Noszlop
Noszlop | |||
Noszlop légi felvételen | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Devecseri | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szolnoki Brigitta (független)[1] | ||
Irányítószám | 8456 | ||
Körzethívószám | 88 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 977 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 27,33 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 34,06 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 10′ 33″, k. h. 17° 27′ 27″47.175939°N 17.457400°EKoordináták: é. sz. 47° 10′ 33″, k. h. 17° 27′ 27″47.175939°N 17.457400°E | |||
Noszlop weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Noszlop témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Noszlop község Veszprém vármegyében, a Devecseri járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Bakonyalján fekszik, a legközelebbi város Devecser (9,5 km).
Megközelítése
[szerkesztés]A település a környező városok – Ajka, Celldömölk, Devecser és Pápa – mindegyike felől könnyen megközelíthető: előbbi kettő térségével a 8401-es út, utóbbi két várossal pedig a 8402-es út köti össze, amelyek a központjában keresztezik egymást. A délnyugati szomszédságában fekvő, zsáktelepülésnek számító Oroszi községbe a 84 104-es számú mellékút vezet Noszlop déli külterületei irányából.
Története
[szerkesztés]Neve az 1086 és 1235 közötti okleveleken Nuztupe, Nuztup néven bukkan fel, 1488-tól már Nozlop, Noslop alakban szelídült a mai Noszlop változattá. A tatárok és a törökök támadása idején rövid időre elnéptelenedett, de a természeti adottságai folytán a környéken lévő elpusztult falvak lakosságát is magába olvasztotta, így a kisebb településből idővel mintegy központtá vált. Határában akkoriban 5, azóta már elpusztult település volt: Tima, Tegye, Becse, Nagybogdány és Kisbogdány. Az első három település nevét ma határrész-, illetve dűlőnév, az utóbbi kettőét településrész őrzi.
Legrégibb birtokosa a Noszlopy (akkori irásmódja szerint: Noslopy) nemzetség volt. A nemzetség nevét igazán elhíresítő Noszlopy Gáspár az 1848–49-es szabadságharc mártírjaként örökre beírta nevét a magyar történelembe. A XVII. század végétől (1696) 2 részre vált a település, külön írták össze a nemesi és a jobbágyfalut. 1768-ban az egytelkes nemesek és a szabadmenetelű jobbágyok közösen igazgatták a települést. 1846-ban Noszlopon, Kis- és Nagybogdányban 188, Devecserben 134, Ajkán 128 voksolásra alkalmas nemes férfiú került lajstromba. 1867-ben két bírája volt a községnek: egy nemesi és egy polgári származású, a környéken egyedülálló módon. Ebben az időben Noszlopon 2 országos vásárt tartottak, egyet Szent György napján, egyet őszi betakarítás után, Teréz napján.
A 19. század végén Noszlop körjegyzőségi székhely lett, hozzá tartozott Magyarpolány, Németpolány és Bakonypölöske 3363 lélekkel.
Az utóbbi évtizedben a település infrastruktúrája, intézményi ellátottsága javult, továbbra is mikrotérségi központi szerepet tölt be.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Pintér Ferenc (független)[3]
- 1994–1998: Pintér Ferenc (független)[4]
- 1998–2002: Pintér Ferenc (független)[5]
- 2002–2006: Pintér Ferenc (független)[6]
- 2006–2010: Pintér Ferenc (független)[7]
- 2010–2011: Pintér Ferenc (független)[8]
- 2011–2013: Dózsa Géza (független)[9]
- 2013–2014: Felső Sándor (független)[10][11]
- 2014–2019: Felső Sándor (független)[12]
- 2019–2024: Farkasné Szolnoki Brigitta (független)[13]
- 2024– : Szolnoki Brigitta (független)[1]
A településen 2011. június 5-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[9] az előző polgármester lemondása miatt.[14] Ugyanilyen okból kellett időközi választást tartani alig két évvel később, még ugyanabban az önkormányzati ciklusban, 2013. május 12-én is.[10][15]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 982 | 956 | 939 | 923 | 983 | 979 | 977 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 2,6% cigánynak, 1,1% németnek mondta magát (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,2%, református 14,1%, evangélikus 3,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 8% (15,8% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,8% németnek, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak és szlováknak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,7% volt római katolikus, 10,2% református, 1,7% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 5% felekezeten kívüli (45,8% nem válaszolt).[17]
Nevezetességei, látnivalók
[szerkesztés]- Katolikus templom
- Református templom
- I.-II. világháborús emlékmű
- Helytörténeti múzeum
- Kovácsmúzeum
- Európa-forrás
- Péter-kút
Ismert személyek
[szerkesztés]- Itt született 1935-ben Kovács Imre agrármérnök, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes (1975–1983), az FTC elnöke (1981–1988).
Képgaléria
[szerkesztés]-
Noszlop község látképe a levegőből
-
Templomok a magasból, Noszlop
-
Noszlop, légi fotó
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Noszlop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Noszlop települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Noszlop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
- ↑ Noszlop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
- ↑ Noszlop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
- ↑ Noszlop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
- ↑ Noszlop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ a b Noszlop települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. június 5. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
- ↑ a b Noszlop települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. május 12. (Hozzáférés: 2020. június 14.)
- ↑ Itt vannak az időközi polgármester-választások eredményei (magyar nyelven) (html). hvg.hu, 2013. május 12. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
- ↑ Noszlop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 17.)
- ↑ Noszlop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 6.)
- ↑ 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 7.)
- ↑ 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 14.)
- ↑ Noszlop Helységnévtár
- ↑ Noszlop Helységnévtár
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos honlap
- 100 magyar falu könyvesháza sorozat Noszlop kötete
- Ács Anna: Noszlop; szerk. Hermann István; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2003 (Száz magyar falu könyvesháza)
- A marcali Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskola jubileumi évkönyve. Az iskola 100 éves fennállásának tiszteletére; szerk. Kutas Éva; Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, Marcali, 2009