iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nyíresfalva
Nyíresfalva – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Nyíresfalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyíresfalva (Brezje)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeMuraköz
KözségVíziszentgyörgy
Jogállásfalu
Alapítás éve1670
PolgármesterDragica Vugrinec
Irányítószám40311
Körzethívószám(+385) 040
Népesség
Teljes népesség678 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 25′ 08″, k. h. 16° 23′ 20″46.419000°N 16.389000°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 08″, k. h. 16° 23′ 20″46.419000°N 16.389000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyíresfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nyíresfalva (horvátul: Brezje) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Víziszentgyörgy község része.

Fekvése

[szerkesztés]

Csáktornyától 6 km-re északnyugatra a Muraközi-dombság területén fekszik.

Története

[szerkesztés]

A csáktornyai uradalom részeként területe 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. A falu Zrínyi Péter 1670-ben kelt oklevelében szerepel először.

Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. A 17. századtól több kisnemesi családnak is volt itt birtoka, ilyenek a Cinderi, a Horváth és a Trajber családok. III. Károly a Muraközzel együtt 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

1910-ben 177, túlnyomórészt horvát lakosa volt. 1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott. 2001-ben 765 lakosa volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

A Gluck-Hafner kastély[2] egy tágas, gazdag és változatos növényzetű park közepén található. A 19. század közepén épült egyemeletes házként, téglalap alakú alaprajzzal és kontytetővel. Az első emeleti teret egy hosszú folyosó osztja két szobasorra. Az elülső részben három, egymással összekapcsolt szoba található, míg a hátsó részben a kiszolgáló jellegű szobák találhatók. A kastély szerkezetével a 19. századi uradalmi központok tipikus példája.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]