Prágai főpályaudvar
Praha hlavní nádraží (Prágai főpályaudvar) | |
Hlavák | |
korábban: Nádraží císaře Františka Josefa (1871-1919) Wilsonovo nádraží (1919–1940, 1945–1953) | |
IATA | XYG |
Cím | |
Ország | Csehország |
Hely | Wilsonova 300/8, 120 00 Vinohrady |
Névadó | 0 |
UIC állomáskód | 5457076 |
IBNR állomáskód | 5400014 |
Műemlékvédelmi besorolás | cseh műemlék |
Megnyitás | 1871 |
Építész(ek) | Josef Fanta |
Felhasználási terület |
|
Tulajdonos | Správa železnic (2016–) |
Üzemeltető | Správa železnic |
Utasszám naponta | 76 000 (körülbelül, 2014) |
Tszf. magasság | 210 m |
Peronnal rendelkező vágányok száma | 16 |
Része ennek | Esko Prága |
Szomszédos állomások |
|
Vasútvonalak | |
| |
Szolgáltatások | |
Szolgáltatások | nyilvános WC |
Vonatok | |
Átszállási lehetőségek |
|
Elhelyezkedése | |
é. sz. 50° 04′ 59″, k. h. 14° 26′ 09″50.083056°N 14.435833°EKoordináták: é. sz. 50° 04′ 59″, k. h. 14° 26′ 09″50.083056°N 14.435833°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Praha hlavní nádraží témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A prágai főpályaudvar (csehül Praha hlavní nádraží, a helyiek körében gyakran csak hlavák) Prága központi átmenő pályaudvara. 1871 és 1919 között a Nádraží císaře Františka Josefa (Ferenc József császár pályaudvar), 1919 és 1940, valamint 1945 és 1953 között a Praha Wilsonovo nádraží (Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök) nevet viselte. Ez a város legnagyobb és legforgalmasabb vasútállomása naponta több mint 71.000 utassal. Josef Fanta építész építette, 1871-ben nyílt meg. Jelentősebb felújítását 2006 és 2012 között végezték el. Érdekesség, hogy a pályaudvar három prágai kerület (1, 2, 3) határán fekszik.
Naponta átlagosan 610 vonat érinti az állomást, számosnak ez a végállomása. A Magyarországról illetve Magyarországra közlekedő EuroCity vonatoknak is ez a vég- illetve kiindulási állomása. A prágai C metróvonal Hlavní nádraží nevű állomása a főpályaudvar alatt található. 2014-ben több mint 53 millió utast kezelt.[1][2]
Történet
[szerkesztés]A mai pályaudvar helyén először 1871-ben épült állomás a Bécsből České Budějovicén át Észak felé haladó Ferenc József vasút útvonalán, és innen is kapta az első nevét az állomás (Nádraží císaře Františka Josefa). Ezt az épületet Vojtech Ignaz Ullmann és Anton Viktor Barvitius tervezték.[3] Az art neuveau állomásépület és a csarnok 1901 és 1909 között épült a cseh építész, Josef Fanta tervei alapján, a korábbi neoreneszánsz állomásépület helyén. Az első világháborút követően az állomás nevet változtatott, és felvette az akkori amerikai elnök, Thomas Woodrow Wilson nevét (Wilsonovo nádraží). A német megszállás alatt és 1953-tól azonban már csak szimplán főpályaudvarnak (Hlavní nádraží) hívják. 1972 és 1979 között az állomás egy új utascsarnokkal bővült, amiben helyet kapott a metróállomás és egy közúti bejárat is a legfelső szinten, majd 1994-ben megépültek az 5-ös, 6-os és 7-es peronok. 2009-ben az 1-es peronon szobrot emeltek Nicholas Winton tiszteletére, aki a második világháborúban 669 gyermeket menekített ki a városból Londonba. 2011-ben az állomás részlegesen fel lett újítva a Grandi Stazioni (a Ferrovie dello Stato épületüzemeltetési leányvállalata) által,[4] megkötve ezzel egy 30 éves szerződést,[5] ám 2016-ban mégis elbukták, mivel a pályaudvar történelmi részét a sokadik határidőre sem tudták befejezni.[6]
Forgalom
[szerkesztés]Elővárosi járatok
[szerkesztés]Belföldi távolsági járatok
[szerkesztés]Vonalszám | Útvonal | Gyakoriság[7] |
---|---|---|
Ex1 SCP |
Prága – Ostrava – Třinec / Opava | Kétóránként + páratlan órában SuperCity Prága ←→ Ostrava |
Ex2 | Prága – Olomouc – Vsetín / Luhačovice | Kétóránként |
Ex3 | Prága – Pardubice – Brno – Břeclav | Óránként |
Ex5 | Prága – Ústí nad Labem – Děčín | Kétóránként 1-2 pár |
Ex6 | Prága – Plzeň – Cheb / Domažlice | Óránként |
Ex7 | Prága – Tábor – České Budějovice – Horní Dvořiště / Český Krumlov | Kétóránként 1-2 pár |
R9 | Prága – Havlíčkův Brod – Brno / Jihlava | Kétóránként 1-2 pár |
R10 | Prága – Hradec Králové – Trutnov / Letohrad | Óránként |
R15 | Prága – Ústí n. L. – Karlovy Vary – Cheb | Kétóránként |
R16 | Prága – Plzeň – Klatovy – Železná Ruda | Kétóránként 1-2 pár |
R17 | Prága – Tábor – České Budějovice / Třeboň – České Velenice | Óránként |
R18 | Prága – Olomouc – Luhačovice / Veselí nad Moravou / Zlín | Kétóránként |
R19 | Prága – Česká Třebová – Brno | Kétóránként |
R20 | Prága – Ústí nad Labem – Děčín | Kétóránként 1-2 pár |
Nemzetközi vonatok
[szerkesztés]Ország | Útvonal/városok | Gyakoriság[7] | Üzemeltető |
---|---|---|---|
Szlovákia | Pozsony (Brnón át) | Kétóránként 1-2 pár Napi 4 pár |
České dráhy RegioJet |
Pozsony (Olomoucon át) | Kétóránként 1 pár | LEO Express | |
Zsolna – Poprád – Kassa | Napi 3 pár Kassáig, plusz 3 pár Zsolnáig Napi 2 pár |
České dráhy LEO Express, RegioJet | |
Nyitra | Napi 2 pár | Arriva | |
Magyarország | Szob – Nagymaros-Visegrád – Vác – Budapest-Nyugati | Kétóránként 1 pár | České dráhy |
Hegyeshalom – Mosonmagyaróvár – Győr – Budapest-Déli | Napi 2 pár | RegioJet | |
Ausztria | Bécs – Graz | Kétóránként 1 pár | České dráhy, RegioJet |
Linz | Napi 4 pár | České dráhy | |
Németország | Drezda – Berlin (– Hamburg) | Kétóránként 1 pár | České dráhy |
Drezda – Lipcse | České dráhy | ||
Regensburg – München | Kétóránként 1 pár | České dráhy alex | |
Lengyelország | Katowice – Krakkó illetve Varsó | Napi 6 pár | České dráhy |
Fehéroroszország Oroszország |
Minszk – Moszkva-Belorusskaya | Heti 1 pár | RŽD |
Svájc | Zürich | Napi 1 pár | České dráhy |
Helyi tömegközlekedés
[szerkesztés]- Metró: C, D
- Busz: 905, 907, 908, 911, AE
- Villamos: 5, 9, 15, 26, 95, 98
- Vonat: S1 R10 R16 R17 R18 R19 S2 R20 R21 R26 S3 S4 R43 R49 S5 S65 S7 S8 S88 S9
Galéria
[szerkesztés]-
Az új utascsarnok
-
Az új utascsarnok
-
Bejárat a legfelső szinten
-
A történelmi bejárat feletti üvegablak
-
Nicholas Winton szobra
-
-
ÖBB Railjet
-
ČD 371 EuroCity vonattal, mellette ČD 854 személyvonattal
-
ČD 150
-
Az eredeti állomásépület (1909)
-
A történelmi állomásépület egy megmaradt része
-
Csarnok
-
A vágányok folytatása dél felé, át a város alatt
-
Állomásnévtábla
-
Az utascsarnok "fő"bejárata a Vrchlického sady felől
-
Az utascsarnok "fő"bejárata a Vrchlického sady felől
Források
[szerkesztés]- ↑ Česká republika - vlaková nádraží. www.goeuro.cz . [2018. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
- ↑ „Přehledně: Nejvytíženější pražská nádraží a tratě. Počty cestujících vzrostly o 14%”, Zdopravy.cz, 2018. január 23. (Hozzáférés: 2018. november 30.) (cs-CZ nyelvű)
- ↑ Pavel Schreier: Čekárny na nádražích i pro honoraci. cd.cz
- ↑ „Czech station lease signed”, Railway Gazette International, 2004. február 1.. [2020. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ „Presidential opening for Praha Hlavní”, Railway Gazette International, 2011. május 29.. [2016. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ UK, DVV Media. „Grandi Stazioni loses Praha concession”, Railway Gazette . [2018. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ a b https://www.cd.cz/jizdni-rad/jizdni-rady-dalkovych-vlaku/-29764/https://www.cd.cz/jizdni-rad/jizdni-rady-dalkovych-vlaku/-29764/[halott link]
További információk
[szerkesztés]- A České dráhy információs oldala (csehül), (angolul), (németül)
- Az állomás áttekintő térképe
- Induló-érkező vonatok jegyzéke (élő) Archiválva 2020. augusztus 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (csehül), (angolul)