iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Resznek
Resznek – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Resznek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Resznek
Szent József-templom
Szent József-templom
Resznek címere
Resznek címere
Resznek zászlaja
Resznek zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásLenti
Jogállásközség
PolgármesterCsiszár Balázs (független)[1]
Irányítószám8977
Körzethívószám92
Népesség
Teljes népesség246 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség14,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,42 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 39′ 50″, k. h. 16° 28′ 24″46.663911°N 16.473281°EKoordináták: é. sz. 46° 39′ 50″, k. h. 16° 28′ 24″46.663911°N 16.473281°E
Resznek (Zala vármegye)
Resznek
Resznek
Pozíció Zala vármegye térképén
Resznek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Resznek témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Resznek község Zala vármegyében, a Lenti járásban. Közigazgatásilag a falu a rédicsi körjegyzőséghez tartozik.[3]

Fekvése

[szerkesztés]

Lenti nyugati szomszédságában fekszik, a 7418-as út mentén; előbbiből a határszélén ágazik ki a Nemesnépre vezető 7421-es út; közigazgatási területét mindemellett egy egészen rövid szakaszon érinti a Lentitől a bajánsenyei határátkelőig vezető 7416-os út is. Maga is határfalunak számít, nyugati szomszédja, Kebeleszentmárton már Szlovéniához tartozik.

Története

[szerkesztés]

Resznek Árpád-kori település. Nevét már 1282-ben említették az írásos források Rezmuc néven. A fontos útvonalak közelségében fekvő településnek 1325-ben, majd 1342-ben már Szent Kereszt nevű templomát is említették, majd 1403-ban már a Rezneki család által épített palánkváráról is említést tettek az oklevelekben, mely ekkor az Egerváriakhoz került.

1441-ben pedig ismét tulajdonosváltásra került sor, mivel a hűtlenség vádjával lefogott Egervári Balázstól a birtok a gersei Pető család kezébe került mint királyi juss. A vár jelentősége azonban még a török idők előtt megszűnt.

1523-ban az egervári uradalom része, ekkor Kanizsai László birtokaként említik. 1531-ben Hashagyi és Egervári birtok.

1543-ban már mai Resznek nevén említették az írásos dokumentumokban.

1558-tól Nádasdy család tulajdonába került, 1632-től pedig már a Batthyány család birtokaként szerepelt.

1720-ban gróf Széchenyi Zsigmond birtoka volt, aki a pölöskei tiszttartón keresztül irányította 1746-ig, amikor az elmaradt szolgáltatások miatt a keményebb kezű Széchenyi Ignác felgyújtatta a falut, később a Széchenyiek eladták itteni birtokaikat, köztük a reszneki földeket is.

Az 1700-as években a falu több birtokos kezében is volt, melyek közül a legnagyobb a Bernáth család volt, akik az 1770-es években egy szép kastélyt is építettek birtokukon.

1832-ben egy vízügyi felmérésben említik Reszneket, mint a Bécs-Trieszt közti út közelében fekvő települést.

1851 után Nordberg birtokként kétutcás szalagfalu volt, melyet mocsaras terület határolt. 1907-ben Resznek az alsólendvai járáshoz tartozó önálló anyakönyvi kerület és önálló körjegyzőség volt, mely önálló lelkészségét 1928-ban hozta létre.

1935-ben említették római katolikus elemi iskoláját is, ekkor legnagyobb birtokosai a dr. Hajós és a Taubert családok voltak, a lakosság egy része urasági cseléd, de jellemző volt az iparosság (kovács, cipész, cserepező, asztalos, lakatos), valamint a földművelés is.

A falu fejlődésének jellemzően kisbirtokosi tulajdonviszonyai mellett a jugoszláv határ miatti elzártsága is akadálya volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Huzián József (független)[4]
  • 1994–1998: Huzián József (független)[5]
  • 1998–2002: Huzián József (független)[6]
  • 2002–2006: Huzián József (független)[7]
  • 2006–2010: Huzián József (független)[8]
  • 2010–2014: Kercsmár István (független)[9]
  • 2014–2019: Kercsmár István (független)[10]
  • 2019–2024: Kercsmár István (független)[11]
  • 2024– : Csiszár Balázs (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
279
294
287
227
253
243
246
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 93,9%, cigány 4,6%. A lakosok 82,5%-a római katolikusnak, 1,4% reformátusnak, 2,4% felekezeten kívülinek vallotta magát (12,9% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Resznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 3.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Rédics körjegyzőséghez tartozó települések. redics.hu. [2016. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 9.)
  4. Resznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Resznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  6. Resznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  7. Resznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  8. Resznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  9. Resznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  10. Resznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  11. Resznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
  12. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  13. A kastély és a magtár a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 24.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]