Perlaki járás
| Perlaki járás | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Vármegye | Vas vármegye |
| Járási székhely | Perlak |
| Települések száma | 33 |
| nagyközségek | 5 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 43 916 fő (1910)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
A Perlaki járás Zala vármegye egyik járása volt a trianoni békeszerződés előtt, valamint a második világháború alatt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]A járás a vármegye délnyugati részén helyezkedett el. Keletről a Nagykanizsai, északról a Letenyei, nyugatról a Csáktornyai járással volt szomszédos. Délnyugatról Varasd vármegye, délről pedig Belovár-Kőrös vármegye volt a szomszédja.
Története
[szerkesztés]A járás székhelye a járások állandó székhelyének kijejölése óta mindig Perlak volt. Az 1910-es népszámláláskor a népesség 43 916 fő volt, ebből 41.647 fő horvát, 2057 fő magyar, 212 egyéb (vend, német, oláh).[2]
- Alsódomboru
- Alsómihályfalva
- Alsópálfa
- Alsópusztafa
- Csehlaka
- Damása
- Dékánfalva
- Dezsérlaka
- Drávadiós
- Drávaegyház
- Drávafüred
- Drávaollár
- Drávasiklós
- Drávaszentistván
- Drávaszilas
- Felsőpálfa
- Györgylaka
- Harastyán
- Henisfalva
- Hodosány
- Kisszabadka
- Kotor
- Ligetvár
- Muracsány
- Murakirály
- Muralövő
- Muraszentmária
- Muraújfalu
- Muravid
- Perlak
- Törökudvar
- Tüskeszentgyörgy
- Zalabenkő
A békeszerződés a járás teljes területét az akkor létrejövő délszláv államnak ítélte. Ekkor átmenetileg megszűnt. A Délvidék megszállása után a járás újjáalakult és meg is maradt a a háborút lezáró békeszerződésig, ami visszaállította a két ország II. világháború előtti határait.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://konyvtar.ksh.hu/inc/kb_statisztika/helysegnevtar/1913/helysegnevtar-1913.pdf
- ↑ Archivált másolat. [2017. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 8.)