iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szápár
Szápár – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Szápár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szápár
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásZirci
Jogállásközség
PolgármesterTrojákné Szita Katalin (független)[1]
Irányítószám8423
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség477 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség65,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,09 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 18′ 59″, k. h. 18° 02′ 33″47.316289°N 18.042381°EKoordináták: é. sz. 47° 18′ 59″, k. h. 18° 02′ 33″47.316289°N 18.042381°E
Szápár (Veszprém vármegye)
Szápár
Szápár
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Szápár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szápár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szápár (szlovákul Capár, Cáfár[3]) község Veszprém vármegyében, a Zirci járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Zirctől mintegy 16 kilométerre északkeletre fekszik, Veszprém vármegye keleti szélén, Csetény és a már Fejér vármegyéhez tartozó Bakonycsernye közt, a Szapári-ér mentén. Belterületének déli szélén halad el a Zirc és Mór között húzódó 8216-os út, amelybe itt torkollik bele, 18 kilométer megtétele után, déli irányból, Várpalota felől a 8213-as út. Főutcája a 8213-as út egyenes folytatásaként, de már önkormányzati útként induló, majd a Szapári-ér keresztezése után keletnek forduló Kossuth Lajos utca.

Története

[szerkesztés]

Szápár a Szapáry család ősi lakhelye volt. Nevét az oklevelek 1341-ben említették először. A Szapáryak Sánc-hegyen álló várkastélya a török hódoltság alatt a faluval együtt elpusztult, a falu később is csak mint puszta szerepelt.

A település és környéke a 18. századig lakatlanul állt, egy ideig a Cseszneki vár tartozékai közé tartozott.

1752-ben az elnéptelenedett települést a Szapáry család népesítette újra Nyitra és Trencsén vármegyei katolikus szlovákokkal, akik részben a közeli Akáról települtek tovább.[4] Az újonnan érkezett lakók földműveléssel, állattenyésztéssel, fa- és faszénkereskedelemmel foglalkoztak.

1855-ben Stinner Ferenc és Sámuel lett Szápár új birtokosa.

A településen a 19. században szénbányát nyitottak, az itt felszínre hozott szén a nagy gyantatartalma miatt akár gyufával is meggyújtható volt. A bánya munkát adott a helyi lakosság egy részének, azonban nem volt hosszú életű, mivel az itt bányászott szén mennyisége kevés volt a gazdaságos működéshez, ráadásul a szállítás sem volt megoldott. Ezért az első bányát rövidesen bezárták, majd 1908-ban újra megnyitották. Ekkor a szállítást a bodajki vasútállomásig kiépített lóvasúttal oldották meg, de a rossz termelési viszonyok miatt a 20. század harmincas évei körül végleg bezárták.

1910-ben 657 lakosából 257 magyar, 55 német, 344 szlovák volt. Ebből 598 római katolikus, 36 református, 15 izraelita volt.

A 20. század elején Veszprém vármegye Zirci járásához tartozott.

1947-ben a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében több szlovák család költözött innen a felvidéki Martos településre, onnan pedig felvidéki magyarok érkeztek Szápárra.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Fábik Ferenc (független)[5]
  • 1994–1998: Fábik Ferenc (független)[6]
  • 1998–2002: Fábik Ferenc (független)[7]
  • 2002–2003: Fábik Ferenc (független)[8]
  • 2004–2006: Fábik Ferenc (független)[9]
  • 2006–2009: Bálint Sándor (független)[10]
  • 2010–2010: Maros Éva Mária (független)[11]
  • 2010–2014: Bálintné Schmidt Ildikó (független)[12]
  • 2014–2019: Bálintné Schmidt Ildikó (független)[13]
  • 2019–2024: Trojákné Szita Katalin (független)[14]
  • 2024– : Trojákné Szita Katalin (független)[1]

A településen 2004. február 28-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[9] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[15] A választáson a korábbi faluvezető is elindult, és meg is nyerte azt.

2010. március 28-án újra időközi polgármester-választást kellett tartani Szápáron,[11] ezúttal azért, mert az előző polgármester néhány hónappal korábban elhunyt.[16]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
485
485
481
458
478
469
477
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,2%-a magyarnak, 11,3% szlováknak mondta magát (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,9%, református 2,9%, evangélikus 2,5%, felekezeten kívüli 4,4% (17,9% nem nyilatkozott).[17]

2022-ben a lakosság 93,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,9% szlováknak, 0,6% románnak, 0,4% németnek, 0,2% szlovénnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,1% volt római katolikus, 3,8% református, 3,3% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 13% felekezeten kívüli (29,9% nem válaszolt).[18]

Nevezetességek

[szerkesztés]

Képgaléria

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Szápár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Lelkes György (szerk): Magyar helységnév-azonosító szótár. Argumentum, KSH Könyvtár, 2011. pp. 618, 883. ISBN 978-963-446-593-5
  4. ↑ Erik Fügedi – Ferenc Gregor – Péter Király: Atlas slovenských nárečí v Maďarsku = Atlas der slowakischen Mundarten in Ungarn. Slovenský výskumný ústav Zväzu Slovákov v Maďarsku = Slowakisches Forschungsinstitut des Verbandes der Slowaken in Ungarn, Budapešť – Budapest, 1993. pp. 72–73, 178. ISBN 963 04 3280 3
  5. ↑ Sz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Szápár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  7. ↑ Szápár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  8. ↑ Szápár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  9. ↑ a b Szápár települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. február 28. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  10. ↑ Szápár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  11. ↑ a b Szápár települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2010. március 28. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  12. ↑ Szápár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  13. ↑ Szápár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  14. ↑ Szápár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 10.)
  15. ↑ Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  16. ↑ 2010. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2010 (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  17. ↑ Szápár Helységnévtár
  18. ↑ Szápár Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szápár&oldid=27523250”