iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sievert
Sievert – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Sievert

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A sievert (jele: Sv, kiejtve: szívert) az ekvivalens sugárzási dózis vagy másképpen dózisegyenérték SI származtatott egysége, amely az ionizáló sugárzás mennyiségét annak biológiai hatása alapján értékeli. A fizikai aspektusokat a grayben mért elnyelt sugárdózis jellemzi. A mértékegység a nevét Rolf Sievert svéd orvosi fizikusról kapta, aki a sugárzási dózis mérésével kapcsolatos munkáiról és a sugárzás biológiai hatásainak kutatásáról ismert.

Definíció

[szerkesztés]

A gray mértékegység a bármely anyagban elnyelődött ionizáló sugárzás dózisát adja meg. A vele megegyező dimenziójú sievert ezzel szemben a biológiai szövetekben (emberben) elnyelődött sugárzás mértékegysége. Az ekvivalens dózis, vagy dózisegyenérték a grayben mért elnyelt dózis és egy súlyozó tényező (W) szorzataként kapható meg. A súlytényező (amelyet esetenként minőségi tényezőnek is neveznek) függ a sugárzás típusától, a sugárzást elnyelő szövet fajtájától és egyéb befolyásoló tényezőktől.[1] SI-egységekkel kifejezve:

Ahol:

  • Sv: sievert;
  • Gy: gray;
  • W: az adott sugárzástípusra és szövetfajtára jellemző súlyozó tényező

Továbbá:

Tehát:

A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság (CIPM) a már előzőleg jóváhagyott J/kg mértékegység használatához a következő pontosítást tette hozzá (1984, Recommendation 1.):[2]

Tekintettel arra, hogy mindkét mértékegység eredetileg J/kg (lásd a 16. Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia, 1979), a félreértések elkerülése érdekében javasoljuk a mennyiségeket a következő képlettel kifejezni:

Ahol:

  • H: a dózisegyenérték (mértékegysége a sievert);
  • Q: minősítő tényező;
  • N: számérték egyéb befolyásoló tényezők kifejezésére;
  • D: az ionizáló sugárzás elnyelt dózisa (mértékegysége a gray).

A definíciót a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (BIPM) a Nemzetközi Sugárzásvédelmi Bizottság (International Commission on Radiological Protection) javaslatára fogalmazta meg.[jegyzet 1] Ennek értelmében tehát a W súlyozó tényező a Q és N dimenziótlan mennyiségek szorzata, mértékegysége tehát 1.

Súlytényezők a sugárzás típusa szerint[1]
Típus és energiatartomány Súlytényező
elektron, pozitron, müon, vagy foton (gamma, röntgen) 1
neutron (<10 keV) 5
neutron (10–100 keV) 10
neutron (100 keV–2 MeV) 20
neutron (2 MeV–20 MeV) 10
neutron (>20 MeV) 5
proton (a radioaktív visszalökődésből
származó protonok és energia nélkül) (>2 MeV) 		2
alfa-részecskék, maghasadási töredék,
nemrelativisztikus nehéz nukleon 		20
A szövetekre vonatkozó súlytényezők[1]
Szövettípus Súlytényező
csonthártya, bőr 0,01
hólyag, mell, máj, nyelőcső, pajzsmirigy, egyéb 0,05
csontvelő, vastagbél, tüdő, gyomor 0,12
ivarmirigyek 0,20

Mivel a test többféle szövettípusból áll, gyakran súlyozott összeget vagy integrálszámítást alkalmaznak a pontos súlytényező megállapítására.

SI prefixumok és átszámítások

[szerkesztés]

Gyakran használt SI-prefixum a millisievert (1 mSv = 10−3 Sv = 0,001 Sv) és a mikrosievert (1 μSv = 10−6 Sv = 0,000001 Sv).

A sievert extenzív mennyiség, időderiváltja a Sv/s (az áramló mennyiségek közé tartozik).[jegyzet 2] Ennek használata félreérthető, mert a J/s mértékegységet a wattal kellene helyettesíteni, így a J/kg helyébe a W/kg lépne, amely azonban definiálatlan. Ezért használatban maradt az SI-nek kissé ellentmondó Sv/h mértékegység.

Dózispéldák

[szerkesztés]

Egyszeri dózisok

[szerkesztés]
  • Egy banán elfogyasztása: 0,1 μSv
  • 8 óra alvás egy ember mellett: 0,5 μSv[3]
  • Fogászati röntgenfelvétel: 5 μSv[4]
  • Mammográfiai felvétel: 3 mSv[4]
  • Komputertomográfiai felvétel az agyról: 0,8–5 mSv[5]
  • Komputertomográfiai felvétel a mellkasról: 6–18 mSv[5]

Óránkénti sugárzási példák

[szerkesztés]

Éves sugárzási példák

[szerkesztés]

Példák a dózishatárokra

[szerkesztés]
  • Nemzetközi ajánlás szerint önkéntesek számára megengedett határ komolyabb nukleáris veszélyhelyzet elhárítása esetén: 500 mSv, életveszély vagy súlyos sérülés elhárítása esetén: 1000 mSv[13]
  • Kitelepítési kritérium a csernobili atomkatasztrófa után: 350 mSv/teljes élet[10]
  • Megemelt dóziskorlát a fukusimai atomerőmű-baleset elhárításán dolgozókra: 250 mSv/év[14]
  • Jelenlegi átlagos korlát atomlétesítményekben dolgozók számára: 20 mSv/év[10] Ez a háttérsugárzás miatt és az orvosi vizsgálatok következtében kapott dózison felül értendő, azzal a követelménnyel együtt, hogy a dózist a reálisan elérhető legalacsonyabb szinten kell tartani, a szociális és gazdasági tényezők figyelembe vételével.[15]
  • A lakossági dóziskorlát uránbányászat és atomerőművek esetén általában 1 mSv/év a természetes háttérsugárzáson felül.[15]

A sugárdózisok tipikus tünetei

[szerkesztés]
Bővebben: Sugárbetegség

Az akut (egy napon belüli) sugárdózisok tünetei:[16]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ (Concerning the sievert (PV, 52, 31 and Metrologia, 1985, 21, 90).
  2. ↑ Az időegység alatti sugárdózist nem szabad sugárerősségnek nevezni, mert az az elektromágneses sugárzásoknál használatos. Helyesebb kifejezés az ionizáló sugárzás árama

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c Radiation Dose Archiválva 2011. augusztus 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, Low Dose Radiation Research program Archiválva 2011. augusztus 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, U.S. Department of Energy (PowerPoint presentation).
  2. ↑ si_brochure_8_en.pdf. bipm.org, 2006. (Hozzáférés: 2011. április 3.) SI füzet, 69. oldal: CIPM, 1984 1. sz. ajánlás.
  3. ↑ a b c d Everyday exposures to radiation. PBS
  4. ↑ a b Brenner DJ, Hall EJ (2007. November). „Computed tomography—an increasing source of radiation exposure”. N. Engl. J. Med. 357 (22), 2277–84. o. DOI:10.1056/NEJMra072149. PMID 18046031. 
  5. ↑ a b Survey of CT techniques and absorbed dose in various Dutch hospitals.. PubMed
  6. ↑ Országos Háttérsugárzási Adatok. [2011. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 19.)
  7. ↑ a b c d e Radiation Risks and Realities. EPA
  8. ↑ a b Radiation at FUSRAP Sites. [2011. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 19.)
  9. ↑ What Happened and What Didn't in the TMI-2 Accident. American Nuclear Society. [2011. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 16.)
  10. ↑ a b c d e f Radiation fears after Japan blast. BBC
  11. ↑ a b Radiation Exposure: The Facts vs. Fiction
  12. ↑ Fact Sheet on Biological Effects of Radiation. United States Nuclear Regulatory Commission
  13. ↑ International Commission on Radiological Protection (1991). „1990 Recommendations of the International Commission on Radiological Protection - ICRP Publication 60”, 52. o. 
  14. ↑ Last Defense at Troubled Reactors: 50 Japanese Workers. The New York Times
  15. ↑ a b Nuclear Radiation and Health Effects Archiválva 2011. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, June 2010, World nuclear Association.
  16. ↑ Nuclear Energy: the Good, the Bad, and the Debatable. National Institutes of Health. [2010. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 19.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sievert című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sievert&oldid=26660903”