vogel, Matthäus S.J.: Lebensbeschreibungen der Heiligen Gottes (Bamberg, 1766) p. 569-574: Die heilige Walburga, Abtissin (Der achte Tag im Monat May) – gót betűs kiadvány
  • Vogel, Matthäus S.J.: Lebensbeschreibungen der Heiligen Gottes (Straubing, 1841), p. 569-574: Die heilige Walburga, Abtissin (Der achte Tag im Monat Mai) – gót betűs kiadvány, új kiadás
  • Scitovszky János: Szentek élete (Pécs 1843), p. 61: Februarius 25. – Szűz szent Valburgis/Walburgis → Google Books
  • Zalka János: Szentek élete, I. rész (Budapest, Szent István Társulat, Emich Gusztáv, 1859), 296-298. oldal: Böjtelő hava, február 25-én: Sz. Valburga szűz
  • Vogel, Máté S.J. [ford. Kubinszky Mihály]: Szentek Élete, II. kötet (Malatin és Holmeyer érseki könyvnyomdászok, Kalocsa, 1867), p. 18-20. Pünkösd hava, május 8-án: "Szent Valburga, apácza"
  • Thomas Meyrick: A Life of Saint Walburge (London, 1873) Link
  • Migne: Patrologia Latina, 129/3. kötet (Párizs, 1879) p. 865-898. Itt: 897. Carmen de Sancta Walpurge
  • Dedek Crescens Lajos: Szentek élete, I. kötet (első kiadás, Pallas, Budapest, 1900), p. 220–221. Február 25. Szent Walburga apátnő
  • Dedek Crescens Lajos: Szentek élete, különös tekintettel a magyar szentekre; I. kötet (második kiadás, Pallas, Budapest, 1907), p. 220–221. Február 25. Szent Walburga apátnő
  • St. Walburga – In: The Catholic Encyclopedia. Vol. 15. (New York, 1912) Link
  • Schütz Antal (szerk.): Szentek élete az év minden napjára, I. kötet (Budapest, 1932), p. 178–180: Február 16. – Szent Valburga, szűz.
  • Andreas Bauch: Quellen zur Geschichte der Diözese Eichstätt. Vol. 2: Ein bayerisches Mirakelbuch aus der Karolingerzeit: Die Monheimer Walpurgis-Wunder des Priesters Wolfhard (Regensburg: Verlag Friedrich Pustet, 1979). (Eichstädter Studien neue Folge, 12).
  • Berecz Sándor: Isten barátai (Agapé, Novi Sad, 1989), p. 28. Február 25. – Szent Walburga
  • Incze Dénes: A szentek élete, 5. (Agapé, Novi Sad & Szeged, 1999), p. 8-9. Május 1. – Szent Valburga (A kiadvány eredetije a Gyulafehérvári Rk. Egyházmegye kiadásában jelent meg 1997-ben. Nihil obstat és imprimatur: Nr. 343/1997. Gyulafehérvár)
  • Magyar Katolikus Lexikon, 14. kötet (Titel-Veszk), (Budapest 2009), 698-699. oldal: Valburga szócikk (írta: Diós István)
  • Ike de Loos: Patronen ontrafeld: Studies over gregoriaanse gezangen en Middelnederlandse liederen (Hilversum, Verloren, 2012), p. 125.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Mátrai János: Védő és segítő szentjeink (Budapest 1941), 67. és 116. oldal
  2. ↑ Magyar Katolikus Lexikon, 14. kötet (Titel-Veszk), (Budapest 2009), 698-699. oldal: Valburga szócikk (írta: Diós István)
  3. ↑ Bálint Edit: Szent Walburgát Érd-ófalu védőszentjeként is tisztelik - In: Érdi Újság (Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának ingyenes hetilapja), 2015. szeptember 16. szám, 24. oldal
  4. ↑ Lásd: A májusfa és a majális cikk. In: Harangszó /a Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti lapja/, 19. évfolyam 9. szám (2008. május), 6. oldal ● Lásd: Majális címszó. In: Magyar Katolikus Lexikon, VIII. kötetben
  5. ↑ Donar nevének más változata Thor. Feltehetően az ógermán, illetve a középfelnémet Donner (mennydörgés) szóból származik: a Thor szó az angol Thursday szóban, a Donner szó a német Donnerstag szóban található meg.
  6. ↑ Vasárnapi Ujság, 1860. június 17. (VII. évfolyam, 25. szám), p. 298.
  7. ↑ "Azon körülmény vagy inkább véletlen eset, hogy Walpurgis névnapja néha egyedül, néha Fülöp és Jakab apostolok neveivel egyszerre, május 1. napjára esett, okot szolgáltatott a németeknél arra, hogy az e napot megelőzően [április 30-át.] róla neveztetnék [Walpurgistag], s különbféle balvélekedések és babonás előítéletek támadnának." - Közhasznu esmeretek tára, 12-dik kötet (Pest, Wigand, 1834), p. 341.
  8. ↑ Diese umfasst verschiedene Praktiken, die vom Besuch des Gnadenortes (Wallfahrt) über Seelsorge, den Gebrauch des von den Nonnen ausgeteilten "Walburgisöls" und Votivgaben bis hin zu Führungen und Forschungsarbeiten reichen. - Verehrungspraktiken der hl. Walburga in Eichstätt (Bayerisches Staatsministerium der Finanzen und für Heimat Pressemitteilung Nr. 028/21 vom 3. März 2021.) Lásd itt.
  9. ↑ Zweckverband Kloster Heidenheim: 91719 Heidenheim, Ring-straße 6. (Bajor tartomány, Németország)
  10. ↑ A "Magyar Könyvszemle" 1939. évi 1. füzetében, Kniewald Károly "A Pray-kódex Sanctorale-ja" című tanulmánya 4. oldalán az "S/1" (= Nagy Sacramentarium) oszlopban és a "K" (= Nagy Naptár) oszlopban a "Februarius 25." sorban; valamint a tanulmány 7. oldalán a "K" oszlopban "Maius 1." sorban. A tanulmányban lásd még a 34. oldalon:
    • a 10. sorban: "II. 25. Walpurga virgo, O.S.B. apátnő, Heidenheim-ben meghalt 779-ben, Eichstätt-be vitték 871-ben.
    • a 19. sorban: "V. 1. Walpurgis v(irgo), O.S.B. apátnő, Willibald nővére, meghalt 779-ben, Heidenheim-ben."
  11. ↑ Pray-kódexünk "kalendáriumában a délnémet szenteknek is egy koncentrált együttesét találjuk meg. [...] Walpurga (II. 25., V. 1.), akinek egyik kultuszközpontja Eichstätt [...] Az említettek közül a sanctoraléban Walpurgának, Willibaldnak, Rutbertnek van egy-egy miséje." - Veszprémy László: Szentkultusz korai liturgikus kódexeinkben - IN: Ars Hungarica, 17 évf. 1989. évi 1. szám, 15-22. old.
  12. ↑ "Május elsején (...) 1363: a soproni Golso-kódex ezen a napon Valburgáról is megemlékezik." - lásd a Májusfa címszónál. In: Magyar Katolikus Lexikon, VIII. kötetben
  13. ↑ Magyar provenienciáját a magyar szentek mellett, a magyar liturgikus könyveink hagyományait őrző ünnepek is bizonyítják. A kódex, több évszázadon keresztül Sopronban volt, s itt magán- vagy gyülekezeti célra használhatták. - Lauf Judit: Bécs és Sopron középkori liturgikus gyakorlatának összefüggései... In: Magyar Könyvszemle: 125. évf. (2009.) 3. sz.
  14. ↑ Radó Polikárp: "Sopron város kéziratos misekönyve: a Golso-kódex" IN: Magyar Könyvszemle, 1940. évi III. füzet (Budapest 1940), p. 230.: Máj. 1. Walpurge virg., O.S.B. apátnő, elh. 779.
  15. ↑ Szentpétery Imre (kieg.: Érszegi G. & Raj T. & Szögi L.) (sajtó alá rendezte: Gazda I.) : A kronológia kézikönyve (Budapest, 1985), p. 82-87: Magyar Naptár. Itt a 84. oldalon: Május - Pünkösd hava 1. napján / Fülöp és Jakab; Valburga, Zsigmond.
  16. ↑ Zalka János: Szentek élete, I. rész (Pest 1859), 298. oldal
  17. ↑ "Emléknapja máj. 1." - Acsády Ignác (szerk.): Az Atheneaum Kézi Lexikona, II. kötet (Budapest 1893), p. 1852.
  18. ↑ BARÁTSÁG, kulturális és közéleti folyóirat: 16. évfolyam, 3. szám [2009 június 15.], 24. oldal / Kalendárium / Május - Pünkösd hava / Május 1. [...] "Az egyház a kommunista befolyás ellensúlyozásaként e napot Munkás Szent József emléknapjává tette. Európa-szerte szokás május elsején a majális és a májusfa állítása. Ez a nap Valburga (Walpurgis) angolszász királylány, apátnő emlékünnepe is, aki a VIII. században élt és részt vett a németek megtérítésében."
  19. ↑ Incze Dénes: A szentek élete, 5. (Agapé, Szeged, 1999), Május 1. - Szent Valburga
  20. ↑ Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium, I. kötet (Budapest, 1977), p. 333-334: Május 1. Valburga
  21. ↑ Migne: Patrologia Latina, 129/3. kötet (Párizs, 1879) p. 865-898. Itt: 897. Carmen de Sancta Walpurge
  22. ↑ John Wilson: The English Martyrologe (1608). A könyv, április 27-én hozza Szent Valburga történetét a 109-110. oldalon. Wolfhardus versének első két sorát a 110. oldalon közli Wilson.
  23. ↑ J. Bollandus & G. Henschenus: Acta Sanctorum, Febr. Tom. III. (Venetiis, 1736), p. 523.
  24. ↑ Ugyanőt idézi húsz évvel később Nagy Antal: Hitelemzés példákban, II. kötet (Komárom, 1886), 228-dik és 766-dik oldal.
  25. ↑ Rathsamhausen könyvében nincs oldalszámozás; a Prefatio után látható a Szent Valburga ábrázolás, alatta ezzel a felirattal "S. Walburgae abatissa monasteri in Heindenheim, Dioecesis Eystetten Patrona, MDCXVI."
  26. ↑ Gretser könyvében a 8-dik oldalon látható a Szent Valburga ábrázolás.
  27. ↑ Germanisches Nationalmuseum, Graphische Sammlung, Nürnberg. Inventar-Nr.: HB 6808 / Kapsel-Nr.: 1237. A kép mérete: 15,2 cm x 10,5 cm.
  28. ↑ Die heilige Walpurga
  29. ↑ De Walburgis-verering volgens de Zutphense bronnen. - IN: Ike de Loos: Patronen ontrafeld: Studies over gregoriaanse gezangen en Middelnederlandse liederen (Hilversum, Verloren, 2012), p. 125.
  30. ↑ Dominikánsky knižný inštitút / Historický schematizmus slov. farností / Nitrianska Streda: (...) "Približný rok zániku kostola sv. Walburgy je neznámy. Pri prestavbe sa patrocínium ľahko mohlo zmeniť na sv. Filipa a Jakuba. (1731)"
  31. ↑ Halaváts Gyula: A nagydisznódi ág. ev. templom. In: Archaeologiai Értesítő, 1914, p. 232.
  32. ↑ Gustav Gündisch: Die Patrozinien der sächsischen Pfarrkirchen Siebenbürgens - IN: Forschungen über Siebenbürgen und seine Nachbarn (München, 1987), p. 98.
  33. ↑ Békefi Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban (Budapest, 1907), p. 72.
  34. ↑ Dercsényi Dezső (szerk.): Magyarország Műemléki Topográfiája, V. kötet: Pest megye műemlékei (Akadémiai Kiadó, Budapest 1958), 1. rész, p. 352.
  35. ↑ Lakatos Ernő: Diósd című tanulmánya. In: Fejér Megyei Történeti Évkönyv, 15. (Székesfehérvár 1981), p. 320.
  36. ↑ Vesd össze: Érd Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának teljes felülvizsgálata. Megalapozó vizsgálatok. (Érd, 2014 május), p. 110.
  37. ↑ Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története, III. kötet (Budapest 1876), p. 155.
  38. ↑ A Magyar Piarista Rendtartomány történeti névtára 1666-1997 (Budapest, 1998)
  39. ↑ Wertner Mór: Névmagyarázatok, II. kötet [= Nyelvészeti Füzetek, 17.] Régi magyar női nevek (Magyar Nyelvőr, Budapest 1917), 66. oldal: "Walpurga" címszó:
    • Fejér: Codex diplomaticus Hungariae... Tomi X. Vol. 6. (Buda, 1844), p. 807: Moson-megyei Kaplirz Péter felesége (1426),
    • Nagy & Páur & Ráth & Véghely: Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius, Tom. II. (Győr, 1865), p. 285. "Valpurga" írásmódban, kétszer (1439), valamint
    • Nagy & Páur & Ráth & Véghely: Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius, Tom. III. (Győr, 1866), p. 372: Sopron-megyei Nagymartoni-Fraknói Gróf Pál lánya (1437).
  40. ↑ Apja: Franz Anton Abensperg-Traun (1674-1745). Anyja: Pálffy Eleonóra Mária Terézia Bonaventura (1682-1729).
  41. ↑ Illésházy Mária Terézia Juliana Carolina Walburga Anna (1734. december 9. - 1807. április 29.)
  42. ↑ Az érd-ófalui Szent Mihály római katolikus plébániatemplom műemléki kutatása és helyreállítása ― In: Építés – Építészettudomány 39 (2011) 1-2. szám, p. 25. /Adatok: Székesfehérvári Püspöki Levéltár, Kuthy István püspöki levéltáros: "A székesfehérvári egyházmegye budai főesperesi kerületében levő plébánia templomoknak története és leírása" Kézirat, 1955. / Can. visitatio 1805-ben.
  43. ↑ Kászoni Dénes: Érd becses műemléke, a római katolikus templom ófaluban - In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 11. szám (Érd, 1992), 73-74. oldal
  44. ↑ Kovács Sándor: Adalékok Érd földrajzi név listájához, I. rész - In: Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 14. (Érd, 2005), p. 80.
  45. ↑ Torma István (szerk.): Magyarország régészeti topográfiája, 7. kötet: A budai és szentendrei járás (Budapest 1986), p. 389. Lelőhely: 7/3. Őskori településnyom (felszíni).
  46. ↑ Rathsamhausen Fülöp (szül. kb. 1240, elh. 1322)
  47. ↑ Rathsamhausen Fülöp eichstätti püspök volt 1306-tól 1322-ig.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szent_Valburga&oldid=27581015”