iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Speyer
Speyer – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Speyer

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 A településen világörökségi helyszín található 
Speyer
Speyer címere
Speyer címere
Speyer zászlaja
Speyer zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományRajna-vidék-Pfalz
JárásRajna-vidék-Pfalz (1946. augusztus 30. – )
Rangjárási jogú város
Alapítás éve346
PolgármesterWerner Schineller (CDU)
Irányítószám67346
Körzethívószám06232
RendszámSP
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség51 203 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség1 186 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság113 m
Terület42,58 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 18′ 60″, k. h. 8° 26′ 01″49.316555°N 8.433615°EKoordináták: é. sz. 49° 18′ 60″, k. h. 8° 26′ 01″49.316555°N 8.433615°E
Speyer (Rajna-vidék-Pfalz)
Speyer
Speyer
Pozíció Rajna-vidék-Pfalz térképén
Elhelyezkedése Rajna-vidék-Pfalz térképén
Elhelyezkedése Rajna-vidék-Pfalz térképén
Speyer weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Speyer témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Speyer város (középkori latin neve: Spira) Németországban, Rajna-vidék-Pfalz szövetségi tartományban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Rajna bal partján, a Rajna és a Speyerbach összefolyásánál található.

Története

[szerkesztés]
A dóm belső részlete
A város látképe
A város egy részlete a háttérben a dómmal
A dóm látképe a várossal légifelvételen

Speyer nevét az 5. században említették először Spira formában. A település a rómaiak idején a Civitas Nemetum nevet viselte. A 4. századtól kezdve a kereszténység egyik központja, 348-ban pedig már püspökségi székhely volt, ami később a pogány barbárok betörései következtében megszűnt és csak 610-ben éledt új életre. A 14. század elejétől a 18. század végéig szabad birodalmi város története évszázadokon át összefüggött a Német Császárság történetével. A városban több mint ötven birodalmi gyűlést tartottak. A híres 1529 évi gyűlésen az evangélikus hercegek és rendek tiltakozást nyújtottak be, vagyis protestáltak a többség reformációellenes határozatai ellen, innen származik a protestáns elnevezés. Az első német császárok gyakran laktak a városban. 1527-től 1689-ig, némi megszakításokkal, a német birodalmi kamara-törvényszéknek volt székhelye. 1689-ben Monclar francia generális feldúlta. 10 év múlva a város romjaiból felépült ugyan, de korábbi jólétét vissza nem szerezhette. A spanyol, osztrák örökösödési, a hétéves és a francia forradalmi háborúkban is gyakran tettek a franciák benne kárt. 1801 és 1814 között Donnersberg francia départementhoz tartozott. Napóleon bukása után Speyer Bajorországhoz került az 1945-ös új tartományi felosztásig. A történelmi városközpont sértetlenül vészelte át a második világháborút; az a néhány bomba, amely a településre hullott, csupán a vasúti közlekedésben okozott kárt.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • A speyeri dóm 1981 óta az UNESCO világörökség része. A dóm építését II. Konrád császár 1030-ban kezdette meg és IV. Henrik uralma alatt, 1061-ben fejezték be. A dómot a német császárok temetkező helyéül szánták; itt nyugosznak II. Konrád, III., IV. és V. Henrik, Sváb Fülöp, Habsburgi Rudolf, Nassaui Adolf, Osztrák Albert és több császárné. A dóm 1450. leégett, 1689-ben és később, 1794-ben a franciák égették fel; ezután magtárul szolgált. Csak 1822. Miksa József bajor király közreműködése folytán adatott ismét vissza eredeti rendeltetésének és restauráltatott egészen. A templom bazilika-épület 1 keleti kereszthajóval, nyugati előcsarnokkal, két kupolával és 4 toronnyal, amelyek közül a nyugatiak 73 méter magasak. A templom 134, a kereszthajó 73 méter hosszú; a középhajó 15 méter széles és 33 méter hosszú; egész területe 4470 m². Az előcsarnokba (császárcsarnok) három hatalmas portále vezet; benne láthatók az itt eltemetett császárok homokkőszobrai; a királykórus 12 lépcsővel magasabb, mint a középhajó és ennél egy pár lépcsővel magasabb a püspöki kórus, amelyben Habsburgi Rudolf emléke látható Schwanthalertől és Nassaui Adolfé Ohnmachttól. A dóm legkiválóbb díszei a Schrandolph-féle freskók (1845-53), amelyek I. Lajos bajor király és II. Miksa művészetszeretetének köszönhetik keletkezésüket.
  • 2021 óta a zsidóudvar(wd) a Speyer, Worms és Mainz zsidó öröksége(wd) világörökségi helyszín része.[2]
  • Kunstverein Speyer
  • Künstlerbund Speyer
  • Speyeri városi galéria
  • Pfalz történelmi múzeuma

Gazdaság

[szerkesztés]
  • Repülőgépgyártás
  • Villamosipar
  • Gépipar
  • Vegyipar
  • Szigetelőanyagok gyártása
  • Nyomdászat
  • Turizmus

Híres emberek

[szerkesztés]

Díszpolgárok

[szerkesztés]

A városban születtek

[szerkesztés]

Polgármesterek

[szerkesztés]
  • Ebelin vor dem Münster (1294 körül)
  • Bernhard zur Krone (1294 körül)
  • Contze Fritze (1390 és 1409 között)
  • Hans der Elder Fritze (1390 és 1409 között)
  • Hensel Muttersteder (1390 és 1409 között)
  • Friederich Fritze (15. század)
  • Peter Fritze (15. század)
  • Claus von Rinckenberg (15. század)
  • Engel von Rinckenberg (15. század)
  • Conrad Roseler (15. század)
  • Martin Stossel (15. század)
  • Eberhart Meinsheim (15. század)
  • Friedrich Meurer (1531–1563)
  • Christman Petsch (1575–1593)
  • Haman Petsch (1563–1573)
  • Jakob Meurer
  • Jakob Friedel Meurer
  • Johann Paul Fuchs (1689 körül)
  • Georg Ernst Rützhaub (1689 és 1700 között)
  • Israel Kümmich (1689 és 1700 között)
  • Johann Peter Schreyer (1700 után)
  • Johann Conrad Schwanckhardt (1700 után)
  • "Maire" Karl Ludwig Petersen (1792)
  • "Maire" Johann Adam Weiß (1796–?)
  • "Maire" Johann David Staub (1796–?)
  • "Maire" Franz Freytag (1800–1801)
  • "Maire" Johann Adam Weiß (1801 és 1804 között)
  • "Maire" David Staub (1801 és 1804 között)
  • "Maire" Ludwig Wilhelm Sonntag (1804–1809)
  • "Maire" Georg Friedrich Hetzel (1809–1813)
  • Franz Reichardt (1814–1819)
  • Georg Friedrich Hetzel (1819–1829)
  • Friedrich August Heydenreich (1830–1832)
  • Georg Friedrich Hetzel (1833–1838)
  • Georg Friedrich Hilgard (1838–1843)
  • Georg Friedrich Kolb (1848–1849)
  • Georg Friedrich Haid (1859–1868)
  • Johann Conradt Eberhardt (1868–1874)
  • Georg Friedrich Haid (1875–1884)
  • Georg Peter Süß (1885–1894)
  • Dr. med. Friedrich Weltz (1894–1897)
  • Philipp Serr (1897–1904)
  • Philipp Lichtenberger (1904–1911)
  • Dr. Ernst Hertrich (1911–1914) (az első hivatásos polgármester)
  • Dr. Otto Moericke (1917–1919)
  • Karl Leiling (1919–1943; 1923-tól főpolgármester)
  • Rudolf Trampler, vezető náci propagandista (1943–1945)
  • Karl Leiling (főpolgármester; 1945–1946)
  • Hans Hettinger (főpolgármester; 1946)
  • Paul Schaefer (főpolgármester; 1946–1949)
    • Hermann Langlotz (alpolgármester; 1946–1949)
  • Dr. Paulus Skopp (főpolgármester; 1949–1969)
    • Bertram Hartard (alpolgármester; 1948–1952)
    • Stefan Scherpf (alpolgármester; 1956–1984)
  • Dr. Christian Roßkopf (főpolgármester; 1969–1995)
  • Werner Schineller (főpolgármester; 1995-től)
    • Hanspeter Brohm (alpolgármester; 1995-től)

Partnervárosok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
  2. ShUM Sites of Speyer, Worms and Mainz. whc.unesco.org (Hozzáférés: 2021. augusztus 11.)

További információk (német nyelven)

[szerkesztés]
Commons:Category:Speyer
A Wikimédia Commons tartalmaz Speyer témájú médiaállományokat.