iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Oroszi
Oroszi – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Oroszi

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oroszi
Oroszi címere
Oroszi címere
Oroszi zászlaja
Oroszi zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásDevecseri
Jogállásközség
PolgármesterMihály Enikő (független)[1]
Irányítószám8458
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség131 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség28,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4,74 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 09′ 22″, k. h. 17° 24′ 60″47.156000°N 17.416589°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 22″, k. h. 17° 24′ 60″47.156000°N 17.416589°E
Oroszi (Veszprém vármegye)
Oroszi
Oroszi
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Oroszi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Oroszi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Oroszi község Veszprém vármegyében, a Devecseri járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Pápától délre, a Somlótól keletre, Doba, Noszlop és Borszörcsök közt fekszik. Tulajdonképpen zsáktelepülésnek tekinthető, mert kiépített közúton csak Noszlop déli része felől, a 8402-es útból kiágazó 84 104-es számú mellékúton érhető el. Dobával egy szilárd burkolatú, de keskeny és nem túl jó minőségű önkormányzati út köti össze.

Története

[szerkesztés]

A kis falut feltehetőleg Szent István korában alapították, első írásos említése 1288-ból származik. A középkor folyamán parasztok és nemesek lakták, de 1550 után már csak nemesek voltak itt.

A török hódoltság alatt pusztává vált, 1733-ból tudunk ismét itt lakó családokról. Ekkoriban főleg földműveléssel foglalkoztak a helyiek.

A 19. század elején a határán lévő erdők kiirtásával területe majdnem kétszeresére növekedett, de ez népességgyarapodást nem hozott magával. Az 1880-as években nagyobb területeket vesztett el, amiket Noszlophoz csatoltak. Ennek hatásai miatt a két világháború között sokan kivándoroltak.

A 20. század elején Veszprém vármegye Devecseri járásához tartozott.

1910-ben 514 római katolikus magyar lakosa volt.

A két világháborúban összesen 34 helyi vesztette életét.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Katona Mária (független)[3]
  • 1994–1998: Berecz László (független)[4]
  • 1998–2002: Berecz László (független)[5]
  • 2002–2005: Berecz László (független)[6]
  • 2006–2006: Dániel Ferenc (független)[7]
  • 2006–2010: Dániel Ferenc (független)[8]
  • 2010–2014: Dániel Ferenc (független)[9]
  • 2014–2019: Dániel Ferenc (független)[10]
  • 2019–2024: Mihály Enikő (független)[11]
  • 2024– : Mihály Enikő (független)[1]

A településen 2006. február 19-én időközi polgármester-választást tartottak,[7] az előző polgármester halála miatt.[12]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
136
128
134
123
127
129
131
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, cigány 4,6%-nak, 0,8% németnek, 0,8% románnak, 0,8% lengyelnek mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,6%, református 6,9%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 3,1% (14,6% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 3,1% németnek, 0,8% cigánynak, 3,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,6% volt római katolikus, 6,3% református, 0,8% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 24,4% felekezeten kívüli (28,3% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Mihály-templom

A barokk templom 1757 körül épült, oldalán napórát láthatunk.

  • id. Antall József-szobor

A község híres szülöttjének 2003-ban állítottak mellszobrot.

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Oroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Oroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Oroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  5. Oroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  6. Oroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  7. a b Oroszi települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2006. február 19. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
  8. Oroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  9. Oroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  10. Oroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  11. Oroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
  12. 2006. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben I. (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2006 (Hozzáférés: 2020. május 30.)
  13. Oroszi Helységnévtár
  14. Oroszi Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]