iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nova_(település)
Nova (település) – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Nova (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nova
Nova címere
Nova címere		 Nova zászlaja
Nova zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásLenti
Jogállásközség
PolgármesterNémeth József (független)[1]
Irányítószám8948
Körzethívószám92
Népesség
Teljes népesség724 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség20,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület39,29 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 41′ 04″, k. h. 16° 40′ 40″46.684461°N 16.677881°EKoordináták: é. sz. 46° 41′ 04″, k. h. 16° 40′ 40″46.684461°N 16.677881°E
Nova (Zala vármegye)
Nova
Nova
Pozíció Zala vármegye térképén
Nova weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nova témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Mamutfenyő a Kossuth utcában

Nova Zala vármegye nyugati részén, a Lenti járásban található község.

Fekvése

[szerkesztés]

Nova a Keszthely–Lenti–Rédics között húzódó 75-ös főút mentén terül el, így jó összeköttetése van Budapesttel és az említett városokkal. Zalaegerszeggel az ott induló és Nagylengyelen át idáig vezető, a 75-ös főútba betorkolló 7401-es út biztosít közvetlen összeköttetést a település számára. Továbbá kisebb utak indulnak Novából Szilvágy (7415) és Mikekarácsonyfa-Csömödér (7547) felé.

Autóbuszjáratok sűrűn érintik a települést: Zalaegerszeg, Lenti, Keszthely és Budapest könnyen elérhető a faluból.

Zágorhida

[szerkesztés]

Ez a községrész Nova központjától keletre található; első írásos említése 1256-ból ismert, Zagur néven. A terület nagy részén a patakok szabályozása előtt mocsaras területek voltak. Az 1400-as évektől kezdődően szereztek itt birtokokat a Hahold nemzetbeli Bánffyak, illetve a kapornaki apátság. A település elpusztult a török alatt, majd a víz miatt gyorsan helyreállították a malmokat és újra benépesült.[3] Nova külterületi lakott helyei közül mára egyedüliként maradt meg. Zágorhida környezetében is a dűlőnevek őrzik a régi lakott helyek elnevezéseit. A falurész északi részén szoknyás harangláb áll.[3]

Története

[szerkesztés]

A község ókori és középkori története

[szerkesztés]

A község környezete korai lakott helyként ismert, amelyet a falumúzeumban látható leletek is bizonyítanak (kőbalta, őrlőkő, tűzkutya stb… A község határában ősi telephelyek alakultak ki, többek között Pap-domb délnyugati, zágorhidai út északi, a lenti út északi részén, a Központi major területén.[4] Római korból is találtak maradványokat. A honfoglaláskor a történelmi adatok szerint a zalai területeket a Kál horka törzse szállta meg. Nova is beletartozott az itt húzódó gyepűvonalba, amelyek közül a belső és régebbi gyepűvonal Zágorhida és Nova között húzódott. Nova első írásos említése 850-ben a salzburgi érsek egyházszentelésében található. 1190-ben egy írásban Novát a veszprémi püspökség kúriájaként említi. Ekkor már megvolt a veszprémi püspöknek az itteni birtoka, ahol nagyobb kényelmesebb kúriája is létezett, ezt 1267-ben, mint tartózkodási helyet meg is említik.

A fejlődő települést 1446-ban már mezővárosnak nevezte a püspök, gyarapodó lakossággal és kézművesekkel, főleg fazekasokkal. A 15. század végén a püspökség gazdatisztjei székeltek itt, akiket a sümegi várnagy rendelt ki. A településnek volt külön bírája is. A Novakés a püspöki tizedkerület központjaként szerepelt. 1524-ben az urbárium szerint 20 egész és 4 fél telken 33 jobbágy lakott, puszta volt 2 és fél telek, valamint 4 püspöki uradalmi malom.

A település újkori időszakának története

[szerkesztés]

1550-ben a novai esperesi kerület 23 plébániával működött. Szigetvár 1566. évi eleste után Göcsej is a török uralom alá került. A feljegyzések szerint ekkor zsugorodott össze Zágorhida. E korban sorra eltűntek a Nova környékén emlegetett helységek: pl. Salamonfa, Kondorfa, Lőrincfa, Felső-alsó Csapófa, Babath, Fácáni, Dancs, Szántóháza, Petőfa, amelyek ma dülők Nova határában.[4]

A török kor tárgyi emlékei a Szurkos-szeren (Néphadsereg utca ma) előkerült ágyúgolyó, nyílhegyek, kardtöredékek. A folyamatos török dúlás miatt az 1600-as évekre a környező településekkel együtt elnéptelenedett. 1622-ben a püspök a lakatlan Nova megszállásért 6 esztendő szabadságot ígért. A 17. században még tartott a török dúlás időszaka.

A község a 18-19. században

[szerkesztés]

Az 1700-as években azonban fejlődésnek indult a település, növekedett a népessége, mezőgazdasági területeit használták, jelentős szőlőterületekkel, majorokkal, malmokkal, amelyek közül az egyik a Zágor folyón lévő 3 kerekű fűrészmalom. A Szombathelyi egyházmegye megalakulásával a települést is leválasztották Veszprémtől. 1778-ban készült el a templom, és plébánia is működött itt.[3] Az 1780-as évben jelentek meg a településen az első zsidók, akik egészen 1944-ig itt lakhattak. 1870. január 1-jén megalakult a közigazgatási reform keretében a Novai járás.[3] A településen kezdetben három vásárt, később már hatot tartottak, helyszíne a Fő utca volt. Állatvásártér a temető mellett létesült.

A 20. századi Nova története

[szerkesztés]

1901. január 1-jén döntöttek a helyi kórház felépítéséről. 1905-ben kérte a képviselő-testület a község városi jellegű településsé nyilvánítását. Ebben az évben elkészült a Fő utcán az iskola épülete. 1905. szeptember 8. – Rendelet a helyi építés szabályairól: „…az építés szabályozási vonala a novai plébániaépület és a novai uradalmi épület egy vonalában, vagyis az út és utca szélességét 48 méterben állapítja meg. A szurkos-szeri részben Kovács Miklós és a pásztorház közti út és utca szélességét 14,0 m-ben állapítja meg, mint szabályozási vonalat. A házak előtt az épülettől 2 m szélességben a kiskertek használtassanak.”[3]

1900. december 10. és 1914. október 1. között dr. Mayer István (1855–1928), Zala vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, a novai járás főszolgabírája volt; közkedvelt és becsült járási vezetőnek tekintették, aki szorgalmasan dolgozott hivatala alatt. 1920-as évektől megkezdődött a Kossuth utca keleti részének beépítése. 1903. január 15-én létrejött a "Novai Gazdakör", melynek alapító elnöke gróf Batthyány Zsigmond lett.[5] Az egyik tiszteletre méltó novai földbirtokos idősebb Stádel János, aki aktívan vett részt a Novai Gazdakörben, melynek az elnökhelyettese is volt. 1925-ben számos iparos és mesterember élt itt, 2 téglaégető, 1 deszkametszőtelep, 1 vízimalommal. Ebben az időszakban helyben működött három kocsma, egy panzióval, két orvos és egy gyógyszertár. 1928-29. új plébánia épület épült a korábbi földszintes helyett. 1931. május 31-én megindult az autóbuszjárat Bak felé és elkészült a busz garázsa is. 1934. szeptember 30-án felavatták a hősi emlékművet. 1936-ban megnyílt a Persay család által részben finanszírozott strand a Kerta-patak jobb partján, amely egészen 1946-ig működött. 1940-ben megkezdte működését a szeszfőzde, mely egészen 1975-ig üzemelt.[3] 1949-ben rendeletileg megszüntették a Fő utcán a házak előtt lévő kiskerteket. Megkezdődött a tüdőbeteg-gondozó építése.[3][6]

1950-ben megszűnt a Novai járás, Lenti átvette a település szerepét, így a fejlesztések is elmaradtak. 1951-ben szülőotthon létesült (1978-ig működött), amely mellé mentőállomást is kialakítottak. 1957-ben épült meg az új kultúrház a volt grófi kastély egy részének helyén. 1971-ben a Központi majorban megkezdődött a szociális létesítmények építése, bővült a 108 férőhelyes istálló, és új szolgálati lakás épült.[3] 1982-ben avatták az új iskolaépületet.[3] A községben működik a Nova Bútor Bútorgyár Kft, több kertészet és mezőgazdasági vállalkozó. A falu határában lévő kiterjedt erdőségek állami kezelésben vannak.

A helyi történelmi családok

[szerkesztés]

A Batthyány család

[szerkesztés]
A gróf németújvári Batthyány család címere

1897-ben a zalaszentgróti születésű gróf németújvári Batthyány család sarja, gróf Batthyány Zsigmond (1856-1939)[7] megvásárolta a püspök novai birtokát. Ezzel megszűnt a püspökség évszázadokon át tartó gazdasági uralma.[3] Az hatalmas uradalom (az összesen 6439 holdból 3911 holdat foglalt el) mellett alig volt életképes paraszti föld.[8] A Batthyány vadászkastély 1933-ban épült és az "Olgamajor" nevet kapta Batthyány Zsigmond felesége után, gróf Olga Maria Kladziwa (1873-1935)[9] után, aki alig pár évvel később hunyt el.[7]

Batthyány Zsigmond aktív szerepet vállalt felsőházi tagként, és erélyesen támogatta a Justh féle függetlenségi pártot annak érdekében, hogy létrehozzák az önálló magyar bankot az Osztrák-Magyar Monarchia alatt.[10] 1898. május 28-án tartották az alakuló közgyűlést a "Nova és Vidéke Takarékpénztár Részvénytársaság" létrehozására, amelynek Batthyány a tulajdonosa maradt élete végéig. Az alapítók között Kovácsics Ferenc, Tornyos Gábor, bezerédi Bezerédy István, malatini Malatinszky Lajos, az akkori novai főszolgabíró, persai Persay Gyula, és Farkasovszky Endre voltak.[11]

Egy „kastélynak" nevezett földszintes ház alkotta a gróf rezidenciáját a novai község központjában. A püspökség idejében tiszttartólakás volt egyik része, a másik istálló. Az utóbbit átalakították, és ez is a kastély részévé vált. Emiatt az átalakítás miatt, csak később költözött át Csendlakról az új tulajdonos. 1919-től a gróf Batthyány Zsigmond Novára tette át székhelyét, majd a háború elől Németújvárra költöztek. A Tanácsköztársaság alatt, az 1919. április 3-án megjelent földbirtok szocializálási rendeletnek megfelelően a grófi földeket szocializálták, az egyházéval együtt. Batthyány Zsigmond gróf több ezer holdja tehát „szocialista gazdaság" lett. Vezetését egy Mérei nevezetű gazdatiszt vette át. Földeket nem osztották szét, a cselédek maradtak, és gondozták az állatokat annyi kommencióért, amennyit előzően kaptak. 1919. július végén a kommunista direktórium a Batthyány kastélyba tette át székhelyét az iskola melletti épületből, ám csak néhány napig tartózkodott ott, mert bekövetkezett a Tanácsköztársaság megdöntése. A kommunista uralom után a gróf Batthyány család visszaszerzett minden jogát a novai földjei és kastélya fölött. Batthyany Zsigmond elnöke volt a a "Zalamegyei Gazdasági Egyesület"-nek, és igyekezett méltó aktív szerepet vállalni a vármegye mezőgazdasági életében is. Batthyány Zsigmond fia, gróf Batthyány Miklós (1892-1969), novai földbirtokos, 1935. július 5-én vette feleségül Szombathelyen gyulai Gaál Anna (1910-?) kisasszonyt.[7] a második világháború után, Miklós Magyarországon maradt, bátyja, ifjabb gróf Batthyány Zsigmond (1891-1966) elhagyta az országot és Németújváron hunyt el.

A Persay család

[szerkesztés]
A persai Persay család címere

A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei nemesi származású persai Persay családból való persai Persay Gyula (1855-1924), okleveles gyógyszerész, novai földbirtokos 1886-ban megalapította a helyi "Őrangyal" nevű gyógyszertárt, amely a majdani Batthyány vadaskastély mellett helyezkedett el.

1898. május 28.-án zajlott a gróf németújvári Batthyány Zsigmond (1856-1939)[12] által alapított Nova és Vidéke Takarékpénztár Részvénytársaság alakuló közgyülése Nován; a hét alapítótagból Persay Gyula volt az egyike.[13] 1900. és 1912. között a takarékpénztár pénztárnokaként tevékenykedett. 1912. február 26-án a vezérigazgatójává választották meg; vezérigazgatói tisztséget 1922-ig töltötte be.[14][15][16][17][18] Persay Gyula vármegyei bizottsági tag, és gróf Batthyány Zsigmond között jó baráti viszony alakult ki, amely hasonló közös politikai és pénzügyi elveken alapult. 1909 novemberében a függetlenségi népgyűlést tartották Nován, amelyen Persay Gyula elnökölt. Ezen követelték az önálló magyar bank létrehozását és kijelentették, hogy csatlakoznak a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párthoz, ugyanúgy, ahogy Letenyén és Sümegen is megtörtént.[19] Persay Gyula a függetlenségi és Negyvennyolcas Párt novai vezetője lett; másrészt számos szervezet és egyesületben is vett aktív részt: a Tulipán Szövetség novai fiók társelnöke, a novai önkéntes tűzoltó egyesület pénztárnoka, a Zalavármegyei magyar iparvédő-egyesület novai főfelügyelője, a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Zala vármegyei igazgatóhelyettese is volt.

Persay Gyula gyógyszerész, nem csak a pénzügyekben volt tehetséges, hanem természetesen a maga szakmájában is, például bajuszpedrője híres és keresett volt Zala vármegyében és Dunántúlon.[20] Persay Gyula első feleségétől, nemeskéri Kiss Erzsébet (1867-1888) asszonytól született leánya, persai Persay Erzsébet (1885-1913) úrleány. Persay Erzsébet 1903-ban férjhez ment boldogfai dr. Farkas István (1875-1921) tapolcai szolgabíróhoz, aki majd a sümegi járás főszolgabírája lett. Amikor 1907. szeptember 14-én a Tulipán Szövetség novai fiókja alakult meg az elnöke Mayer István főszolgabíró és a társelnökök Persay Gyula és dr. Székely József lettek. A kialakuláskor több választmányi tagja között Persay Gyula második neje, Kim Margit, valamint az első feleségétől származó lánya, dr. boldogfai Farkas István főszolgabíróné persai Persay Erzsébet voltak.[21]

Persay Gyula halála után, a második feleségétől, Kim Margit Vilmától (1865-1956), született fia persai Persay Andor (1889-1938) okleveles gyógyszerész, gyógyszertár tulajdonos, földbirtokos, aki továbbvitte az édesapja üzletét. Az 1919-es Tanácsköztársaság zavargásai alatt Persay Gyula gyógyszertárát kirabolták. A kommunista köztársaság elleni alsólendvai ellenforradalomban, Persay Gyula fia, Persay Andor (1889-1938) vett részt mint a novai ellenállás vezetője, Csizmadia György csendőrtiszt helyettessel együtt. 1919. április 21-én Sebestyén Jenő és Fangler Béla érkezett a településre és megbeszélést tartottak velük, azonban a kommunista elleni mozgalom rövid időn belül kudarcot vallott. Persay Andor Grazba menekült, majd csak a tanácsköztársaság bukása után térhetett vissza.[22]

Persay Andor Nován, 1935. november 9-én,[23] vette el Varga Arankát (1913-†?),[24] Varga Ferenc, novai fazekasmester és Lábodi Anna leányát. Varga Arankától egy fiú- és egy leánygyermek született: Dolmányos Istvánné Persay Katalin (1932); és Persay Gyula (1935), aki az 1956-os forradalom alatt a IV. é.h., nemzetőr, a rádiós csoport tagja volt.[25]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Bohár Margit (független)[26]
  • 1994–1998: Bohár Margit (független)[27]
  • 1998–2000: Vaska Miklós (független)[28]
  • 2000–2002: Lendvai Jenőné (FKgP)[29][30]
  • 2002–2006: Lendvai Jenőné (független)[31]
  • 2006–2010: Lendvai Jenőné (független)[32]
  • 2010–2014: Lendvai Jenőné (független)[33]
  • 2014–2019: Lendvai Jenőné (független)[34]
  • 2019–2024: Németh József (független)[35]
  • 2024– : Németh József (független)[1]

A településen 2000. július 23-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[29] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[36]

A településen polgárőrség működik.[37]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
821
810
800
812
745
742
724
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 94,7%, cigány 2,4%, német 2,4%. A lakosok 63,5%-a római katolikusnak, 2% reformátusnak, 0,95% evangélikusnak, 3,5% felekezeten kívülinek vallotta magát (29,9% nem nyilatkozott).[38]

Látnivalók

[szerkesztés]

Nagyboldogasszony római katolikus templom

[szerkesztés]

A település fontos szerepet töltött be a veszprémi püspökség életében annak megalakulása óta a kiterjedt egyházi birtokoknak köszönhetően. Egyházkerületileg pedig plébánia működött itt mindig. A település mai temploma 1777-78-ban épült – a tervezői ismeretlenek.[3] Régi templomáról nem sokat tudni; a feljegyzések szerint nem volt neki tornya, fából készült haranglába Bíró Márton veszprémi püspök adományából két haranggal állt. A Kamara a régi templomot lebontatta, az újnak csak az alapjai készültek erre el, a mise helye a régi szentély.[3] Az új templom építését már a szombathelyi Szily János püspök fejezte be. A téglát helyben égették. Szily püspök 1779-ben kötött szerződést idősebb Dorfmeister István festővel a templom kifestésére. A templom belső négy oltárt rejt. A főoltár a mennybe menő Máriának van szentelve, a szószékkel szemközt lévő falmező oltára Keresztelő Szent Jánosé, míg a hajó két oldalának oltárai közül a bal oldali Szent Péter és Pál, a jobb oldali pedig Szent Kereszt tiszteletére emeltetett. A mennyezetfreskók Mária életéből vett jeleneteket örökít meg, a kóruson Dávid király és Szent Cecília látható.

Az aranyozási munkákat Rast Simon 1780. május 13-ától, majd Arnold Antal (szombathelyi mester) 1785. május 31-től végezte.[3] A templom harangját 1791-ben szentelték fel, középső harang 1928-ból, legkisebb szintén ebből az évből és Seltenhofer Frigyes soproni műhelyéből való. 1969-ben megkezdődött a freskók restaurálása, amelyet a közelmúltban kezdtek újra és még várhatóan ez a munka éveken át folytatódik. 1993-ra elkészült a templom külső felújítása. 2002-ben lelketlen emberek kifosztották a templomot.[3]

Olgamajor – Vadászkastély

[szerkesztés]

Olgamajor Batthyány Zsigmond részére épült 1933-ban. 1945 után államosították. 1948-ban a kastély alatt avatták fel dr. Kassai László mérnök tervei alapján az első falepárló üzemet, amely 1953-ig működött. A kastély ezután vadászati célokat szolgált.

Tiszttartóház

[szerkesztés]

Az egykori tiszttartó épület földszintes, a Fő utcán áll. A püspökség idején egyik része lakás volt amely ma Plánder Ferenc Falumúzeum, másik része istálló. Ezt lebontották és a helyén a kultúrház áll. Az utóbbit annak idején átalakították és a kastély része lett. A gróf idején a kastély két épületből, több cselédházból, gazdasági épületből, műhelyből állt. 1919-től a gróf Batthyány Zsigmond ide tette át székhelyét, majd a háború előtt Németújvárra költöztek. 1974-ben lebontották a grófi magtárat.

Mamutfenyő

[szerkesztés]

A mamutfenyő a Kossuth Lajos utcában áll.

Híres novaiak

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Nova települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c d e f g h i j k l m n [Nova Építési Örökségvédelmi Hatástanulmánya - Gergye Péter-2003.]
  4. ↑ a b Nova története - Vaska Miklós: 1997-2001.
  5. ↑ Zalamegye, 1903 (22. évfolyam, 1-26. szám)1903-01-25 / 4. szám
  6. ↑ Boldogfai Farkas Ákos András. A Persay család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2021. XVII. Évfolyam. Budapest.) 191.o.
  7. ↑ a b c http://genealogy.euweb.cz/hung/batth3.html
  8. ↑ Archivált másolat. [2016. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 6.)
  9. ↑ https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DT8Q-FBT?mode=g&i=77&wc=M6WK-YWL%3A101520801%2C104767701%3Fcc%3D1542666&cc=1542666
  10. ↑ http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_ZALA_GZ_Sk_1930_ZalavmFeltamadasaTrianonUtan/?query=SZO%3D(Nova%20%C3%A9s%20Vid%C3%A9ke)&pg=365&layout=s
  11. ↑ http://library.hungaricana.hu/hu/view/Zalamegye_1898_1/?query=SZO%3D(Nova%20%C3%A9s%20Vid%C3%A9ke)&pg=126&layout=s
  12. ↑ genealogy.eu Batthyány family 03
  13. ↑ Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 1-26. szám)1898-05-22 / 21. szám
  14. ↑ Központi Értesítő, 1912 (37. évfolyam, 1. félév)
  15. ↑ Zalamegye, 1903 (22. évfolyam, 1-26. szám) 1903-02-08 / 6. szám
  16. ↑ Zalamegye, 1905 (24. évfolyam, 1-26. szám) . 1905-02-05 6. szám
  17. ↑ Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám) 1914-02-12 / 7. szám
  18. ↑ Nagy Magyar Compass 49/1. (1922)
  19. ↑ Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)1909-11-25 / 47. szám
  20. ↑ http://www.zalaihirlap.hu/kultura_oktatas-kultura/20090518_bajuszpedrot___a_patikabol Persay Gyula bajuszpedrője
  21. ↑ Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám) 1907-09-19 / 38. szám
  22. ↑ Nagy, Károly. Az alsólendvai ellenforradalom. Zalaegerszeg. (1920). 56. o.
  23. ↑ familysearch.org - Nova - 1935 - Persay Andor és Varga Aranka házassága
  24. ↑ familysearch.org - 1913 - születések - Varga Aranka
  25. ↑ Dr. Szíjj Ferenc “Útibeszámolója” Posted on. 2014-02-12 15:59 by Egyetemünk
  26. ↑ Nova települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  27. ↑ Nova települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  28. ↑ Nova települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  29. ↑ a b A 2000. július 23-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. július 23. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  30. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  31. ↑ Nova települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  32. ↑ Nova települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  33. ↑ Nova települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  34. ↑ Nova települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 17.)
  35. ↑ Nova települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 6.)
  36. ↑ Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  37. ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  38. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nova_(település)&oldid=27448931”