Szóli
| Szóli | |
 | |
| Szóli amfiteátruma | |
| Alapítás | i. e. 11. század |
| Megszűnés | i. e. 58 |
| Ország |  Ciprus |
| Tszf. magasság | 57 m |
| Elhelyezkedése | |
 Szóli
Pozíció Ciprus térképén
| |
 é. sz. 35° 08′ 25″, k. h. 32° 48′ 45″35.140400°N 32.812600°EKoordináták: é. sz. 35° 08′ 25″, k. h. 32° 48′ 45″35.140400°N 32.812600°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szóli témájú médiaállományokat. | |
Szóli (ógörögül: Σόλοι) ókori királyság és városállam volt Ciprus északnyugati partján.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]A város egy hegy tetején, egy termékeny folyóvölgy felett épült, közel a tengerparthoz, ahol természetes kikötővel rendelkezett.
Története
[szerkesztés]Az ókorban, a Kr.e. 3. évezredben a településen már fontos rézbánya működött.[1] A várost vélhetően görög telepesek alapították. Noha egyes források szerint Szólit az athéni bölcs, Szolón alapította, ez nyilvánvalóan legenda, mivel a város már évszázadok óta állt, amikor Szolón a Kr.e. 6. században oda látogatott.[2]
Régészeti feltárások szerint a város a Kr.e. 4-5. században intenzív kereskedelmi kapcsolatban volt Athénnal, ahova rezet és fát exportált, luxuscikkekért – így például szimpozion során használt edényekért – cserébe. Feltételezhető, hogy athéni művészek is éltek a városban, és tevékenységük befolyást gyakorolt a Szóliban készülő alkotások stílusára. A régészeti leletek arra utalnak, hogy a település lakói az Óperzsa Birodalommal is kapcsolatban álltak.[3][4]
Kr.e. 498-ban a város részt vett a perzsák elleni felkelésben.[5] Amikor Kr. e. 391-ben Euagorasz megkísérelte egyesíteni a ciprusi városállamokat, Szóli – akárcsak Amathusz és Kítion – a perzsák támogatásával szembeszállt vele.[6]
Régészeti feltárás
[szerkesztés]
A város területén több régészeti feltárás zajlott a XX. században. A kutatást 1927 és 1931 között a Svéd Régészeti Expedíció, 1965 és 1974 között pedig a québec-i Laval Egyetem végezte, továbbá a Ciprusi Régészeti Hivatal is feltárt számos maradványt a térségben. A völgy keleti felén megtalálták Szóli természetes kikötőjének maradványait. A legnagyobb fennmaradt építmény, a város 1929-ben feltárt színháza, ami a kutatás szerint a 2-3. századi eredetű. Az 52 méteres átmérőjű színházat, amelynek nézőtere 17 méter átmérőjű, a hegy északi lejtőén vájták a sziklába.[5]
A svéd expedíció a városfalon kívül egy öt templomból álló épületegyüttes maradványait is feltárta. A templomok – amelyeket Aphrodité, Izisz és Szerápisz tiszteletére szenteltek – Kr.e. 250 és az időszámításunk szerinti 4. század eleje között épültek. A kanadai expedíció a hegy északkeleti részén egy kora keresztény bazilika maradványait is feltárta. Szintén előkerültek a római agora feltételezett maradványai, és a hegy délkeleti részén a város nekropolisza is, ahol számos sírkövet tártak fel.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Spyridakis 1977. 2. old.
- ↑ Spyridakis 1977. 10-11. old.
- ↑ Live Science, 2015.10.12.
- ↑ Index, 2015.10.13.
- ↑ a b c Soloi theatre
- ↑ Spyridakis 1977. 28. old.
Források
[szerkesztés]- ↑ Spyridakis 1977.: Spyridakis, Constantinos. A brief history of Cyprus, Revised edition. (angol nyelven), Nicosia: Zavallis Press Ltd. [1977]
- ↑ Live Science, 2015.10.12.: Owen Jarus: A Matter of Class: 2,400-Year-Old Tombs Yield Ancient Aristocrats (angol nyelven). Live Science, 2015. október 12. (Hozzáférés: 2015. október 13.)
- ↑ Index, 2015.10.13.: Kincseket rejtett a 2400 éves ciprusi sír. Index, 2015. október 13. (Hozzáférés: 2015. október 13.)
- ↑ Soloi theatre: Soloi theatre (angol nyelven). A Ciprusi Köztársaság Közlekedési, Hírközlési és Munkaügyi Minisztériuma. (Hozzáférés: 2015. október 18.)
További információk
[szerkesztés]- Jean Des Gagniers. Soloi: Dix Campagnes De Fouilles (Recherches archeologiques de l'Universite Laval) (francia nyelven). Les Presses de l'Université Laval (1986). ISBN 9782763770512. Hozzáférés ideje: 2015. június 23.